Yves Navarre francia író. Meleg férfi volt, műveinek többsége a homoszexualitással és az ahhoz kapcsolódó kérdésekkel, például az AIDS-szel foglalkozott. Romantikus műveiben Navarre arról volt ismert, hogy inkább az érzékiséget és „a szerelem misztikus tulajdonságait” hangsúlyozta, mint a szexualitást vagy a szenzációhajhászást. Le Jardin d'acclimatation című regényéért 1980-ban elnyerte a Goncourt-díjat.

Élete Condomban született, a Lille-i Egyetemen tanult spanyol, angol és francia irodalmat, 1961-ben és 1964-ben szerzett diplomát. A következő évben az Ecole des Hautes Etudes Commerciales du Nord kereskedelmi főiskolán tanult. Ezután egy reklámügynökségnél dolgozott kreatív íróként.

1958-ban kezdett el műveket benyújtani kiadóknak, bár csak 1971-ben jelent meg első regénye, a Lady Black. Ezt követte 1973-ban a Les Loukoums, amely New York-iak egy csoportját sújtó betegség történetét meséli el. Ezután regények sora következett, amelyek gyakran – mint a Le Petit Galopin de nos corps (1977) és a Portrait de Julien devant la fenêtre (1979) – két férfi szereplő szerelmi viszonyáról szóltak. Drámai műveket is írt, mint például az Il pleut : si on tuait papa-maman, a La Guerre des piscines és Les Dernières clientes.

A Le Jardin d'acclimatation című regényéért, amely egy homoszexualitása miatt bebörtönzött és lobotomizált fiatalemberről szól, Navarre 1980-ban elnyerte a Goncourt-díjat. François Mitterrand legfőbb szószólója lett a meleg közösségben az 1981-es és 1988-as választások idején, bár íróként és nem politikusként úgy érezte, hogy félreértik és hatástalan ebben a szerepben.

1984-ben Navarre agyvérzést kapott. 1986-ig nem publikált több művet.

1990 és 1993 között a québeci Montrealban élt. 1992-ben megjelent Ce sont amis que vent emporte című regénye egy szobrász, Roch és egy táncos, David kapcsolatáról szól. A regény az AIDS elleni küzdelmüket meséli el. Franciaországba való visszatérése után, 1994. január 24-én barbiturátokkal végzett magával.

Művei Regények Lady Black, Flammarion, 1971; újranyomtatva, H&O, „H&O Poche” sorozat, 2011 Evolène, Flammarion, 1972 Les Loukoums, Flammarion, 1973 Le Cœur qui cogne, Flammarion, 1974 Killer, Flammarion, 1975 Plum Parade : vingt-quatre heures de la vie d'un mini-cirque, Flammarion, 1975 Niagarak, Grasset, 1976 Le Petit Galopin de nos corps, 1977, Robert Laffont; újrakiadás Serge Hefez előszavával, Béziers, H&O, Classiques H&O poche, 2005, 256 p. ) Kurwenal ou la Part des êtres, Robert Laffont, 1977; újrakiadás H&O, H&O Poche, 2009 Je vis où je m'attache, Robert Laffont, 1978 Portrait de Julien devant sa fenêtre, Robert Laffont, 1979; újrakiadás H&O, H&O Poche, 2006 Le Temps voulu, Flammarion, 1979 ; újrakiadás H&O, H&O Poche, 2010 Le Jardin d'acclimatation, Flammarion, 1980; újra kiadta a H&O, „H&O Poche” sorozat, 2019 Biographie, Flammarion, 1981 (a címlapon az áll, hogy regény) Romances sans paroles, Flammarion, 1982 Premières Pages, Flammarion, 1983 L'Espérance de beaux voyages, Flammarion, 1984 1. Été-automne 2. Hiver-printemps Louise, Flammarion, 1985 Une vie de chat, Albin Michel, 1986 ; rééd. en 2013 Fête des mères, Albin Michel, 1987 Romans, un roman, Albin Michel, 1988 Hôtel Styx, Albin Michel, 1989 Douce France, Montréal, Leméac, 1990 La Terrasse des audiences au moment de l'adieu, Montréal, Leméac, 1990 Ce sont amis que vent emporte, Flammarion, 1991 Poudre d'or, Flammarion, 1993 Posztumusz Dernier dimanche avant la fin du siècle, Flammarion, 1994 La Ville Atlantique, Leméac-Actes Sud, 1996 La Dame du fond de la cour, Leméac-Actes Sud, 2000 Avant que tout me devienne insupportable, H&O, 2006 Pour dans peu, H&O, 2016

Színdarab 1974 : Théâtre 1, FlammarionTartalmazza: Théâtre des peurs et des pleurs; Il pleut, si on tuait papa-maman; Dialogue de sourdes; Freaks society; Champagne; Les Valises. 1976 : Théâtre 2, FlammarionTartalom: La Guerre des piscines; Lucienne de Carpentras; Les Dernières; Histoire d'amour. 1978 : Les Dernières Clientes, rendező: Louis Thierry, Studio des Champs-Élysées 1981 : Freaks Society, rendező: Jacques-René Martin, théâtre Comédie de Paris 1982 : Théâtre 3, Flammarion Tartalom: Le Butoir; September song; Happy end; Vue imprenable sur Paris. 1999 : Dialogue de sourdes, új kiadás, Nice, La Traverse

Különféle írások 1984 : Phénix, le paysage regarde, esszé, illusztrálta Jean Dieuzaide és Lucien Clergue, Paul Montel 1992 : La Vie dans l'âme, carnets, Montréal, Le Jour / VLB 2024 : Journal, préf. Frédéric Andrau, Paris, Éditions Séguier, 512 p.,

Önéletrajz Biographie, Flammarion, 1981 Une vie de chat, Albin Michel, 1986 Un condamné à vivre s'est échappé, textes, entretiens et poèmes, Pierre Salducci-val, Hull [Québec], Vents d'Ouest, 1997

Magyarul megjelent A vágyott idő nyomában (Le temps voulu) – Göncöl, Budapest, 1994 · · Fordította: Mihancsik Zsófia

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:1940-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Francia írók Kategória:Francia irodalom Kategória:LMBT költők, írók Kategória:Goncourt-díjasok Kategória:Öngyilkos költők, írók