A víznyerőhely (waterhole vagy watering hole) olyan geológiai mélyedés, amelyben víztest, rendszerint kisebb vagy nagyobb tó alakul ki, azaz megsüllyedt vagy kimosódott, majd vízzel feltöltődött földterület.Susan Hoe, "Mapping a Watering Hole in Australia", Habitats (2008), p. 18.
A víznyerőhelyek lehetnek efemer vagy szezonális képződmények. Víznyerőhelyek jöhetnek létre időszakos folyók környezetében, geológiai mélyedésekben vagy erózió által kimosott területeken; mindkét megjelenése forma gyakori Ausztrália száraz területein. Itt a hasonló értelmű, Ausztráliára jellemző billabong kifejezés holtágra vagy morotvára utal. Bár ilyen vízlelőhelyek vizes élőhelyeken és száraz régiókban egyaránt előfordulnak, különösen lényeges szerepet töltenek be Ausztrália sivatagos területein, ahol gyakran az egyetlen vízforrást jelentik az őshonos állatok, emberek és haszonállatok számára, illetve számos vadon élő állatfajnak élőhelyet biztosítanak. Ugyanakkor fennmaradásukat napjainkban az éghajlatváltozás fenyegeti. A sivatagi víznyerőhelyek gyakorta száraz dombvidéki területeken találhatók, ahol azokat az időszakos árvizek, valamint a folyók és patakok vízhozama által megemelt talajvíz táplálja. A sivatagi területeken ezek különösen fontosak az ausztrál őslakók számára, mivel vizet biztosítanak a helyi lakosságnak, vonzerőt jelentenek a fogyasztható állatoknak, fenntartják az élelmiszerként (bush tucker) vagy a hagyományos ausztrál gyógyászatban (bush medicine) használható, továbbá szerszámok, lak- és menedékhelyek és ruházat készítésére alkalmas növényzetet. Az ausztrál őslakos szertartások helyszíneiként kulturális jelentőséggel is bírhatnak, jellemzően egyedi nevük van, amelyekre álomidőbeli történetek és dalvonalak is utalnak.
Afrikában, például, a víznyerőhelyek kialakulásának egy másik folyamata, amikor a talajban táplálék után kutató és ezért termeszdombokat felásó elefántok elég nagy mélyedést hoznak létre ahhoz, hogy az tartósan számottevő mennyiségű vizet megtartson. Itt a víz elérhetősége miatt összegyűlnek az állatok, ugyanakkor gyakori, Rudyard Kipling által A dzsungel könyvében is feldolgozott tévhit, hogy a víz iránti közös igény miatt a víznyerőhelyek közelében a ragadozók nem támadják meg a zsákmányállatokat, azaz köztük egyfajta átmeneti „fegyverszünet” jön létre. Valójában az figyelhető meg, hogy oroszlánok éppen a vízlelőhelyek közelében elrejtőzve cserkészik be kiszemelt áldozatukat.Andrew Ferguson Fraser, Feline Behaviour and Welfare (2012), p. 67.
Egy tanulmány rámutatott, hogy a víznyerőhelyek a kórokozók és élősködők terjedésének gyakori helyszínei, ráadásul az éghajlatváltozás és az annak nyomán szárazabb környezet hozzájárulhat ezek fokozottabb koncentrációjához és terjedéséhez a különféle fajok között.Georgia Titcomb, "The role of watering holes as hotspots of disease transmission in changing climates", U.C. Santa Barbara (2020).
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Geomorfológia Kategória:Vízellátás