Jelićka (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban. 250px|bélyegkép|jobbra|A templombelső 250px|bélyegkép|jobbra
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 33 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 24, közúton 35 km-re délkeletre, 170 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Gomjenica-folyótól két oldalt elterülő dombvidéken fekszik. Több településrészből áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb686374Bosnyák00Horvát10Jugoszláv11Egyéb23Összesen690378
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban erődített település állt a területén, mely a bronzkorban és a vaskorban volt lakott.
A Timar-mező régi templomáról tanúskodik a szarajevói egyházi múzeumban őrzött, 1699-ből származó írásos emlék, melyben Timar Niko nevű papját említik. 1742-ben pedig megemlítik Lazo és Damjan timari papokat is. Később egy gomionicai szerzetes írt Timar falu Gavro Stojnić nevű papjáról, a 19. század során pedig számos feljegyzés említ jelićkai papokat. Mindez egy itteni élénk egyházi életről tanúskodik.
A 19. század második felében Jelićinek hívott település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 116 háztartást, 709 ortodox, 1 görög katolikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 126 háztartása és 664 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Jelićka faházas pravoszláv temploma, amelyet Szent Miklós ereklyéinek átadásának ünnepére szenteltek, a Gomjenica-patak mentén elterülő, Timar nevű hatalmas mező szélén épült. A néphagyomány szerint a templom három évig épült. Az építtető a prijedori Jovo Čanak volt. A templom építésének dátumát nyugat felől a bejárati ajtó fölé vésett 1841-es évszám bizonyítja. A régi gerendavázas templom fatetejének tönkremenetele miatt 1978-ban új tető készült. A belső tér részletes felújítására 2010-ben került sor, amikor többek között új ikonosztázt készítettek, az ikonokat restaurálták, valamint a kórus számára kialakított kisebb galériát is felújították. A jelićkai faházas templomot 2005 májusában Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékévé nyilvánították. A templom egyhajós, keleti oldalán a szentély, nyugati homlokzata előtt pedig harangtorony található. A régi faházas templom mellett 1965 és 1991 között ugyanilyen titulusú új templomot építettek. Purišića gradina - őskori erődítmény maradványai egy földnyelven találhatók. A keleti és nyugati oldalon meredek hegyoldal, az északi oldalon pedig sánc és védőtumulus, míg a déli oldalon egy kisebb védőtumulus védte. A szakemberek szerint a bronzkorban és a vaskorban volt használatban.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései