Barevo () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben. Barevo településnek a Szerb Köztársasághoz került része.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 61 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 28 km-re északkeletre fekvő erdős, hegyvidéki területen található. Tengerszint feletti magassága 800 méter körüli.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1570Bosnyák5170Horvát9275Jugoszláv50Egyéb100Összesen16165
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Barevo önálló község volt, mely Barevo, Brdljani, Mačković, Mahala és Šenik településekből állt. A községben 976 lakost számláltak, melyből 627 katolikus horvát, 317 muszlim és 32 ortodox szerb volt. Ezen belül Barevo faluban 22 ház állt 213 horvát lakossal.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o. 1910-ben a Barevóhoz tartozó településeken (Brdo, Brgljani, Dubrave, Gladovići, Klimenta, Mačkovica, Mahala, Peratovci, Prudi és Pšenik) 206 házat, 152 ortodox szerb, 480 muszlim és 762 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Barevo községnek összesen 210 háza és 1323 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 143. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 1616-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A háború végén, 1995-ben a Horvát Köztársaság fegyveres ereje foglalta el a boszniai szerb erőktől, szerb lakossága nagyrészt elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal a nyugati részét, mely a teljes területnek ötödrészét tette ki, elválasztotta Jajcától és a Szerb Köztársaság területéhez került. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett.
Jegyzetek
További információk Jezero község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései