A Noelaerhabdaceae a Haptista Haptophytina csoportjának családja.
A Gephyrocapsa huxleyi és a Gephyrocapsa oceanica két jelentősen vizsgált, gyakran tenyésztett és ismert életciklusú faja. Történet Lazar Jerković írta le a családot 1970-ben a Noelaerhabdus leírásával együtt. Típusnemzetsége, a Gephyrocapsa alapján 1971-ben Black a Gephyrocapsaceae nevet javasolta.
2008-ban és 2011-ben Beaufort et al. a kokkolitképző Haptista-családok kokkolitalapú meghatározhatóságát mutatták ki, Linge Johnsen et al. 2020-ban igazolták, hogy a Noelaerhabdaceae esetén például faj szintjén vagy még pontosabban is eldönthető az élőlény hovatartozása.
Buchwald et al. 2024-ben év adatai alapján kimutatták, hogy a Noelaerhabdaceae a fototróf fajok közt a holocén és a Bølling–Allerød-interstadiális mintáiban gyakoriak. Morfológia Fajai kokkolitképzők, a recens fajok kokkolitvastagsága erősen korrelál az egységnyi felületre jutó meszesedéssel. A középső miocén Noelaerhabdaceae-kokkolitok a legrégebbiek kivételével feltehetően nem voltak vékonyabbak és törékenyebbek az újaknál, így Bolton et al. szerint a kokkolitokra diagenezis útján rakódó kristályok nem befolyásolták elég jelentősen a vastagságot, vagy a rájuk rakódó kalcit a kokkolitokból származik. A diagenezis 6–8 millió évvel ezelőtt, mikor a kokkolitok jobban meszesedtek, nem volt nagyobb, mint 3–4 millió évvel ezelőtt. 2,9–7,7 μm-esek.
A diploid példányok nem mozognak, gyakran képeznek kokkoszférát (C-sejtek), kokkolitjai általában heterokokkolitok, míg a haploidok nem alkotnak kokkoszférát, mozgásra képesek, haptonémájuk vesztigiális. Csupasz D-sejtek általában tenyészetben fordulnak elő. Kokkoszféra Legtöbb fajuk kokkoszférája egymásba kapcsolódó kokkolitokból áll, és egyrétegű, de bizonyos fajoké, például a Gephyrocapsa huxleyié lehet többrétegű.
Osztódás előtt több kokkolitot hoz létre a két leánysejt megfelelő fedéséhez.
Kokkolitvastagság-vizsgálatok alapján a meszesedés mértékének fajközi és fajon belüli törzsek közti fenotípus-különbségei nagyobbak az egyes különböző környezetekben tenyésztett törzsek fenotípus-plaszticitásánál.
Bár a nem meszesedő Isochrysis közeli rokona, a Noelaerhabdaceae esetén nem ismert nem meszes állapotban szaporodó faj.
A legtöbb faj kokkolitjai a Reticulofenestra nemzetségéhez hasonló erősen birefringens plakolitok, V-egységük vesztigiális, R-egységük proximális, disztális pajzsot, külső és belső csőköröket, rácsot és más központi szerkezeteket alkot.
Bár a sótartalom befolyásolja a kokkolithosszt, nem minden fajban befolyásolja a kokkolitvastagságot: például a Gephyrocapsa huxleyiéit nem, míg a Gephyrocapsa oceanicáéit igen. Életciklus Heteromorf haplodiploid életciklusukban a diploid fázis meszes lemezeket, kokkolitokat termel, a haploid nem meszesedik. Nem ismert, hogy szaporodik-e ivarosan.
Tavaszi virágzáskor köbméterenként több mint 1 milliárd sejtje is előfordulhat. Élőhely Gyakori a mély klorofillmaximumban.
Egyes fajai, például a Gephyrocapsa huxleyi gyakran nagy virágzásokat alkotó kozmopoliták.
A Haptophytinán belül az Oslo közelében lévő fjordokban 18S rRNS alapján gyakoriak, míg 28S rRNS alapján igen ritkák Gran-Stadniczeñko et al. 2017-es tanulmánya szerint, azonban e ritkaságot hibás párosításnak tulajdonították. Jelentőség Modellszervezetként A Gephyrocapsa huxleyi kokkolitképző fajok virágzásának tanulmányozására használható modellszervezet. A család szilíciumot nem igényel, így nem befolyásolja a germánium vagy a szilíciumszint-csökkenés, a szilíciumigény csökkenése vagy elvesztése a kokkolitképző csoportok közt a Pleurochrysidaceae és a Noelaerhabdaceae esetén ismert. Paleoklimatológia Az Isochrysidales részeként több faja alkenonokat termel, ezek egymáshoz viszonyított gyakoriságából a hőmérsékletek jól becsülhetők. Az éghajlatban A Noelaerhabdaceae virágzó tagjai tenyészetkísérletek szerint kevésbé meszesednek magasabb szén-dioxid-szint esetén.
A Noelaerhabdaceae adja a kokkolitképző Haptophytina-fajok által biztosított meszesedés közel felét. A növekvő szén-dioxid-koncentráció hatására jobban meszesednek, glaciális-interglaciális váltakozások esetén azonban a növekvő koncentráció pozitív visszacsatolását adhatja évezredes időtávokon. Fosszíliák Számos kainozoikumi mikrofosszíliája ismert, különösen az elmúlt 14–16 millió évből. Fő lelőhelyük az ODP 925 és 929. Kokkolitproxijai a kokkolitméreteken alapulnak, vagyis morfológiaiak, nem tényleges fajközi különbségeken. Nemzetségek Reticulofenestra W. W. Hay, Mohler et M. Wade Pyrocyclus Pseudoemiliania Noelaerhabdus Gephyrocapsa Kamptner Emiliania W. W. Hay et H. P. Mohler Crenalithus Bekelithella Genetika Metionin-szintázuk kobalamindependens. Jegyzetek
További információk
Kategória:Isochrysidales Kategória:A 20. században leírt családok