I. Garibald (vagy Garivald; latinul Garibaldus; 540-kb. 591) Bajorország első név szerint ismert hercege volt, aki kb. 555-től 591-ig uralkodott.Pál diakónus (1907), History of the Langobards (Historia Langobardorum) , William Dudley Foulke, trans. (Philadelphia: University of Pennsylvania), III, x a bajorok "királyának" hívja. Ő volt az Agilolfing-dinasztia feje és az itáliai longobárd királyok egyik őse.
Élete A Meroving-házba tartozó Theudebald frank király 555-ös halálát követően utóda, I. Chlothar "közösködni kezdett""History of the Franks" IV.9, by Gregory of Tours özvegyével, Waldradával, Wacho longobárd király lányával. A püspökök tiltakozása miatt a király 556-ban Garibaldhoz adta feleségül Waldradát. Ezáltal megnőtt a bajor herceg tekintélye, valamint hasznos dinasztikus kapcsolatokra tett szert a Pannóniában élő longobárdokkal (akik 568-ban Itáliába költöztek át).
Valamikor 585 előtt a Merovingok austrasiai királyi udvara megpróbált szövetséget kötni Garibalddalot és házasságot javasoltak a kiskorú II. Childebert király és a herceg lánya, Theodelinda között. Ugyanekkor javítani igyekeztek viszonyukat a longobárdokkal és felajánlották királyuknak, Autharinak Childebert nővérének kezét. A tárgyalások azonban kudarcba fulladtak és végül Authari 588-ban Theodelindát jegyezte el. A Nürnbergi krónika szerint Chilperic frank király esküdt ellensége volt Autharinak és hogy megelőzze a frankellenes szövetség kialakulását, sereget küldött Bajorországba és kiűzte onnan Garibaldot. A herceg a vejéhez menekült.Schedel, Hartmann. Liber chronicarum, Morse Library, Beloit College
Authari és Theodelinda esküvőjére 589 májusában került sor Veronában. A király sógorát, Gundoaldot kinevezte Asti hercegévé. 590-ben a frankok bizánci segítséggel betörtek a Longobárd Királyságba, de visszaverték őket.
Authari 590-ben meghalt és mivel nem volt utódja, a hercegek Theodelindát kérték meg hogy válasszon közülük férjet. Az ő választása Authari unokatestvérére, Agilulfra esett, akit aztán királlyá koronáztak. Ezután évtizedekig tartó békét kötöttek a frankokkal. Pál diakónus szerint 591-ben a frankok kibékültek a bajorokkal is, amikor Childebert elismerte vezetőjüket, Tassilót királynak. Nem tudjuk, hogy Garibald meghalt vagy lemondatták; azt sem hogy pontosan milyen rokoni viszony állt fenn közte és Tassilo között, aki feltehetően az ő fia vagy közeli rokona volt.
Jegyzetek
Források Gregory of Tours, History of the Franks: Books I–X, Book IV, Chapter 9 Störmer, Wilhelm. "Die Baiuwaren: Von der Völkerwanderung bis Tassilo III." pp. 59–64. Verlag C. H. Beck, 2002,
Irodalom Rudolf Reiser: Garibald I. In: Karl Bosl (szerk.): Bosls bayerische Biographie. Pustet, Regensburg 1983, , 239. oldal (Digitalisat). Max Spindler (szerk.): Handbuch der Bayerischen Geschichte. Bd. 1, München 1981, S. 140, Wilhelm Störmer: Die Baiuwaren. Von der Völkerwanderung bis Tassilo III. 2. kiadás. Beck, München 2007,
Fordítás
Kategória:Az 540-es években született személyek Kategória:Az 590-es években elhunyt személyek Kategória:Bajor hercegek