Gornji Vrbljani () falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 86 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re délre, a Crna gora területén, a Szana forrásvidékén fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb752437Bosnyák00Horvát02Jugoszláv10Egyéb21Összesen755440
Története A település területén már az ókorban éltek emberek. Ennek bizonyítéka az a római kori éremlelet, melyben egy, a köztársaság idejéből származó dénár és két bronz császárkori pénzérme található. A leletek az i. e. 1. századból és a 3. századból származnak.
Vrbljani középkori életének bizonyítéka a máig fennmaradt késő középkori temető a korabeli sírkövekkel. Az itt talált stećak sírkövek a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.
A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Vrbljani településnek 315 háza és 2048 ortodox szerb és 4 muszlim lakosa volt.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. 1921-ben Vrbljaniban 330 házat és 1954 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt. 250px|bélyegkép|jobbra|A Szana forrásainak térképe
1965-ben az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került. Lakói mezőgazdasággal és erdészeti munkákkal foglalkoznak.
Nevezetességei A Szana forrásvidékének forrásokban és vízesésekben gazdag természeti környezete.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Ribnik község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései