bélyegkép|200px|Szent Miklós szobra a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország bélyegkép|200px|Szent Miklós ikonja Novgorodban
Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje. Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.
Élete A történelmi Miklós életéről kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. Az életéről szóló források egyrészt a krétai Andrástól származnak (700 körül), másrészt egy János nevű konstantinápolyi szerzetestől.
Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor nagybátyja (szintén Miklós myrai püspök) pappá szentelte. Utóbb a Sion kolostor apátja lett Myra közelében. (A Lycia római provinciában fekvő Myra ma Demre néven egy kis település kb. 100 km-re délnyugatra Antalyától Törökországban. A 4. században püspöki székhely volt.)
A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. Egyesek szerint a gyógyszertárosok és a hajósok védelmezője volt. Segítette a szegény gyermekeket és ezért szentnek tartották őt.
A fent említett források szerint Miklós részt vett az első nikaiai zsinaton és megpofozta ellenlábasát, Ariust. Ezért először elítélték, de a zsinat végén rehabilitálták. Miklós azonban nem szerepel a nikeai aláírók listáján, viszont az is igaz, hogy ez csak töredékesen maradt fenn.
Régészek szerint eredeti sírjának helyszíne Gemiler szigete, Fethiye városától nem messze.
Ereklyéi 1071. augusztus 26-án IV. Rómanosz bizánci császár megütközött a szeldzsuk törökökkel a manzikerti csatában. A csatában a törökök győztek, Rómanoszt foglyul ejtették, ezzel Kis-Ázsia a szeldzsukok kezére került. Alexiosz Komnénosz visszahódította ugyan Kis-Ázsiát, de uralkodásának első időszakában a helyzet még elég zavaros volt. Ezt kihasználva, 1087. május 9-én itáliai kereskedők (velencei és bari illetőségűek), mivel ezt megelőzően kereskedelmi flottájuk nagy része odaveszett a viharokban, azt gondolták, Szent Miklós védőszentjük elpártolt tőlük, ezért kalózokkal feltörették sírját, csontjait ellopatták és ereklyeként Bariba vitték. A törökök és olaszok között most is vita van a csontok visszaszállításáról, de a Vatikán már ez ügyben Bari mellett áll ki. Bariban a szentet azóta a hajó érkezése napján, május 9-én is ünneplik. Egy franciaországi templomban őrzött csonttöredék-ereklye vizsgálatakor megállapították, hogy az Szent Miklós korából származik. A további DNS-tesztek választ adhatnak arra, hogy a neki tulajdonított csontok közül hány köthető egyetlen személyhez, és hány állhat kapcsolatban az Oxfordban megvizsgált csonttöredékkel.Szent Miklós korából származik a csonttöredék – Demokrata.hu, 2017. december 7.Could ancient bones suggest Santa was real? – Phys.org, 2017. december 6. Bone fragment thought to belong to saint who inspired Father Christmas discovered in Italy – Independent.co.uk, 2017. december 6.
Legendák bélyegkép|200px|Fra Angelico: A három szűz férjhezadása bélyegkép|200px|Lorenzo Monaco: A tengeri vihar lecsendesítése bélyegkép|200px|Ilja Repin: Myrai Szent Miklós megment három ártatlant a haláltól (1889) bélyegkép|200px|Modern, fémikon Georgi Csapkanov bolgár művésztől, amely Szent Miklóst mint a halászok védőszentjét mutatja hallal a kezében. (Gilbert House, Stanley, Falkland-szigetek)
A három lány kiházasítása Egy elszegényedett nemesembernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és megélhetési prostitúcióra kényszerülnek. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy arannyal telt erszényt dobott be a szegény ember ablakán, aki legidősebb leányát így tisztességesen férjhez tudta adni. Az elkövetkező években így tett a másik két lánnyal is, a harmadik évben azonban az apa megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.
A tengeri vihar lecsendesítése 290-ben Szent Miklós Jeruzsálembe ment zarándokútra. Vihar kerekedett és a mellettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfős legénységből, akik vissza akarták tenni, már kettőt a vihar a vízbe sodort, akik ilyen esetben általában odavesznek. Látva ezt Miklós a vízbe vetette magát, és magához ragadta a két fuldoklót, kimentette, majd az árbóchoz kötötte őket a köpenye övével. Ezt követően pedig helyére tette az orrvitorla árbócrúdját, ezzel megfeszítve a vitorlát, így a hajó egyenesbe jött. Miklós letérdelt és Istennek egy hálaimát mondott, majd a tengerbe vetette magát, hogy visszatérjen a hajójára. Amikor a hajósok a myrai templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és megköszönték neki a segítséget, s visszaadták neki a köpenye övét, amit szent ereklyeként hordtak magukkal a megmenekülésük óta. A viharba keveredett hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak.
A gabona sokasítása Nagy éhínség idején a püspök megtudta, hogy a kikötőben horgonyoz egy hajó, amely a bizánci császárnak visz gabonát. Megkérte tehát a hajósokat, hogy rakják ki a gabona egy részét a szükség enyhítésére. A hajósok először nem akarták teljesíteni a kérést, ám amikor Miklós megígérte nekik, hogy nem lesz bántódásuk, akkor átadták a gabona egy részét. Bizáncba érkezve, csodálkozva látták, hogy a gabona mennyisége nem csökkent.
Diana olaja A pogányok imádtak egy fát, ami Diana istennőé volt (aki keresztény értelmezésben gonosz démon). Miklós elrendelte a fa kivágását. Bosszúból Diana ördögi olajat főzött a fából, ami azzal a tulajdonsággal bírt, hogy vízen és kövön is meggyullad. A sátán Miklóshoz induló zarándokoknak adta a hordót, hogy hitük jeleként kenjék be vele a szent ember házát. Miklós azonban megjelent és a tengerbe dobatta a hordót, ami meggyulladt és sokáig égett a vízen. A vihar lecsendesítésével egybevonva gyakran ábrázolták középkori szárnyas oltárokon (pl. a jánosréti egykori főoltáron).
Három halálraítélt megmentése Egy meghódított nép föllázadt a római uralom ellen. A császár három főemberét, Nepotianust, Ursust és Apiliót küldte ellenük. A rómaiakat a tenger partra kényszerítette Myra kikötőjében. Ekkor Miklós püspök meghívta őket vendégségbe, mert el akarta érni, hogy a katonákat tartsák vissza a rablástól. Amíg Miklós a vendégekkel időzött, a helytartó, akit megvesztegettek, három ártatlan katonát akart lefejeztetni. Amikor a püspök ennek hírét vette odasietett a vesztőhelyre, ahol már ott térdepeltek az elítélt katonák és a hóhér fölemelte kardját. Miklós bátran rávetette magát, kardját kicsavarta a kezéből, és messzire elhajította, az ártatlanokat pedig kiszabadította. A helytartót megdorgálta, de miután az megbánta bűnét, megbocsátott neki.
Az elrabolt gyermek hazahozatala Egy ember elindult Miklóshoz, hogy áldását kérje, hogy végre gyermeke szülessen. Amikor odaért, a püspök már halott volt, így a holttestet takaró vászonból ereklyeként magával vitt egy darabot. A következő év december 6-án a házaspárnak fia született. A gyermeket a hetedik születésnapján arab rablók magukkal vitték. Egy év múlva, ismét pont december 6-án, amikor a házaspár a Miklós-templomban imádkozott gyermekük megszabadulásáért, forgószél kerekedett, amely felkapta a fiút és éppen a templom előtt tette le.
A mai Mikulás-ünnep thumb|200px|Szent Miklós szobra Brüsszelben thumb|bal|A bari Szent Miklós-bazilika
Szent Miklós legendájának egyik változata szerint, amikor a megajándékozott legkisebb lány éppen akkor tette a harisnyáját a kéménybe száradni, amikor Miklós püspök abba beleejtette és az ajándéka pont a harisnyájába esett. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből, maga a "Télapó" volt az ajándékhozó. Azonban mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő nem más, mint maga Miklós a város keresztény püspöke. A legkisebb lánynak bedobott aranyak között ugyanis volt egy olyan érme, amit egy helybéli aranykereskedő előzőleg Miklós püspöknek adományozott.Szent Miklós eredeti legendája
A magyar Mikulás elnevezés a Miklós név cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása csak a 19. század közepén érkezett Magyarországra. Bár számos helyen olvasható az az állítás, hogy korunk – így a Magyarországon is ismert – klasszikus Mikulásának külsejét (kövérkés, piros ruhás, jókedvű idős apóka) a Coca-Cola nevű üdítőitalokat gyártó cég találta ki 1931-ben, ez korántsem igaz, bár tény, hogy az említett cégnek is lehetett szerepe abban, hogy Mikulás alakját az említett figurával azonosítjuk manapság. Régi gyermekkönyvek oldalain (az 1920-as évekből) ugyanis már ennél korábban is találhatunk nagyon hasonló rajzokat, grafikákat a Mikulásról.
Jegyzetek
Források, további információk
www.katolikus.hu: Szent Miklós Szent Miklós sírja Szent Miklós legendáinak jelenetei a jánosréti főoltáron National Geographic: Szent Miklós ünnepe Képek Szent Miklós gyergyószentmiklósi szobráról a Köztérképen
Kategória:A Római Birodalom szentjei Kategória:Görög ortodox szentek Kategória:3. századi püspökök Kategória:4. századi püspökök