Bernard-Pierre Donnadieu (Párizs, 1949. július 2. – Le Chesnay, 2010. december 27.) César-díjas (1984) francia karakterszínész, száznál több film szereplője. Pályájának első két évtizedében főleg mogorva, félelemkeltő, törvénysértő, gyakran pszichopata karakterek megtestesítője. Hírnevét Georges Lautner rendező 1981-es A profi című akciófilmjében szerezte, ahol Jean-Paul Belmondo ellenlábasát, Farge-ot alakította. Érett színész korában vezetőket, felelősséget hordozó személyeket, családapákat, politikusokat formált meg.

Élete Származása, tanulóévei Párizs 4. kerületében született. Színház- és filmművészeti ismereteket tanult az Új Sorbonne Egyetemen, Párizs 3. kerületében. Tanulmányainak finanszírozására teljes munkaidős, három-műszakos fizikai munkát vállalt egy dugógyártó üzemben. Munkahelyi baleset érte, egy hidraulikus prés összezúzta két kézujját. Ezután biztonsági őrként dolgozott a Bouteilly szépségszalonban, Montlhéry-ben.

1975-ben csatlakozott Robert Hossein reimsi színházi társulatához. Federico García Lorca Bernarda Alba háza c. drámáját és Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely c. színművét játszották. A színpadon Gérard Desarthe-tal és az ifjú Isabelle Adjanival dolgozott együtt.

Filmszínészi pályája Fokozatosan megkapta első apró filmszerepeit is. 25 évesen nagy rendezők nagy filmjeiben játszott mellékszerepeket, így Roman Polański A lakó-jában (1976); Claude Lelouch Si c’était à refaire (Ha újra kezdhetnénk)-jében (1976); Jean-Jacques Annaud dans Csatár a pácban-jában (1979) és Patrice Chéreau rendező Judith Therpauve-jában (1978). Az apró szerepek után 1981-ben Georges Lautner rendező már meghatározó szerepet adott neki A profi című 1981-es ügynökfilmjében, ahol frusztrált, bosszúvágyó fiatal rendőrtisztet alakít, a főszereplő Joss százados (Jean-Paul Belmondo) ellenlábasát. A szerep hatalmas ismertséget hozott a fiatal Donnadieu-nek.

Darabos arcvonásai, kék szemének nyugtalanító, jéghideg pillantása predesztinálta a megkeseredett, törvényenkívüli, destruktív, romboló, rosszindulatú karaktereinek megformálására. 1982-ben szerepelt Daniel Vigne rendező középkorban játszódó drámájában, a Martin Guerre visszatér-ben, ahol Gérard Depardieu mellett ő játszotta az igazi Martin Guerre-t, aki személyazonosságának elismertetésért harcol. Főszerepek hosszú sorozatát kapta. Serge Leroy 1983-as L’indic című maffia-krimijében ő játszotta a kegyetlen korzikai maffiafőnököt, Malaggionét, akit Bertrand rendőrfőnök (Daniel Auteuil) üldöz. Veszedelmes bűnöző bandavezért játszott Gilles Béhat rendező 1984-es Rue barbare (Barbár utca) című bűnügyi drámájában. Alakításáért 1985-ben megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó César-díjat.

Gilles Béhat rendező 1985-ös Urgence (Vészhelyzet) című bűnügyi thrillerében egy neofasiszta vezért alakított. 1987-ben Bertrand Tavernier rendező Béatrice passiója című drámájában főszerepet, egy torzult lelkű középkori lovagot játszott, aki nem képes feldolgozni ifjú korában saját anyja ellen elkövetett bűnének kínzó emlékeit, és saját leányán (Julie Delpy) éli ki önnön erkölcsi bosszúvágyát. 1988-ban megkapta a főszerepet George Sluizer holland rendező Nyomtalanul című misztikus horror-drámájában is, ahol egy kegyetlen pszichopata és szociopata bűnözőt alakít, Gene Bervoets és Johanna ter Steege mellett. 1992-ben Jacques Dorfmann rendező akciófilmjében, A farkas árnyékában fejvadászt alakított, Donald Sutherland társaságában, Lou Diamond Phillipsszet és Mifune Tosirót üldözve.

Az 1990-es években képes volt váltani, új oldaláról mutatkozott meg: „rokonszenves” karaktereket is sikerrel formált meg színpadon és filmekben egyaránt. Az Guillaume Nicloux 1994-es Faut pas rire du bonheur (Ne nevesd ki a boldogságot) című romantikus filmjében nagy szenvedélyeket élt át Laura Morante-tal.

Emellett számos (különféle jellemű és megítélésű) történelmi személyiséget játszott el színpadon és televíziós produkciókban, így Auroux ezredest, első világháborús parancsnokot, aki igazságtalanul halálra ítélte egy katonáját (Yves Boisset: La Pantalon, 1997); Hubert Henry alezredest, a Dreyfus-per hamis bizonyítékainak fabrikálóját (Yves Boisset: A Dreyfus-ügy (L’Affaire Dreyfus), 1995); Mirabeau grófot A forradalom alsószoknyái c. tévésorozatban (1989); és Jean Monnet politikust, az Európai Unió létrejöttének fontos előharcosát (Franck Apprederis rendező Szeretem az ellenségem c. filmjében, 2007).

2008-ban, Marcel Bluwal À droite toute (Teljesen jobbra) című tévéfilmjében, mely a franciaországi szélsőjobboldal az 1930-as évekbeli felemelkedését mutatja be, Donnadieu egy François Salmon nevű fiktív autóipari feltalálót, felemelkedő vállalkozót játszott, akinek karakterét a rendező jól felismerhetően Eugène Schueller (1881–1957) kozmetikai feltalálóról, iparvállalkozóról, a L’Oréal alapítójáról mintázta.

2008-ban Galapiat szerepében visszatért a mozivászonra is, Christophe Barratier rendező Külvárosi mulató c. filmjében. Ugyanebben az évben Yves Boisset is címszerepet adott neki L’Affaire Salengro című történelmi filmjében, ahol Donnadieu Roger Salengro (1890–1936) szocialista politikust alakította, akit politikai ellenfelei öngyilkosságba kergettek.

Donnadieu rendszeresen kölcsönözte (francia) szinkronhangját Harvey Keitelnek, Michael Rookernek, Brendan Gleesonnak és más nemzetközi sztároknak. Hangját adta rajzfilmekhez, és narrátorként dokumentumfilmekhez is.

Halála Utolsó filmes szerepét 2010-ben Marcel Bluwal rendező Jeanne Devère című politikai filmdrámájában játszotta el. 2010. december 27-én 61 éves korában prosztatarák következtében elhunyt.. A Jeanne Devère''-t már csak Donnadieu halála után, 2011-ben mutatták be.

2011. január 3-án a sceaux-i templomban búcsúztatták, majd a fontenay-aux-roses-i temetőben helyezték örök nyugalomra.

1983-ban született leánya, Ingrid Donnadieu szintén színésznő lett.

Főbb filmszerepei

1975: Les Mohicans de Paris; tévésorozat; katonatiszt 1976: Csak egy asszony… (Docteur Françoise Gailland); ápoló 1976: Klein úr (Monsieur Klein); névtelen szereplő 1976: A lakó (Le locataire); bárpincér 1976: Si c’était à refaire; Claude Blame 1976: Ellenségem holtteste (Le corps de mon ennemi); szőke szélhámos 1976–1977: A hugenották kincse (Ces beaux messieurs de Bois-Doré); tévé-minisorozat, Clindor 1978: Douze heures pour mourir; tévéfilm; Gianelli rendőrfelügyelő 1978: Egy lap a szerelemről (Mon premier amour); kávéház főnöke 1978: Thomas Guérin nyugdíjas (Thomas Guérin… retraité); tévéfilm; Lucien 1979: Csatár a pácban (Coup de tête); Lucien 1979: Moulin felügyelő (Commissaire Moulin); tévésorozat; Aguir 1979: Les cinq dernières minutes; tévésorozat; Jacques Roucy 1980: Éjszakai ügyelet (Médecins de nuit); tévésorozat; Maurice 1981: Egyesek és mások (Les uns et les autres); mozifilm; Vörös Kereszt-képviselő 1981: Egyesek és mások (Les uns et les autres); tévésorozat; Vörös Kereszt-képviselő 1981: L’ennemi de la mort; tévé-minisorozat; Dr. Charbonnière orvos 1981: A profi (Le professionel); Farges felügyelő 1982: Martin Guerre visszatér (Le retour de Martin Guerre); „az igazi” Martin Guerre 1983: L’indic; Malaggione, a korzikai 1983: Az élet kész regény (La vie est un roman); iskolai tanár 1983: Mario Ricci halála (La mort de Mario Ricci); Jacky Vermot 1983: Liberty belle; Yvon 1984: Rue barbare; Mathias „Matt” Hagen, a helyi kápó 1984: Machinations; tévésorozat; De Vlaminck 1985: Urgence; Lucas Schroeder 1985: Mariage blanc; tévéfilm; Jean-Bernard 1985: Les loups entre eux; De Saintes 1986: Szerelmem, Max (Max mon amour); Archibald 1986: Flagrant désir; Robert Barnac 1986: L’intruse; Philippe Busard 1987: Série noire; tévésorozat; Solinas 1997: Les fous de Bassan; Nicolas Jones lelkipásztor 1997: Double Face; tévéfilm; Ring / Jean-Jean (Double-face) 1987: Béatrice passiója (La passion Béatrice); François 1988: Les lutteurs immobiles; tévéfilm; David (forgatókönyvíró is) 1988: Nyomtalanul (Spoorloos); Raymond Lemorne 1989: A forradalom alsószoknyái (Les jupons de la révolution); tévésorozat; Mirabeau gróf 1990: Una vita scellerata; I. Ferenc király 1990: Connemara; Márk király 1990: Mit den Clowns kamen die Tränen; tévé-minisorozat; Dr. Eli Kaplan 1991: L’alerte rouge; tévéfilm; François 1991: Blanc d’ébène; Mariani toborzótiszt 1991: Vigasztaló Marcellino (Marcellino); a gróf 1992: A lovasszázad (Szwadron); Franek Bata 1992: A farkas árnyéka (Shadow of the Wolf); Brown 1993: La scène finale; tévéfilm; Hugo 1993: Rosenemil; Dr. Friedmann 1993: Justinien Trouvé, ou le bâtard de Dieu; Martin Coutouly 1994: Faut pas rire du bonheur; Michel 1996: A Dreyfus-ügy (L’affaire Dreyfus); tévéfilm; Hubert Henry őrnagy 1996: Le poteau d’Aldo; tévéfilm; Aldo 1996: Caboose; Larrivée 1997: Le pantalon; tévéfilm; Auroux ezredes 1997: La fine équipe; tévésorozat; Valck 1997: Barbe Rouge; tévésorozat; Barbe Rouge (1997) 1998: Jeanne et le loup; tévéfilm; Liancade de Roqueblanque 2000: A sivatag kincse (I guardiani del cielo), tévéfilm; Abdurrasam 2001: Druidák (Druids / Vercingétorix); Dumnorix 2002: Jean Moulin; tévéfilm; Charvet 2003: Orages; tévéfilm; Garnier 2004: Les passeurs; tévéfilm; Maurice Nicod 2004: Clochemerle; tévéfilm; Monsieur Piéchut polgármester 2005: Jusqu’au bout; tévéfilm; Vincent Guérin 2006: Antonio Vivaldi, un prince à Venise; francia nagykövet 2007: Szeretem az ellenségem (Nous nous sommes tant haïs); tévéfilm; Jean Monnet 2008: À droite toute; tévé-minisorozat; François Salmon 2008: Külvárosi mulató (Faubourg 36); Galapiat 2009: L’affaire Salengro; tévéfilm; Roger Salengro 2010: Du cristal à la fumée; tévéfilm; Göring 2011: Jeanne Devère; tévéfilm; Martin

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:1949-ben született személyek Kategória:2010-ben elhunyt személyek Kategória:Francia színészek Kategória:Párizsiak Kategória:Rákban elhunyt személyek