Ez a szócikk J. R. R. Tolkien világáról szól, Arda másodkorának történelmi áttekintése.
Kronológiai áttekintés
1 Szürkerév (Mithlond) és Lindon megalapítása. Lindon Beleriand elsüllyedt földrészének utolsó felszínen maradt darabja. Zöldellő és derűs vidék, mely Középfölde legnyugatibb részén terül el. Legnagyobb kikötője Szürkerév. 32 Az emberek Númenorba érkeznek, amely egy csillag alakú sziget, amit a valák ajándékoztak a dúnadánoknak, amiért hősiesen helytálltak a Morgoth elleni háborúban. 600 A númenoriak hajói megjelennek Középfölde partjain. 750 A noldák megalapítják Eregiont. 1000 Sauron elkezdi építeni a Barad-dûrt, mert nyugtalanítja a númenoriak ereje. 1200 Sauronnak sikerül a megnyernie az eregoni tündéket. 1500 A Sauron tanítványaivá lett tünde-kovácsok, élükön Celebrimbor, tökélyre fejlesztik mesterségüket, és hozzáfognak a Hatalom Gyűrűinek elkészítéséhez. 1590 Sauron segítsége nélkül elkészül a Három Gyűrű. 1600 Sauron elkészíti az Orodruinban az Egy Gyűrűt. Befejezi a Barad-dûr építését. 1693 Kitör a háború a tündék és Sauron között, a Három Gyűrűt elrejtik. 1695 Sauron hadai behatolnak Eriadorba. Gil-galad Eregionba küldi Elrondot. 1697 Eregion elpusztul. Moria kapui bezárulnak. Elrond visszavonul a noldák maradékával, és megalapítja Völgyzugoly (Imladris) menedékét. 1700 Tar-Minastír nagy hajókat küld Númenorból Lindonba. Sauron vereséget szenved. 2251 A númenoriak között Sauron ármánykodásának eredményeképp elkezdődik a lázongás és a pártosodás. Ez idő tájt tűnnek fel a nazgûlok. 3255 Ar-Pharazôn trónra lépése 3261 Ar-Pharazôn tengerre száll és kiköt Középföldén 3262 Sauron a harc helyett megadja magát, fogolyként Númenorba viszik, majd aljas csellel megrontja az egész királyságot 3319 Ar-Pharazôn Sauron ármánykodásának hatására ostrom alá veszi Valinort. Ilúvatar elpusztítja Númenort, Ardát gömb alakúvá formálja és leválasztja róla Amant. Sauron elveszti testét és alakváltó képességét. Elendil és fiai megmenekülnek 3320 Megalakulnak a Száműzöttek Királyságai: Arnor és Gondor. A palantírok (látókövek) szétosztása. Sauron visszatér Mordorba. Új, szörnyűséges testet készít magának. 3429 Sauron megtámadja Gondort, beveszi Minas Ithilt, és elégeti a Fehér Fát. Isildur elmenekül apjához. Anárion megvédi Minas Anort és Osgiliathot. 3430 A tündék és az emberek megkötik az Utolsó Szövetséget. 3434 A dagorladi csata, mely Sauron vereségével zárul. Barad-dûr ostromának kezdete. 3440 Anárion elesik. 3441 Barad-dûr ostromának vége, Elendil és Gil-galad megdöntik Sauront, de mindketten elesnek. Isildur magához veszi az Egy Gyűrűt. Sauron elmenekül. A Nazgûlokat elnyeli az árnyék.
Összefoglalás A Másodkor kezdete A Thangorodrim elestét okozó Nagy Csata és természeti csapások során erősen rengett a föld, Beleriand elpusztult és pusztává lett, és északon meg nyugaton sok szárazföld a Nagy Tengerbe süllyedt. Keleten, Ossiriandban megtört az Ered Luin fala, hatalmas szakadék nyílt benne dél felé, s a tenger vize beáramlott oda. Ebbe az öbölbe torkollott az új mederben áramló Lhûn folyó. Ezt a vidéket a noldák már régen Lindonnak nevezték, s e nevet viselte ezután is, s még mindig sok elda élt ott, mert nem szívesen hagyták el Beleriandot, ahol harcoltak. Fingon fia, Gil-galad volt a királyuk, s vele volt Elrond, a féltünde is. A Lhûn-öböl partján építették a tündék kikötőjüket, melyet Mithlondnak neveztek, és sok hajót tartottak ott, mert a hely alkalmas volt. Szürkerévből indultak hát időről időre az eldák, a Föld sötétsége elől menekülve, mert a valák kegyelméből az Elsőszülöttek még mindig használhatták az Egyenes Utat, és visszatérhettek Valinorban élő véreikhez.
Akallabêth Az utolsó csatában az emberek igencsak hősiesen helytálltak. Earendil gyermekeinek felajánlották a választás lehetőségét, melyik fajhoz kívánnak tartozni, mivel féltündék voltak. Elrond a tünde fajt választotta, Elros pedig élt a halál ajándékával és embereket választotta. Az utolsó csatában mutatott hősiesség zálogául az emberek egy szigetet kaptak ajándékul, Númenort. Númenor földje alakját tekintve ötágú csillaghoz hasonlított. A csillag nyúlványai önálló vidékekre tagolták: Forostar (Északfölde), Andustar (Nyugatfölde), Hyarnustar (Délnyugatfölde), Hyarrostar (Délkeletfölde) és Orrostar (Keletfölde). És a középső részt Mittalmarnak (Belföld) nevezték. Legnagyobb kikötője Meneltarma volt, fővárosa Armenelos. Númenor első királya Elros lett, Elros Tar-Minyatur néven. Ötvennyolc évvel a másodkor kezdete előtt született, és ereje mit sem fogyatkozott ötszáz éves koráig. 410 évig tartó uralkodás után halt meg.
Elros nemzetsége: Númenor királyai
2) Vardamír Nólimon: A másodkor 61. évében született és 471-ben halt meg. A Nólimon nevet azért kapta, mert legfőbb örömét a tündéktől és az emberektől elsajátított ősi tanokban lelte. Elros halálakor 381 éves volt, de nem foglalta el a trónt, hanem fia kezébe adta a jogart. Ezek ellenére őt tekintik a második királynak.
3) Tar-Amandil: Vardamír fiaként a 192. évben született, 148 évi uralkodás után, 590-ben átadta a jogart, és 603-ban hunyt el.
4) Tar-Elendil: Tar Amandil fiaként a 350. évben született. Százötven évig uralkodott, majd 740-ben átadta a jogart és 751-ben halt meg. Saját kezével írt könyveket. Későn házasodott, és első gyermeke egy leány, akit Silmariennek neveztek. Silmarientől született aztán Valandir, akitől Andúine urai származtak: ez utóbbiak sorában az utolsó Amandil volt, akinek fia, Elendil.
5) Tar-Meneldur: Tar-Elendil harmadik gyermekeként és egyetlen fiaként született 543-ban. 143 éven át uralkodott, 883-ban adta át a jogart, 942-ben halt meg.
6) Tar-Aldarion: Tar-Meneldur legidősebb gyermekeként és egyetlen fiaként született a 700. évben. Nagy hajós és hajóépítő volt. Sokat hajózott, és ezért felesége Erendis elvált tőle. Egyetlen lánya született, Ancalime. Így megváltozott a trónörökség törvénye: Amennyiben a királynak nincsenek fiúgyermekei, úgy a trónt a legidősebb leány örökölje.
7) Tar-Ancalime: Az első uralkodó királynő. 873-ban született, és 205 éven keresztül uralkodott. 1280-ban adta át a jogart, 1285-ben halt meg.
8) Tar-Anárion: Tar-Ancalime fiaként született az 1003. évben. 114 évig uralkodott, míg végül 1394-ben adta át a jogart, és 1404-ben halt meg.
9) Tar-Súrion: Tar-Anárion harmadik gyermeke volt: nővérei visszautasították a jogart az ő javára. 162 évig uralkodott.
10) Tar-Telperien: Ő volt Númenor második királynője. Nagyon sokáig élt, és senkivel sem volt hajlandó házasságra lépni. Halála után a jogar öcsére szállt. Ekkortájt készültek a Hatalom Gyűrűi Középföldén.
11) Tar-Minastir: Nevét annak köszönhette, hogy magas tornyot építtetett az Oromet-dombon. Ő küldött nagy hajóhadat Gil-galad megsegítésére a Sauron elleni első háborúban.
12) Tar-Ciryatan: Erőskezű, de kapzsi király volt. 160 évig uralkodott.
13) Nagy Tar-Atanamir: Az 1800. évben született, és százkilencvenkét éven át, 2221-ig, halála évéig uralkodott. Ő is büszke, és kapzsi volt, az ő idejében hullott rá Númenorra az Árnyék
14) Tar-Ancalimon: Az 1986. évben született, és százhatvanöt éven át, 2386-ban bekövetkezett haláláig uralkodott. Uralkodása idején mélyült el a szakadék a Király Emberei és azok között, akik ragaszkodtak az eldákkal fenntartott ősi barátsághoz.
15) Tar-Telemmaite: 2736-ban született és száznegyven éven át uralkodott. Az őt követő királyok apjuk halálától saját halálukig uralkodtak, noha a tényleges hatalmat sok esetben fiaik vagy tanácsosaik gyakorolták. De ahogy az Árnyék rájuk települt, úgy lett mind rövidebb Elros leszármazottainak élete.
16) Tar-Vanimelde: Ő volt a númenori királynők sorában a harmadik. Az uralkodás nem érdekelte, jobban érdekelte a zene és a tánc. A hatalmat férje, Herucalmo gyakorolta. Felesége halála után Herucalmo vette át a jogart.
17) Tar-Alcarin: 80 évig uralkodott, bár jog szerint 100 évig számított királynak.
18) Tar-Calmacil: 85 éven át uralkodott. Nevét annak köszönhette, hogy ifjúságában kiváló hajóparancsnok volt.
19) Tar-Ardamin: A 2618. évben született, és nyolcvannyolc éven át, 2825-ben bekövetkezett haláláig uralkodott.
20) Ar-Adúnakhôr (Tar-Herunúmen): A 2709. évben született és hatvanhárom évig, 2962-ben bekövetkezett haláláig uralkodott. Ő volt az első olyan király, aki már nem tünde néven uralkodott. Ezt a Hűségesek káromlásnak vélték.
21) Ar-Zimrathôn (Tar-Hostamir): A 2798. évben született, s hatvankilenc éven át, 3102-ben bekövetkezett haláláig uralkodott.
22) Ar-Gimilzôr (Tar-Telemnar): A 2960. évben született, s hetvenöt éven át, 3177-ben bekövetkezett haláláig uralkodott. Minden addiginál ádázabb ellensége volt a Hűségeseknek, végérvényesen betiltotta az elda nyelvek használatát, és nem engedte, hogy a tündék kikössenek a szigeten.
23) Tar-Palantír: A 3035. évben született és hetvennyolc éven át, 3255-ben bekövetkezett haláláig uralkodott. Tar-Palantír nehezményezte királyi elődei felfogását, és szíves-örömest újította volna fel a barátságot a tündékkel. Későn házasodott, és fia nem született. Halála után azonban a lánya Pharazônnak lett a felesége, noha ő maga is tiltakozott a házasság ellen, s azt unokatestvérekről lévén szó, Númenor törvénye tiltotta is.
24) Ar-Pharazôn: Ő volt Númenor legnagyobb hatalmú és egyben utolsó királya. Uralkodása fénypontján volt, amikor hatalmas sereget gyűjtött, áthajózott Középföldére, és legyőzte Sauront. Diadalittasan átvitte Númenorba. Ezt követően ő is és udvara is az Árnyék befolyása alá került. A következő ötven évben, a királyságban egyre nagyobb lett a káosz. A király Morgothnak kínált fel emberáldozatokat. Sauron rábeszélte, hogy támadja meg Valinort, és szerezzen magának halhatatlanságot. Megszervezte hadseregét, és az Áldott Aman partjára lépett. S amikor lába a szűz homokot érte, a Világ Megváltozott. Ő és egész serege az Elfeledettek Barlangjába záródott.
Amant eltávolították Ardából, Númenor elpusztult. Ekkaiából és az Üres Földekből új tengerek, és kontinensek keletkeztek, Arda gömb alakúvá változott.
A Hatalom Gyűrűinek kovácsolása
Az Első Kor végén Sauron, Morgoth egykori hadnagya fogságba esett. Hűséget fogadott Eonwének, Manwë hírnökének, és megbánta gonosz tetteit. Ám Eonwének nem állt hatalmában, hogy megbocsásson a vele egy rendből valónak, így megparancsolta Sauronnak, hogy térjen vissza Amanba, és ott kérje Manwë ítéletét. Sauron ekkor elszégyellte magát, s vonakodott megalázottan visszatérni, ezért Eonwe távozása után elrejtőzött Középföldén és visszatért a gonoszhoz, mert erősen kötötték Morgoth béklyói.
Az eldák közül sokan átkeltek az Ered Luinon akkoriban, s a földrész belsejébe vonultak. Közülük sokan telerek voltak, doriathi és ossiriandi túlélők, akik birodalmakat alapítottak az erdőtündék között az erdőkben s a hegyekben, messze a tengertől, ahová a szívük azért egyre húzott. Ám csupán Eregionban alapítottak tartósan fennálló birodalmat. Eregion közel volt a törpök nagy településéhez, amelyet azok Khazad-dûmnak neveztek, a tündék Hadhodrondnak, majd később Moriának. Ost-in-Edhilből, a tündék városából, jól épített út futott Moria nyugati kapujához, mert olyan barátság szövődött itt a tündék és törpök között, amelyen soha másutt, mindkét nép javára. A tündék vezetője Celebrimor volt.
Látván a világ magárahagyatottságát, Sauron úgy vélekedett, hogy a valák ismét megfeledkeztek Középföldéről, s a büszkesége növekedni kezdett. Gyűlölettel tekintett az eldákra, és félte a númenori embereket, akik hajóikkal néha visszajártak Középfölde partjaira, de sokáig titkolta gondolatait és szívében szövögetett sötét terveit.