Sydney

Sydney (ejtsd: szidni) Ausztrália legnagyobb városa, Új-Dél-Wales állam fővárosa. Ausztrália délkeleti részén, a Tasman-tengernél található.

A város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kertek. Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ hetedik legélhetőbb városa. Sydney a központja az ausztrál kereskedelemnek, művészetnek, oktatásnak, kultúrának, divatnak, a zenei, szórakoztató iparnak és a turizmusnak is. A város otthont adott nagy nemzetközi sporteseményeknek, mint például az 1938-as Nemzetközösségi játékoknak, a 2000-es nyári olimpiai játékoknak és a 2003-as rögbivilágkupa döntőjének is.

Története bélyegkép|230px|bal|James Cook első kapcsolatfelvétele a Gweagal bennszülöttekkel 1770-ben

A Sydney régió már vagy 30 ezer éve az ausztrál bennszülöttek által lakott terület. A hagyományos bennszülött lakosság a Cadigal emberek, akik földje Sydney déli részéig, a Port Jackson részig nyúlt. A becslések szerint a lakosság a brit flotta megérkezése előtt (1788), úgy 4000 és 8000 fő között volt. Bár ezek az adatok vitatottak a történészek között. A britek megérkezésével az őslakosok magukat eoráknak hívták, mert az „eora” jelentése, „itt vagy, a mi helyünkön!”. Három nyelvcsoport volt elterjedve a térségben, Sydney-ben mind a három nyelvjárást beszélő népcsoport megtalálható volt. Ez a három nyelv a darug (vagy egyes területeken cadigal-nak szokták mondani), a dharawal és guringai. A régészek azt állapították meg, hogy az itt élő klánok városiasodni akartak, ám az erre utaló bizonyítékok elpusztultak az idő folyamán, de sok sziklametszetet és faragást már megtaláltak.

1770-ben, amikor a brit tengeri kapitány és hadnagy James Cook partra szállt Sydney déli részén, a mai Botanika Bay városrésznél, akkor fölvette a kapcsolatot az egyik bennszülött közösséggel, a gweagalokkal. A brit kormány utasítást adott egy fegyenc település létrehozására, amit Arthur Phillip megalapított. Ő 1788. január 18-án érkezett a 11-es hajóflottával a város déli részére, a Botanikai Bay-re. Az alapítás után nem sokkal észrevették, hogy a kontinensnek ez az oldala alkalmatlan város építésére, a rossz talaj és a friss víz hiánya miatt. Arthur Phillip ezért 1788. január 26-án a kolóniát kicsit északibb irányban, a mai Port Jackson városrésznél hozta létre. Phillip a város nevét a brit belügyminiszterről, Lord Sydney-ről (teljes nevén Thomas Townshend 1. Viscount Sydney-ről) nevezte el, ám az eredeti név, amit a városnak szántak, az az Albion, de Phillip ragaszkodott a Sydney-hez. Az indoka az volt, hogy a miniszter volt az, aki engedélyezte itt a kolónia létrehozását.

1789-ben, nem sokkal a kolónia megalapítása után egy francia expedícióval az itt kikötő tengerészek járványt hoztak magukkal, fekete himlőt vagy bárányhimlőt. Ez elsősorban az eura emberek körében terjedt el, így több ezer bennszülött őslakos halt meg. A holttesteket a tengerbe dobták, ezért megszokott volt a holttestek látványa a lebegő vízen. 1789 áprilisáig kb. 1000 őslakos halt meg csak a város területén, és még egyszer ennyi a környező területeken.

Az őslakosok és a gyarmatosítók között a város területén nem volt összecsapás, a bennszülöttek még csak ellenállást sem tanúsítottak. Nem úgy, mint a környező Hawkesbury folyónál, ahol rendszeresek voltak az összecsapások. 1820-ra már csak alig pár száz őslakos volt a térségben. Lachlan Macquarie akkori kormányzó, megkezdte a bennszülöttek „civilizálását”. Ezzel a lépéssel a klánjaikat fölszámolták, és az őslakosok beleépültek a társadalomba. Maquarie kormányzása alatt Új-Dél-Wales volt az Ausztrál gyarmat irányításának központja, és Sydney lett a székhelye. Ennek hatására utak, hidak, hajókikötők, középületek épültek a város egész területén. 1820-ra a város volt a térség központja, bankjaival, piacaival és jól megszervezett rendőrségével.

bélyegkép|230px|jobbra|Sydney 1932-ben

Az 1830-as évek és az 1840-es évek között Sydney nagy városfejlesztéseken ment keresztül, beleértve a város első külvárosait. A népesség gyorsan növekedett, mert az angol és ír bevándorlók tucatjával érkezek az új, jobb élet reményében. Ezen okok miatt a város népessége olyan mértékben megnőtt, hogy 1842. július 20-án Sydney-t Ausztrália első nagyvárosává nyilvánították, és John Hosking lett az első demokratikusan megválasztott polgármester. 1845-re hullámokban kezdek érkezni az emberek a világ minden pontjáról.

Sydney gyors fejlődésnek indult, a 19. században, megjelentek az első gőzvillamosok és vasutak. Az iparosodás nagy mértékben való növekedése közben a népesség a 20. században átlépte az egymilliót. 1929-ben a regényíró Arthur Henry Adams nevezte a várost el, a „Déli Szirének” városának. A nagy gazdasági világválság Sydney-t is sújtotta. Itt a válság a csúcspontját a Sydney Harbour Bridge (Kikötő Híd) 1932-es építése alatt érte el. A válságidőszak után versengés tört ki Sydney és Melbourne között az aranytermelés miatt. Bár Melbourne az aranytermelésben megelőzte Sydney-t, de a város maradt Ausztrália legnépesebb és legnagyobb városa. Az 1970-es évek és az 1980-as években Sydney-ben megépült a CBD negyed, a nagy számú pénzügyi központ, ami a várost Ausztrália pénzügyi központjává tette. A 21. században Sydney tovább bővült, megmaradt az ország pénzügyi, kulturális központjának, a népessége tovább növekszik és gyarapodik az európai és az ázsiai etnikumoktól.

2023-ban Melbourne népessége rövid ideig megelőzte Sydney-ét, miután hozzácsatolták az egyik környező települést.

Földrajz bélyegkép|230px|jobbra|Műholdfelvétel Sydney-ről

Sydney két óriási öböl közé épült, melyek a hajók számára a szárazföldbe benyúló, tagolt partvidék miatt kitűnő kikötési lehetőséget biztosítottak. Ez a tagolt, dombokkal borított öböl ma luxusházakból álló kertvárosokkal van körbevéve, és rengeteg jachtnak biztosít kikötőt. A Sydney Harbor a világ legnagyobb természetes kikötője.

Sydney területén több mint 70 strand jellegű tengerpart (beach) található, melyek közül a leghíresebb a szörfözők kedvence, a Bondi Beach. Ugyancsak említést érdemel a város északi részén, a Manly-félszigeten található Manly Beach.

Nyugaton a város határai gyakorlatilag a Kék hegyekig nyúlnak, mely a sydneyi lakosok kedvenc kirándulóhelye, a híres Három nővér sziklaformációjával, a világ legmeredekebb vasútjával és számtalan, esetenként több száz méter magas vízesésével. A Kék hegyek annyira nehezen járható terep a sok kanyonja, függőleges sziklafalai és sűrű növényzete miatt, hogy sokáig nem is vezetett át út rajta, a mögötte elterülő területek gyakorlatilag el voltak zárva a világtól.

Éghajlat Sydney éghajlata óceáni-szubtrópusi. A legmelegebb hónap a január, amikor a napi átlaghőmérséklet 18,6-25,8 °C között van, és amelyik hónapban átlagosan 14,6 napon át haladja meg a hőmérséklet a 30 °C-ot. A tél enyhe, a hőmérséklet csak nagyon ritkán csökken 5 °C alá. Sydneyben az 1830-as években esett legutóbb hó. A város mentes az időjárási szélsőségektől, nem jellemzőek a tornádók, vagy földrengések. Ugyanakkor a meleg, száraz nyarak során, különösen januárban és februárban a bozóttüzek gyakoriak, melyek igen gyakran elérik a város külterületeit is.

Városszerkezet bélyegkép|220px|jobbra|Az üzleti negyed (CBD) ahol a legtöbb vállalkozás található

Sydney teljes területe 12 144,6 km². A központi üzleti negyed (CBD) kiterjedés mintegy 3 km dél felé. Itt a CBD-ben található nyugati irányba a Darling Harbour, ami a szórakoztató központ az üzleti negyedben, itt van az Ausztrál Nemzeti Tengerészeti Múzeum és a városi állatkert, a Taronga Zoo is. Továbbá a CBD-ben található, keletre egy park is, a Hyde Park, ahol a Királyi Botanikus Kertek is megtalálható. Ez a központi üzleti negyed volt kezdetben a város kulturális központja is, de e téren a második világháborúban veszített jelentőségéből, ugyanis különböző kulturális körzetek alakultak ki ebben az időben, hosszú sugárutakat hozva magukkal. Ennek eredményeként a CBD-ben egyre kevesebb ember kezdett vállalkozást nyitni, és más cégekkel együtt, inkább ezekbe a körzetekbe költöztek, így a CBD-ben dolgozók aránya majd 60%-kal visszaesett, ezzel meggátolva a városrész fejlődését. Majd egy tíz évnek kellett eltelnie, hogy az emberek visszatérjenek ide, így 2004-ig az innen elköltöző emberek mintegy fele, majd 30%-a visszatért. Így a városrész nagymértékű fellendülése következtében, az 1980-as évektől kezdődött a CBD nagymértékű modernizálódása, és ekkortól kezdődtek a felhőkarcolók építése (mint például a legmagasabb épülete a városnak, a 2000-ben épült 243 méter magas Citigroup Centre).

Sydney-nek mintegy 649 külvárosa van, és ezeket mintegy 40 önkormányzat látja el. A városnak nincs városi szintű kormánya. Sydney-t regionálisan tizenhárom régióra osztjuk, hogy könnyebben tájékozódjunk. Ezek a nagyobb blokkok a város területén. Ezek: Kelet-Suburbs, Hills kerület, Belső-Nyugati régió, Canterbury-Bankstown, Nagy Nyugat-Sydney, Északi-tengerparti régió, Észak-Suburbs, Észak-Shore, Szent György régió, Dél-Sydney, Délnyugat-Sydney, Sutherland Shire és Nyugat-Sydney.

bélyegkép|230px|jobbra|A Hyde Park

Parkok és nyitott terek

Sydney nagyon kiépített város, rengeteg nyitott tér, számos park található meg benne, és a város azon kevés városok közé tartozik, ahol a hajózás fontos része a közlekedésnek, mert jelentős vízi utak is ki vannak építve. A CBD városközpontban található parkok a legnagyobbak és a leglátogatottabbak. Ilyen például a Hyde Park, a Kínai Kert, a Királyi Botanikus Kertek és a 34 hektáros Domain park.

A Domain parkot Arthur Phillip hozta létre, mindössze hat hónappal az első flotta érkezése után. Hivatalosan a Kormányzótanács alapította 1830-ban. A Hyde Parkot 1810. október 13-án alapította Lachlan Macquarie, ahol szórakoztató standokat hozott létre az emberek szórakoztatására. Külvárosi park például a Sir Henry Parkes 1888-ban alapított Centennial Parkja. A városhoz tartozik a Királyi Nemzeti Park is, amely a világ második legrégebbi nemzeti parkja.

Látnivalók

Turistalátnivalók Sydney-i Operaház Sydney Harbour-híd Bondi Beach Sydney Aquarium, Darling Harbour, Olimpiai Park Chinatown Sydney Tower ( Centrepoint Tower vagy AMP Tower), Central Business District Taronga Zoo, Mosman Darling Harbour Sydney Fish Markets Oceanworld, Manly

Múzeumok Art Gallery van Nieuw-Zuid-Wales Australian Centre for Photography Museum of Contemporary Art Powerhouse Museum of Science and Design Sydney Observatory Museum of Sydney Australian Muzeum

Parkok Royal Botanic Gardens A Domain

Gazdaság

Mivel Sydney a pénzügyi és gazdasági központja Ausztráliának, így a város gazdag és virágzó várossá nőtte ki magát. A legnagyobb gazdasági ágazatok Sydney-ben, ahogy azt a foglalkoztatottak száma mutatja, az üzleti szolgáltatások, a kiskereskedelem, a gyártás, valamint az egészségügyi és közösségi szolgáltatások. Sydney adja mintegy 25 százalékát az ország teljes GDP-jének. Az ausztrál Takarék Bank is itt székel, csakúgy, mint 90 másik bank, és több mint a fele Ausztrália vezető vállalatainak. A központi üzleti negyedben mintegy 500 multinacionális vállalat is székel. Ausztráliában 54 engedélyezett betétgyűjtő bank van, ebből 44 Sydney-ben, beleértve a 11 külföldi leánybankot és az összes a 29 külföldi bankot. A legdrágább vásárlási helyek Sydney-ben, a Pitt Street, a George Street, a King Street, a Market Street, és a Castlereagh Street. A legnagyobb bevásárló komplexumok a Viktória Királynő Épület (Queen Victoria Building) és a Westfield bevásárlóközpont.