A belarusz nyelv (belarusz nyelven: беларуская мова; szintén használt elnevezései: belorusz nyelv, fehérorosz nyelv) ma kb. 7,9 millió ember, a belaruszok anyanyelve. A nyelv használóinak többsége Fehéroroszországban él, ahol ez az egyik hivatalos nyelv, de jelentős számú belarusz nyelvű kisebbség él Lengyelországban Białystok mellett is.

Eredete A belarusz nyelv az orosz nyelvvel és az ukrán nyelvvel együtt az egyik keleti szláv nyelv, amely a középkorban egy közös alapnyelvből, az ősszláv nyelvből fejlődött ki, a rutén nyelven keresztül. Szokás volt az „óorosz” nyelvből is származtatni, de ez indokolatlan módon az orosz nyelv elsőbbségére utal.

Története – a litván nagyfejedelemség idején A vilniusi litván nagyfejedelem udvarában a 14. században alakult ki egy, a belarusz népi nyelvre épülő sajátos irodalmi nyelv, amely a moszkvai nyelvjárástól csak kis mértékben különbözött; ez a nyelv lett a Litván Nagyfejedelemség hivatalos kommunikációs nyelve.

Amikor a Litván Nagyfejedelemség a Kijevi Rusz nyugati területeire is kiterjesztette a hatalmát, ez a nyelv ukrán elemeket is befogadott. A litván–lengyel perszonálunió után a lengyel nyelv erős befolyása alá került. (Részletesebben erről a témáról ld. a rutén nyelv szócikket). A litván–lengyel állam 1795-ben történt felbomlása után azonban ezt az irodalmi nyelvet egyre kevésbé használták.

Az első irodalmi nyelvemlékek a 19. század első felében keletkeztek egy új, a fehérorosz nyelv északkeleti nyelvjárására épülő irodalmi nyelven. Az egyik ilyen első nyelvemlék az Aeneis 1812 és 1830 között keletkezett névtelen fordítása Eneida navyvarat "Aeneis fordítva" címmel.

20. század A fehérorosz nyelvű könyv- és folyóiratnyomtatás csak az 1905-ös forradalom után vált lehetővé törvényes keretek között. 1903–1911 Varsóban jelent meg a legfontosabb mű Jauchim Karski: Belorusy. Jazyk belorusskowo naroda címmel, amelyben lerögzítették az irodalmi nyelv szabályait. Fontos szerepe van ebben az időben az 1906-ban megjelenő Nasa nyiva (A mi mezőnk) című folyóiratnak is.

1917-ben kudarcot vallott a fehérorosz állam első önálló államalapítási kísérlete, ezután a fehérorosz lakosság legnagyobb része a Belorusz SZSZK területén élt, egy kisebb részük Lengyelországban. A Szovjetunióban a fehérorosz nyelv egészen az 1920-as évek végéig szabadon fejlődhetett, utána az orosz nyelv erős elnyomása alá került. A fehéroroszban fellelhető különbségeket az oroszok pusztán a lengyelesítés hatásának titulálták. 1933-ban egy helyesírási reformmal kényszerítették a fehérorosz nyelvet az orosz nyelvhez való közeledésre; a szókincs és a nyelvtan is erős orosz befolyásolás alá került. Hasonló sorsra jutott a fehérorosz nyelv a lengyel területen is, amely 1939-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz. Fontos megjegyezni, hogy a 19. századi orosz nacionalizmus a pánszlávizmus jegyében az ukrán és a fehérorosz nyelvet közönséges „orosz nyelvjárás”-nak tekintette, sőt a cári hatalom keményen büntette azokat, akik ukránul, vagy fehéroroszul írtak, mivel Szentpétervár véleménye szerint ilyen nyelvek nincsenek is. Ezt a nacionalista elképzelést még a 20. században is osztották, sőt a Szovjetunióban is keringett sokáig.

A fehérorosz nyelv csak a peresztrojka idején alakult újjá: 1990-ben nyilvánították hivatalosan is a Belarusz SZSZK, majd 1991-től a független Belarusz Köztársaság hivatalos nyelvévé a szovjet időkben kialakult narkamauka (наркамаўка) nyelvváltozatot, de még él az 1933 előtti taraskjevica változat is.

A jelenlegi állapot szerint a fehérorosz irodalmi nyelvet csak egy kis városi értelmiségi réteg beszéli. Vidéken a fehérorosz nyelvjárásokat használják, a városi lakosság legnagyobb része egy fehérorosz és orosz nyelv közti átmeneti nyelvet használ, amelyet lenézően „traszjanka” („marhatáp”) néven neveznek, de a traszjanka használata az ifjabb generációban kezd visszaszorulni. Az oktatási rendszerben csak kissé gyökeresedett meg a fehérorosz nyelv, 2003 nyarán bezárták az egyetlen fehérorosz tanítási nyelvű gimnáziumot a tanárok és diákok nagyfokú ellenállása ellenére. A fehérorosz nyelv egyetlen hivatalos nyelvvé való elismerése csak rövid ideig tartott; 1994–1995-ben Alekszandr Lukasenko újra bevezette második hivatalos nyelvként az orosz nyelvet. Sokan sötétnek látják a fehérorosz jövőjét, úgy ítélik beolvadhat az orosz nyelvbe. Ugyan az ifjak körében eltűnik a traszjanka, helyette fehéroroszul, vagy oroszul beszélnek, ezért egyelőre nem eldöntött még, hogy vajon melyik fog felülkerekedni.

Továbbá létezik egy mozgalom, amely a nyugat-poléziai nyelvet szeretné kifejleszteni, ez a tény is újabb szétforgácsolódáshoz vezethet.

A kelet-ukrajnai háború miatt az oroszokkal szembeni ellenérzés megnőtt, és egyre inkább kezdik megtanulni a belarusz nyelvet az ország lakosai.megindult a beloruszosítás Nyilvánosan az oroszt a lakosság 72%-a, a beloruszt csupán 11,9%-a használja. Ezen a helyzeten kíván az ország kormánya is változtatni. 2015 januárjában Mihail Zsuravkov (beloruszul Zsuraukou) oktatási miniszter bejelentette, hogy az oktatás nyelveként az oroszt fokozatosan a belorusz fogja felváltani. Első lépésként a történelmet és a földrajzot fogják belaruszul oktatni. A taraskjevica nyelvváltozat 100px|jobbra A taraskjevica, a belarusz klasszikus nyelvváltozat (belarusz: тарашкевіца, клясычны правапіс) a modern belarusz (fehérorosz) nyelv irodalmi formájára alapul. Megalapozójaként Branisłaŭ Taraškievič (korábban nálunk Taraskievics) politikust, nyelvészt tisztelik, aki az első belarusz nyelvi reformot vitte végbe 1918-ban. Ezt a nyelvváltozatot és helyesírást az újabb, 1933-as reform során eltörölték. A taraskjevica változatot ezután nemhivatalosan, szűkebb körben, és az emigráltak körében használták. Jelenleg is vannak igyekezetek arra, hogy újra hivatalos használatba állítsák.

Jobbra a taraskjevica egy 1929-es iskolai tankönyvének címlapja látható.

Írás és helyesírás

A mai fehérorosz írott nyelv a cirill ábécét használja, ld. az alábbi táblázatot:

A belarusz ábécé А а Б б В в Г г Д д Е е Ё ё Ж ж З з І і Й й К к Л л М м Н н О о П п Р р С с Т т У у Ў ў Ф ф Х х Ц ц Ч ч Ш ш Ы ы Ь ь Э э Ю ю Я я '

A betűkészlet általában megfelel az orosz, illetve az ukrán nyelv betűinek. Azokhoz képest különleges betű az ў, amely magánhangzó után az у által jelölt [u] hangnak megfelelő félhangzót jelöli, ami a magyar augusztus szó első szótagjában is hallható. Továbbá a fehérorosz írásban a ë (jo) betűt nem szabad a е (je) betűvel helyettesíteni, ellentétben az orosz nyelvvel.

A fehérorosz nyelv helyesírása szigorúan fonetikus, vagyis teljesen a kiejtéshez igazodik. E szerint tehát a hangsúlytalan o-t nemcsak [a]-nak ejtjük (mint az orosz nyelvben), hanem így is írjuk. A fonetikus átírás következtében az íráskép különbözik az orosz és az ukrán nyelvtől. Vö. a fehérorosz акно (ablak) és az orosz окно (ablak), a szavakat hasonlóképpen ejtjük, de másképpen írjuk.

A дж és a дз betűkapcsolatokat néha sajátos egységként kezeljük, mivel egy hangot jelölnek. Ezért az ábécében önálló betűként a д után állnak.

A fehérorosz nyelvben nehézséget okozhat, hogy mind a h, mind a g hangot a г betű jelöli. 1933-ig a g jelölésére az önálló ґ betűt használták (mint az ukrán nyelvben), visszaállítása vita tárgyát képezi.

A fehérorosz nyelv latinbetűs átírása a lengyel helyesírást követi, de megtalálhatók benne diakritikus betűk is (š, č stb.) és a w helyett v-t használ (a lengyel nyelvtől eltérően). Például: Яўхім Фёдаравіч Карскі – Jaŭchim Fiodaravič Karski.

Nyelvtan A fehérorosz nyelv nyelvtana nem különbözik lényegesen más szláv nyelvekétől. Ezzel kapcsolatban a következőket állapíthatjuk meg:

A főneveknek három nyelvtani nemük van (hímnem, nőnem és semlegesnem), ezek további alkategóriákra oszthatók: élő és élettelen. Hat nyelvtani eset és két szám, egyes szám és többes szám. Feltűnő azonban hogy a főnévragozás egyszerűbb, mint például az orosz vagy a cseh nyelvben; ez azzal magyarázható, hogy fehérorosz irodalmi nyelv a népnyelvből alakult ki a 19. században és nem volt közvetlen folytonossága az ófehérorosz nyelvvel. A melléknevek a többi szláv nyelvből ismert rövid (állítmányi) alakot elhagyták Az igének négy igeideje van: a jelen idő, a múlt idő és a jövő idő mellett a más szláv nyelvekben ritka régmúlt idő is van a fehérorosz nyelvben. Emellett még jellemző a többi szláv nyelvben is meglévő igeszemlélet is. A melléknévi és határozói igenevek rendszere kevésbé jellemző, eltérően más szláv nyelvektől.

Szókincs A fehérorosz nyelv szókincse különböző rétegekből tevődik össze. A szláv alapszókincs és az ószláv nyelv hatása mellett, főleg a lengyel nyelvből kölcsönzött szavak jellemzőek, amelyek az orosz nyelvből hiányoznak. Vö. a fehérorosz дзякаваць (megköszön) – orosz благодарить és a lengyel dziękować. fehérorosz цікавы (érdekes) – lengyel ciekawy stb. A két háború közötti időben fehérorosz nyelvészek azon fáradoztak, hogy a lengyel (és orosz) jövevényszavak helyett saját szavakat alkossanak a nyelvjárási szavak alapján, de 1933 óta szakszókincset célirányosan oroszosították.

Összehasonlítás belarusz nyelv(беларуская мова)999x16px|border ukrán nyelv(українська мова)999x16px|border orosz nyelv(русский язык)999x16px|border bolgár nyelv(български език)999x16px|border lengyel nyelv(polski język)999x16px|borderJó napot! Вітаю (vitaju) Вітаю (vitaju) Здравствуйте (zdravsztvujtye) Здравейте (zdravejte) WitamSzervusz! Прывітанне (privitannye) Привіт (privit) Привет (privét) Здрасти (zdraszti) CześćIgen – Nem Так (tak) – Не (nye) Так (tak) – Ні (nyi) Да (da) – Нет (nyet) Да (da) – Не (ne) Tak – NieKöszönöm Дзякуй (dzjakuj) Дякую (gyakuju) Спасибо (szpaszíba) Благодаря ви (blagodarja vi) Dziękujęúr – asszony – kisasszony спадар (szpadar)спадарыня (szpadarinya)cпадарычна (szpadaricsna) пан (pan)пані (panyi)панна (panna) господин (gaszpagyin)госпожа (gaszpazsá) господин (goszpodin)госпожа (goszpozsa)госпожица (goszpozsica) panpanipannakitűnő, jó выдатна (vidatna);добра (dobra) відмінна (vidminna);файна (fajna) отлично (atlicsna) отлично (otlicsno) fajnie

Jegyzetek

További információk

Tájékoztató oldal a fehérorosz nyelvről (angol) Latinbetűs angol-fehérorosz szótárak Információk a fehérorosz nyelv latinbetűs átírásáról Slovnyk |Szótár Radio Free Europe / Radio Liberty ЗВЯЗДА | ZVIAZDA ... fehérorosz nyelvű online folyóirat Artists in Belarus БЕЛАРУСЬ ТВ | Fehérorosz TV Zoltán András: Egy többségi nyelv kisebbségben: a fehérorosz nyelv elnémulása, Kisebbségkutatás, 2004/1. szám Калита И. В. Современная Беларусь: языки и национальная идентичность. Ústí nad Labem, , 2010, 300 s. s. 112-190.

Kategória:Természetes nyelvek Nyelv Kategória:Keleti szláv nyelvek