Kovács Margit (Győr, 1902. november 30. – Budapest, 1977. június 4.) Kossuth-díjas magyar kerámiaművész, érdemes és kiváló művész, Kovács Zoltán leánya.
Élete Kovács Zoltán főreáliskolai tanár (1871. június 13. – Győr, 1912. augusztus 14.) és Heller Ilona gyermekeként született. Édesapja a győri Állami Révai Főreáliskola fizikatanára volt, aki fiatalon, 41 éves korában elhunyt.https://www.gyorikonyvtar.hu/gyel/index.php/Kov%C3%A1cs_(1890-ig_Klein)_S%C3%A1muel_Zolt%C3%A1n,_dr. Kovács (1890-ig Klein) Sámuel Zoltán, dr. (Győri Életrajzi Lexikon)
Tanulmányok Keramikusi tevékenységére hazai és külföldi iskolákban folytatott tanulmányok során készült fel. Jaschik Álmos magániskolájában grafikát, az Iparművészeti Iskolában porcelánfestést tanult 1924-26-ig. 1926-28 között Kende Judittal együtt Bécsben sajátította el a keramikusi mesterség alapjait, Hertha Bucher kerámiaműhelyében. Münchenben a Staatsschule für Angewandte Kunst intézményében képezte tovább magát keramikusként s ugyanitt szobrászhallgatóként plasztikai formálást is tanult. 1932-ben Koppenhágában tett tanulmányútja során funkcionális használati tárgyak készítésével ismerkedett. 1933-ban a Sevres-i Porcelángyárban a samottos figura és a porcelán zsánerfigurák mintázási technikáját sajátította el. A korongozás technikáját és az érzékeny plasztikai formálást egyesítve tanulmányai után Kovács Margit olyan alkotások sorát kezdte létrehozni, melyek szerencsésen oldották fel a képző- és iparművészeti tradicionális műfajhatárokat.
Művészi pályakép A 30-as évek elején mintázott terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak alkotásával indult művészi pályája. A 30-as évek második felében stilizáltabb falképeket és folklorisztikus hatásokat asszimiláló, egyéni hangú dísztárgyakat kezdett alkotni. A geometrizáló tendencia egyre jobban kezdett érvényesülni figuráinál a korongolt forgásformák alkalmazásával. Kúpformákra egyszerűsítette a kisméretű figurákat, a nagyobb méretű alakokat pedig oszlopszerűen kezdte megformálni. A korongolt formákat dekoratív ornamentális díszítményekkel gazdagította s a fényes fedőmázak mellett megkezdte a matt mázakkal való kísérletezés színes falképek mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és bravúrosan korongozott nagyméretű figurákat kezdett készíteni. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át és expresszívebb mintázással, vagy tömbösebb formázással egyre több új témát is feldolgozott mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve. Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben.
Elismerések, megrendelések 1928-ban önálló kiállítása nyílt meg egy budapesti galériában. Ettől kezdve érett és befutott művészként tartják számon. Számos megrendelést kapott köz- és magánépületek díszítésére, kerámia faliképek, domborművek készítésére. Pályája 1945 után is töretlen maradt. Elismert és foglalkoztatott művész, 1948-ban az elsők között Kossuth-díjjal tüntették ki. Számos állami megbízást kapott. Sikeres kiállítások és elismerő díjak sora bizonyítja hazai és külföldi népszerűségét.
1928: Csoportkiállítás. Budapest Nemzeti Szalon 1930: IV. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza. Elismerő Oklevél 1933: IV. Triennale, Milánó. Ezüstérem 1936: V. Triennale, Milánó. Aranyérem 1937: Világkiállítás, Párizs. Elismerő Oklevél 1937: A Magyar Iparművészet Országos Egyesületének Kiállítása, Budapest. Ezüstérem 1938: I. Országos Iparművészeti Kiállítás, Budapest. Aranyérem 1938: Nemzeti Iparművészeti Kiállítás, Berlin. Aranyérem 1939: V. Triennale, Milánó. Ezüstérem 1940: VII. Nemzetközi Kiállítás, Milánó. Ezüstérem 1948: Kossuth-díj 1953: Érdemes művész 1958: Világkiállítás, Brüsszel. Nagydíj 1959: Kiváló művész 1962: Nemzetközi Kerámiakiállítás, Prága. Ezüstérem 1971: Győr díszpolgára 1974: Szentendre díszpolgára 1996: Magyar Örökség díj (posztumusz)
Főbb művei bélyegkép|jobbra|250px|Kovács Margit sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-32. Kass János alkotása. Korongos (1929) Szent György (1935) Kuglófmadonna (1938) Ádám és Éva (1941) Nővérek I. (1942) Bort, búzát, békességet (1942) Pólyázó Madonna (1942 körül) Királykisasszony (1944) Bárányos király (1944-1945) Corpus (1948) Anyám (1948) Szoptató (1948) Leánykérés (1948) Almaszedés (1952) Kenyérszegő (1952) Fonó (1953) Lakodalmas kályha (1953) Fésülködő dáma (1957) Halászasszonyok (1968) A mag (1969) Cantata Profana (1969) A nagy család
Állandó kiállítások Kovács Margit Állandó Kiállítás (Győr, Apáca u. 1.) Kovács Margit Múzeum (Szentendre, Vastagh György utca 1.)
Galéria
Jegyzetek
Források P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1976 Bobrovszky Ida: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961 Petényi Katalin (szerk.): Kovács Margit gyűjtemény. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1978 Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980 Képzőművészet Magyarországon Győr Megyei Jogú Város Honlapja Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000)
További információk Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője Képzőművészet Magyarországon Kovács Margit Kovács Margit Általános Iskola, Művelődési Központ, Kézműves SZMKI, Győr Kovács Margit kerámiái
Kategória:Magyar iparművészek Kategória:Magyar keramikusok Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Magyar nők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Győr díszpolgárai Kategória:Szentendre díszpolgárai Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek