Szabó Béla (Marcali, 1937. április 8. –) magyar festőművész, középiskolai rajztanár.
Életrajz Apja Szabó Nándor tanító, anyja Hikman Ilona. Anyai nagyapja Hikman Béla műlakatos, díszműkovács. Az általános iskolát Marcaliban végezte, ahol rajztanára, Szikra János festőművész fedezte fel a tehetségét. 1952-ben a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte meg művészeti tanulmányait. 1956-ban felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Mesterei Szőnyi István, Bernáth Aurél és Domanovszky Endre voltak.
1961-ben középiskolai tanári oklevelet, 1962-ben művész diplomát szerzett. 1962-től Marcaliban rajztanárként dolgozott. 1966-tól 1969-ig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1967-ben kinevezték a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művész tanárának, 2002–2007-ig az iskola művészeti igazgatóhelyettese volt.
Tanári munkája mellett számos magyarországi és nemzetközi kiállításon vett részt. Jelenleg Szigetszentmiklóson él és alkot, alapító tagja a városi lnsula Képzőművészeti Alkotóközösségnek. Számos képe magángyűjteményekben, néhány festménye a marcali múzeumban található. „Buzsáki lakodalmasok” című 300 × 800 cm-es pannója a buzsáki Faluház házasságkötő termét díszíti.
Jegyzetek
Források
Fodor András: Szó, zene, kép. Válogatott és új esszék. Magvető Könyvkiadó, 1983 – Szabó Béla festészete (1979), 420–422. o.
További információk Szabó Béla: Buzsáki lakodalmasok bélyegkép|850x850px|center|A buzsáki Faluház házasságkötő termét díszítő pannó
Kategória:1937-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar festők Kategória:Marcaliak