A Covid19-félretájékoztatás a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos minden olyan témára vonatkozik, amely félretájékoztatást és összeesküvés-elméleteket eredményezett a világjárvány mértékével, valamint a betegség eredetével, megelőzésével, diagnózisával és kezelésével kapcsolatban. A hamis információkat, beleértve a szándékos dezinformációt is, a közösségi médián, SMS-ekben és a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül terjesztették. A hamis információkat hírességek, politikusok és más prominens közéleti személyiségek terjesztették. Több országban törvényt hoztak az "álhírek" ellen, és több ezer embert tartóztattak le, mert téves információkat terjesztettek a Covid19-ről. A világjárványról való félretájékoztatásban a kormányoknak is jelentős részük volt.
Kereskedelmi csalások azt állították, hogy otthoni teszteket, állítólagos megelőzéseket és "csodás" gyógymódokat kínálnak. Számos vallási csoport azt állította, hogy hitük megvédi őket a vírustól. Bizonyítékok nélkül egyesek azt állították, hogy a vírus egy laboratóriumból véletlenül vagy szándékosan kiszivárgott biofegyver, egy népesség-ellenőrzési rendszer, egy kémkedési művelet eredménye vagy a mobilhálózatok 5G-s fejlesztésének mellékhatása.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vírusról szóló téves információk miatt "infodémiát" hirdetett, amely a globális egészséget veszélyezteti. Bár az összeesküvés-elméletekben való hit nem új jelenség, a Covid19-világjárvány összefüggésében ez káros egészségügyi hatásokhoz vezethet. Az összeesküvés-hiedelmek megjelenéséhez olyan kognitív torzítások kapcsolódhatnak, mint az elhamarkodott következtetések levonása és a megerősítési torzítás. Az egészségügyi hatások mellett a félretájékoztatás terjedéséből és az összeesküvés-elméletek támogatásából eredő károk közé tartozik a hírszervezetekkel és az orvosi hatóságokkal szembeni bizalmatlanság növekedése, valamint a megosztottság és a politikai széttagoltság.
Áttekintés
2020. január 30-án a BBC beszámolt a Covid19-cel kapcsolatos összeesküvés-elméletek és hibás egészségügyi tanácsok kialakulóban lévő problémájáról. Az akkori példák között szerepeltek a közösségi médiában és magánbeszélgetéseken megosztott hamis egészségügyi tanácsok, valamint olyan összeesküvés-elméletek, mint például, hogy a járvány kitörését a Pirbright Intézet részvételével tervezték. Január 31-én a The Guardian hét esetet sorolt fel a félretájékoztatásról, hozzátéve a biofegyverekről szóló összeesküvés-elméleteket és az 5G-technológiával való kapcsolatot, valamint a különböző hamis egészségügyi tanácsokat.
A kutatások megosztásának felgyorsítására törekedve sok kutató az olyan preprint szerverekhez fordult, mint az arXiv, a bioRxiv, a medRxiv és az SSRN. A tanulmányokat szakértői értékelés vagy bármilyen más, a kutatás minőségét biztosító szerkesztési folyamat nélkül töltötték fel ezekre a szerverekre. Néhány ilyen cikk hozzájárult az összeesküvés-elméletek elterjedéséhez. A legjelentősebb eset egy, a bioRxivre feltöltött, nem felülvizsgált preprint-papír volt, amely azt állította, hogy a vírus HIV-"betéteket" tartalmaz. A kifogásokat követően a tanulmányt visszavonták. A Covid19-ről szóló előzetes nyomtatványokat széles körben megosztották az interneten, és egyes adatok szerint a médiában majdnem tízszer annyian használták őket, mint más témákról szóló előzetes nyomtatványokat.
A Reuters Institute for the Study of Journalism által közzétett tanulmány szerint a Covid19-cel kapcsolatos legtöbb félretájékoztatás "az újrakonfigurálás különböző formáit foglalja magában, ahol a meglévő és gyakran igaz információkat kiforgatják, átkontextualizálják vagy átdolgozzák"; kevesebb félretájékoztatást "teljesen kitaláltak". A tanulmány azt is megállapította, hogy a "politikusoktól, hírességektől és más prominens közéleti személyiségektől származó, felülről jövő félretájékoztatás", bár a minták kisebb részét tette ki, a közösségi médián keresztül érkező információk többségét lekötötte. Az osztályozásuk szerint a félretájékoztatás legnagyobb kategóriája (39%) a "félrevezető vagy hamis állítások voltak a hatóságok, köztük kormányzati és nemzetközi szervek, például a WHO vagy az ENSZ intézkedéseiről vagy politikáiról".
A közösségi média mellett a televíziót és a rádiót is a félretájékoztatás forrásainak tekintik. Az Egyesült Államokban a Covid19-világjárvány korai szakaszában a Fox News olyan szerkesztői irányvonalat képviselt, amely szerint a világjárványra adott sürgősségi válasz politikai indíttatású vagy más módon indokolatlan volt, a műsorvezető Sean Hannity pedig azt állította az adásban, hogy a világjárvány "átverés" (később cáfolta). A médiaelemzők értékelése szerint a sugárzott félretájékoztatás hatása befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. Egy természetes kísérletben (olyan kísérlet, amely spontán, emberi tervezés vagy beavatkozás nélkül zajlik) összehasonlítottak két hasonló televíziós hírt, amelyeket a Fox News csatornán egy hónap különbséggel sugároztak 2019-ben. Az egyik tétel komolyabban számolt be a koronavírusos megbetegedés hatásairól, míg a második tétel lekicsinyelte a Covid19 veszélyét. A tanulmány megállapította, hogy azok a nézők, akik a veszélyt lekicsinyítő híradótételnek voltak kitéve, statikusan hajlamosabbak voltak a Covid19-fertőzések és a halálozás megnövekedett arányára. 2021 augusztusában a Sky News Australia televíziós műsorszolgáltatót bírálták, amiért a YouTube-on olyan videókat tett közzé, amelyek a Covid19-ről szóló félrevezető orvosi állításokat tartalmaznak. Az Egyesült Államokban a konzervatív beszélgető rádiót szintén a Covid19-ről szóló pontatlan vagy félrevezető kommentárok forrásaként tartották számon. 2021 augusztusában és szeptemberében több olyan rádiós műsorvezető, aki lebeszélt a Covid19-oltásról, vagy szkeptikusan nyilatkozott a Covid19-vakcinával kapcsolatban, később meghalt a Covid19 szövődményeiben, köztük Dick Farrel, Phil Valentine és Bob Enyart.
A Covid19-oltással kapcsolatos félretájékoztatást a politikusok, érdekcsoportok és állami szereplők számos országban politikai célokra használták fel: a felelősség elkerülésére, más országok bűnbakká tételére és a korábbi döntéseik kritikájának elkerülésére. Néha pénzügyi indíték is volt a háttérben. Több országot vádoltak azzal, hogy államilag támogatott műveletekkel dezinformációt terjesztettek más országok közösségi médiájában, hogy pánikot keltsenek, bizalmatlanságot szítsanak, aláássák a demokratikus vitát más országokban, vagy hogy népszerűsítsék saját kormánymodelljüket.
A Cornell Egyetem tanulmánya, amely a világ angol nyelvű médiájában megjelent 38 millió cikket vizsgált, megállapította, hogy Donald Trump amerikai elnök volt a félretájékoztatás egyik legnagyobb mozgatórugója. Egyes politikai vezetők és médiaszereplők ugyanakkor pontatlanul fogalmaztak a vakcinák hatékonyságával kapcsolatban; Joe Biden például túlzottan optimistán nyilatkozott a beoltottak fertőzési kockázatáról, míg Rachel Maddow televíziós műsorvezető egy 2021-es adásában a vakcina hatékonyságát túlzóan értékelte.
A vírus eredetére vonatkozó hipotézisek
Sok virológus a SARS-CoV-2 vírus legvalószínűbb eredetét az állatokból történő természetes átkerülésnek tartja, amely denevérekből jutott át az emberi populációba, esetleg egy állati köztigazdán keresztül, bár a pontos átviteli útvonal nem került meghatározásra. A legtöbb új fertőző betegség így kezdődik, és a genomikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 vírus őse a patkósdenevérekből származik.
Egy jelenleg vizsgált alternatív hipotézis, amelyet a virológusok többsége bizonyítékok hiányában valószínűtlennek tart, az, hogy a vírus véletlenül kiszabadulhatott a Wuhani Virológiai Intézetből a szokásos kutatások során. Egy 2021 júliusában végzett felmérés szerint az amerikai felnőttek 52%-a úgy véli, hogy a Covid19 egy laboratóriumból szökött ki.
A témával kapcsolatos megalapozatlan spekulációk és összeesküvés-elméletek a világjárvány idején egyre népszerűbbek lettek. A gyakori összeesküvés-elméletek szerint a vírust szándékosan állították elő, akár biofegyverként, akár azért, hogy hasznot húzzanak a vakcinák eladásából. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a genetikai manipulációt genomikai elemzésekkel kizárták. Számos más eredetmese is elhangzott, a politikai ellenfelek titkos összeesküvéseitől kezdve a mobiltelefonokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletig. A Pew Research Center például azt találta, hogy minden harmadik amerikai úgy vélte, hogy az új koronavírust laboratóriumban hozták létre; minden negyedik úgy vélte, hogy szándékosan manipulálták. Ezeknek az összeesküvés-elméleteknek a terjedését a kölcsönös bizalmatlanság és ellenségeskedés, valamint a nacionalizmus és a propagandakampányok politikai célú felhasználása fokozza.
A félretájékoztatás népszerűsítését olyan amerikai szélsőjobboldali csoportok, mint a QAnon, olyan jobboldali csatornák, mint a Fox News, Donald Trump volt amerikai elnök és más prominens republikánusok is felhasználták a Kína-ellenes érzelmek szítására, és ez a közösségi médiában és a való világban fokozott Ázsia-ellenességhez vezetett. Ez a tudósok és közegészségügyi tisztviselők online és személyes zaklatását is eredményezte, amelyet a számos kérdésben folytatott, rendkívül politikai és gyakran mérgező vita táplál. A félretájékoztatás és az összeesküvés-elméletek ilyen jellegű terjedése negatívan befolyásolhatja a közegészségügyet, és csökkentheti a kormányokba és az egészségügyi szakemberekbe vetett bizalmat.
A laboratóriumi szivárgás és más elméletek újjáéledését részben az táplálta, hogy 2021 májusában közzétették a Nemzeti Allergiás és Fertőző Betegségek Intézete (NIAID) igazgatója, Anthony Fauci és tudósok között a kérdésről szóló korai e-maileket. A szóban forgó e-mailek szerint Kristian Andersen (az egyik, a genomikai manipuláció elméleteit megcáfoló tanulmány szerzője) erősen mérlegelte a lehetőséget, és e-mailben tett javaslatot Faucinak a lehetséges mechanizmusokra, mielőtt mélyebb technikai elemzéssel kizárta volna a szándékos manipulációt. Ezeket az e-maileket később félreértelmezték, és a kritikusok arra használták fel, hogy összeesküvésről beszéljenek. Néhány amerikai újságban megjelent ellenkező állítások ellenére azonban nem kerültek elő olyan új bizonyítékok, amelyek alátámasztanák a laboratóriumi baleset elméletét, és a szakmailag lektorált kutatások többsége természetes eredetre utal. Ez párhuzamot mutat az olyan új betegségek korábbi kitöréseivel, mint a HIV, a SARS és a H1N1, amelyek szintén laboratóriumi eredetűnek bizonyultak.
Wuhani laboratóriumi eredet
Biofegyver
A biofegyver-eredetelmélet egyik korai forrása Dany Shoham korábbi izraeli titkosszolgálati tiszt volt, aki a The Washington Timesnak adott interjút a Wuhan Institute of Virology 4-es biológiai biztonsági szintű (BSL-4) laboratóriumáról. Egy hongkongi tudós, Li-Meng Yan elmenekült Kínából, és kiadott egy előzetest, amely szerint a vírust inkább laboratóriumban módosították, mintsem természetes evolúciója volt. Egy ad hoc szakértői értékelés során (mivel a tanulmányt nem nyújtották be hagyományos szakértői értékelésre a szokásos tudományos publikációs folyamat részeként), állításait félrevezetőnek, tudománytalannak és "lényegében összeesküvés-elméletek etikátlan népszerűsítésének" bélyegezték, amelyeknek nincs tényalapjuk. Yan tanulmányát a Rule of Law Society és a Rule of Law Foundation finanszírozta, két olyan nonprofit szervezet, amely kapcsolatban áll Steve Bannonnal, Trump egykori stratégájával és Guo Wenguival, egy külföldön élő kínai milliárdossal. Ezt a félretájékoztatást az amerikai szélsőjobboldal is megragadta, akik köztudottan támogatják a Kínával szembeni bizalmatlanságot. Ez tulajdonképpen "a félretájékoztatás gyorsan növekvő visszhangkamráját" alakította ki. A SARS-CoV-2 laboratóriumban kifejlesztett fegyverként való elképzelés a Plandemic összeesküvés-elmélet egyik eleme, amely szerint a vírust szándékosan Kína bocsátotta ki.