2006. október 24-én a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezést nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz. A kezdeményezést az előző napon, a párt október 23-i nagygyűlésén jelentette be Orbán Viktor Fidesz-elnök.A Fidesz és a KDNP benyújtotta népszavazási kezdeményezését , Népszabadság, 2006. október 24.

2007 szeptemberében a referendumnak a Fidesz a „Szociális népszavazás 2008” nevet adta. Tarlós István, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciószövetség vezetője Orbán Viktor felkérésére, hat feltétellel vállalta a kampány politikai vezetését.Tarlós István vezeti a "Szociális népszavazás 2008" kampányt – Fidesz.hu, 2007. szeptember 26.

A népszavazást 2008. március 9-én megtartották.

Előzmények 2011-ben Hegedűs Zsuzsa szociológus, Orbán Viktor főtanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ő ötlete volt a népszavazás kezdeményezése.Orbán főtanácsadója: Mindenki tudta, hogy én találtam ki – Népszabadság, 2011. augusztus 2.

A beadványban eredetileg szereplő hét kérdés

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a – 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés – a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – törvényben szabályozza a miniszterelnök és a Kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetés túllépéséért?”

Döntések a kérdések népszavazásra bocsáthatóságáról

Az OVB 2006. november 20-i ülésén a fenti kérdések közül a kórházprivatizációra (2.), a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusításra (4.) és a gazdák elővásárlási jogára (6.) vonatkozó kérdéseket találta népszavazásra alkalmasnak, a tandíjról (1.), a vizitdíjról (3.), a nyugdíjasok munkavállalásáról (5.) és a kormány felelősségéről szólót (7.) nem. Az Alkotmánybíróság az OVB nyugdíjasok munkavállalására és a kormány felelősségére vonatkozó elutasító határozatát helybenhagyta, míg tandíjra és a vizitdíjra vonatkozó elutasító határozatát megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra kötelezte.Három kérdést engedett át az Alkotmánybíróság, Index.hu, 2007. március 8. 15/2007. (III. 9.) AB határozat (a tandíjról) 16/2007. (III. 9.) AB határozat (a vizitdíjról)

A Fidesz-KDNP a tandíjra vonatkozó kérdést változatlanul, a vizitdíjra vonatkozót újrafogalmazva és a kórházi napidíjra vonatkozó új kérdéssel kiegészítve ismét benyújtotta az OVB-nek.Két új népszavazási kérdést nyújt be a Fidesz, Index, 2007. március 12. Az OVB a kérdéseket ismét elutasította, az Alkotmánybíróság azonban immár másodjára, e határozatokat megsemmisítette és a választási testületet új eljárásra kötelezte.Lehet népszavazás a vizitdíjról és a tandíjról is Index, 2007. június 5. Az Alkotmánybíróság kommünikét is kiadott, melyben külön felhívta a figyelmet arra, hogy az OVB-t nemcsak az Alkotmánybíróság határozatának rendelkező része, hanem annak indokolása is köti, az indokolás tartalmát az OVB a megismételt eljárásban és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. 32/2007. (VI. 6.) AB határozat (a tandíjról) 33/2007. (VI. 6.) AB határozat (a kórházi napidíjról) 34/2007. (VI. 6.) AB határozat (a vizitdíjról)

Végül az OVB az Alkotmánybíróság fenti határozataira hivatkozva, ellenvéleményének fenntartása mellett a kérdéseket hitelesítette.OVB: Kiírható a népszavazás a Fidesz mind a hat kérdésében, Index, 2007. június 25. A bizottság 2007. június 25-én sajtóközleményt bocsátott ki, melyben többek között az olvasható: "(Az OVB)… kijelenti, hogy nem szakmai meggyőződése, hanem kizárólag a törvényesség és az alkotmányos rend mindenek felett való tisztelete miatt vette tudomásul az Alkotmánybíróság jogértelmezéseit."

Az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság eltérő jogértelmezése

Az OVB álláspontja szerint a képzési hozzájárulás, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdése a költségvetés tárgykörébe, így az alkotmányban tiltott népszavazási tárgykörök közé tartozik, mivel „az alkotmány a költségvetés egészéről, valamennyi tartalmi eleméről való népszavazást minősíti tiltott törvényhozási tárgykörnek, mert a költségvetés bevételi és kiadási oldala nem választható el egymástól”. A testület értelmezésében az intézmények kieső bevételeit a központi költségvetési források átcsoportosításával kellene pótolni, ami szükségessé teheti a bevételi oldal utólagos korrekcióját is. Az OVB álláspontja szerint a jövőbeni költségvetés bevételi illetőleg kiadási oldala közötti különbségtétel „egyúttal a képviseleti, illetőleg a közvetlen demokrácia közötti eddigi határok átrendezését is jelenti”, mert az Országgyűlés érdemi döntési hatásköre e tekintetben megszűnik.

Az alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban a kérdések nem tartalmazzák a költségvetési törvény módosítását, illetve nem következik belőlük „okszerűen a tiltott tárgykörként megjelölt törvény módosítása”. A testület értelmezésében abból, hogy a kérdéses díjak nem a költségvetés, hanem az intézmények saját bevételei, s a költségvetési törvény a bevételi oldalon nem is szerepelteti őket, az következik, hogy „nincs szükség e források olyan jellegű pótlására, amiből okszerűen következne a Kötv. [költségvetési törvény] módosítása”. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdések nem tartoznak az alkotmányban tiltott tárgykörök közé, ezért az aláírásgyűjtő ívek „mintapéldányának a hitelesítése nem tagadható meg”.Lásd az Alkotmánybíróság fent elérhető határozatait

Kálmán László kezdeményezése

A Fidesz a korábban hitelesített kérdések körében nem kezdte meg az aláírásgyűjtést, arra hivatkozva, hogy az erre a törvényben szabott négy hónapos határidő lejártával újra benyújtja őket, hogy a később hitelesített három kérdéssel egyidejűleg tarthassanak róla népszavazást. A határidő lejártakor – 2007. július 9-én délután 16 órakor – Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke személyesen nyújtotta be ismét a kérdéseket az OVB-nek. Ugyanaznap elektronikus úton Kálmán László nyelvész is benyújtott hasonló tárgyú, de ellenkező tartalmú kérdéseket.

Kálmán László kérdései:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?” 172/2007. (VII. 18.) OVB határozat „Egyetért-e Ön azzal, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen forgalmazni?” 171/2007. (VII. 18.) OVB határozat „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?” 173/2007. (VII. 18.) OVB határozat

Az OVB a Fidesz és Kálmán László kérdéseit egyaránt népszavazásra bocsáthatónak ítélte. Az ellentétes kérdéseik azért is jelenthettek volna problémát, ha együttesen népszavazásra kerülnek, mert közvéleménykutatáson sokan a Fidesz–KDNP és a Kálmán-féle ellenkező tartalmú kérdéseket is támogatták.

Az Alkotmánybíróság a 171/2007. (VII. 18.) OVB határozatot 101/2007. (XII. 12.) AB határozatával dr. Trócsányi László alkotmánybíró különvéleményével 2007. december 10-én helybenhagyta.Közzétéve a Magyar Közlöny 2007. évi 173. számában A 172/2007. (VII. 18.) OVB hitelesítő határozatot 84/2008. (VI. 13.) AB határozattal 2008. június 10-én megsemmisítette, egyúttal az OVB-t új eljárás lefolytatására utasította.Magyar Közlöny 2008/87. száma 2008. június 13. http://www.magyarkozlony.hu/nkonline/index.php?menuindex=0200&pageindex=0220 Később a 173/2007. (VII. 18.) OVB hitelesítő határozatot a 127/2008. (X. 22.) AB határozattal szintén helybenhagyta.127/2008. (X. 22.) AB határozat

A beadványtevő személyes adatainak nyilvánosságra kerülése

A BRFK személyes adatokkal való visszaélés bűncselekménye miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított, mivel Kálmán László személyes adatai a HírTV-hez eljutva nyilvánosságra kerültek, ami Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint is jogellenesen történt. Végül Bordás Vilmos, az OVB Fidesz által delegált tagja maga ismerte el, hogy Kálmán beadványát ő továbbította a Fidesznek, a párt azonban tagadta, hogy az adatok tőle jutottak volna el a tévétársasághoz.Ma öt órakor eldől, van-e Magyarországon demokrácia , Hírszerző, 2007. július 18. Halmai Gábor, az OVB alelnöke a fenti kérdésekről döntő ülésen fejtette ki, hogy véleménye szerint Bordás cselekménye kimerítette a személyes adatokkal való visszaélés bűncselekményének fogalmát,Fidesz-Kálmán: döntetlen, Népszabadság, 2007. július 19. Bordás szerint viszont nincs tisztázva, hogy a kezdeményező magánszemélyek adatai meddig titkosak.

Egyéb kezdeményezések

Ugyancsak népszavazásra bocsáthatónak ítélte az OVB az Albert-házaspár kezdeményezését is, amely a magánbiztosítók szerepvállalását zárná ki öt évre az egészségbiztosításból. Erről a kérdésről jelezte a Fidesz korábban, hogy hetedikként esetleg egyesítené saját kérdéseivel, és emellett kampányolna is.Monstre mozgósításra készül a Fidesz, Népszabadság, 2007. június 29.

Albert Zsolt és Albert Zsoltné kérdése:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben az üzleti biztosítók semmilyen formában ne kapjanak szerepet a népszavazást követő évtől számított 5 éven át?"

A tandíjjal kapcsolatban egy magánszemély adott be kérelmet: "egyetért-e a szavazó azzal, hogy az "igazságosabb közteherviselés érdekében" a felsőoktatási intézmények hallgatói "legalább kis mértékben" járuljanak hozzá saját képzési költségeikhez."Népszavazás tucatnyi szavazólapon? , Népszabadság, 2007. július 20.

A földvásárlással kapcsolatban Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke is az Országos Választási Bizottsághoz fordult az alábbi kérdéssel:

„Egyetért-e azzal, hogy a földterület művelőjét illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”Családi gazdálkodók vagy bérlők: 600 ezren maradhatnak hoppon? , Világgazdaság, 2007. július 18.

Politikai és jogértelmezési vita

Mivel Orbán Viktor - a Fidesz elnöke - a népszavazási kezdeményezés bejelentésekor leszögezte, hogy az eredmény dönteni fog „a hazugságokra épülő kormány sorsáról”, a jogászi és politikusi állásfoglalások ebből a szempontból vizsgálták a kérdést.

A Fidesz-KDNP kezdeményezéséről

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a népszavazást „reformellenesnek, a változatlanság politikai akaratának” nevezte,Gyurcsány: a Fidesz-népszavazás reformellenes, FigyelőNet, 2006. október 25. kijelentette, hogy a kormány három teendője ez ügyben: „megteremteni a referendumhoz szükséges feltételeket, képviselni a saját álláspontját, illetve a népszavazás eredményét magára nézve kötelezőnek elfogadni”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel a Fidesz kérdéseire adott igen válaszok 50 milliárdos hiányt okoznának a költségvetésben, ennek pótlására adóemelésre vagy a kiadások csökkentésére lenne szükség.Gyurcsány: adóemeléssel is járhat egy népszavazási kudarc, Index, 2007. július 4.

Közvéleménykutatások: szavazási hajlandóság, válaszok