Spiegler Gyula Sámuel (Balassagyarmat, 1838. február 5. – Budapest, 1916.) magyar–zsidó hittudós, filozófus, egyházi író, történész, Krúdy Gyula apósa.
Élete Gyermekéveit 15 éves koráig Holleschauban (Morvaország) töltötte. 1845-től Lepnik-ben három évig a rabbiiskolát látogatta. 1850-ben Brünnbe ment és 1853-ig az ottani műegyetemen tanult. 1854-ben Prágában egy festőgyárban nyert alkalmazást; csakhamar ezt is elhagyta és nevelősködött. 1857-ben Pestre jött és az egyetemen bölcseletet hallgatott két évig. A tanítói pályára lépett és később Budapesten tan- és nevelőintézetet alapított, amelyet 11 évig tartott fenn. 1892-ben az országos tanítói nyugdíjalapból nyugdíjaztatott és azt követően a székes-fővárosban élt.
Számos művet írt német és magyar nyelven. Megírta németül a magyarok és szabadságharcuk történetét is.
Családja Spiegler Gyula felesége Pollák Teréz volt, Pollák Herman 1848-as honvéd leánya. Négy gyermekük született, akik közül a legidősebb, Arabella leánya (szül. 1868) tanítónői oklevelet szerzett. Nevét előbb Bogdán Bellára, majd Satanellára változtatja publikációi élén. 1894-ben írásait (cikkek az Egyetértés-, a Fővárosi Lapok-, az Előkelő Világ-, a Magyar Géniusz- és más, vidéki lapokból) Satanella Tárczái címmel adta ki. Arabella később Krúdy Gyulához ment feleségül.
Művei Uj módszer. Az adott számból annak természetes logarithmusát és viszont logarithmusi táblák nélkül kiszámítani. A magyar Akadémia elé terjesztette. Pest, 1858. (Különnyomat az Akadémiai Értesítőből.) Philosophische Reflexionen über die israelitische Religion. Kassa, 1860. Emlékbeszéd a zsidók ügyében, . Pest. 1863. Védirat a vérvád ellen. Budapest, 1883. Héber bölcsészet. A Magyar Tudományos Akadémia segélyezésével. Budapest, 1885. (2. kiadás. A héberek bölcsészetének története, különös tekintettel a keresztény és arab bölcsészetre. Budapest, 1893.) Die Philosophie der Kabbala. Lipcse, 1886. Die Geschichte der Philosophie des Judenthums. Lipcse, 1890. Die Unsterblichkeit der Seele. Lipcse, 1895. Kurzgefasste Kritische Geschichte der ungarischen Nation. Mit besonderer Berücksichtigung der Besitzergreifung Pannoniens durch Árpád und seine Heldenschar. Budapest, 1896. Der Freiheitskampf der ungarischen Nation (1848–1849.) Kritisch beleuchtet. Leipzig, 1898. Budapest-Erzsébetváros története. Budapest, 1902. Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Buda, Ó-buda, Erzsébet-, Teréz-, József-, Ferencváros, Kőbánya. Budapest, 1902. Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Teréz- és Erzsébetváros. Budapest, 1904. Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Budapest-Lipótváros. Budapest, 1907. Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Belváros. Budapest, 1911.
Jegyzetek
Források
Dr. Spiegler Gyula Sámuel (1838-1916)
Kategória:Magyar történészek Kategória:1838-ban született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:Rabbik Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar teológusok Kategória:Balassagyarmatiak