Dominique Sanda, teljes születési nevén Dominique Marie-Françoise Renée Varaigne (Párizs, 1951. március 11. –) (más forrás szerint 1948-ban született) francia színésznő, egykori divatmodell.
Élete Származása, gyermekkora Párizs 12. kerületében született, Gérard Varaigne és Lucienne Pichon gyermekeként. A Páli Szent Vincéről nevezett apácarend párizsi iskolájába járt (École des Sœurs de Saint-Vincent-de Paul).
Színésznői pályája
Első filmszerepét 1968-ban kapta, Robert Bresson Egy szelíd asszony című filmjében, melyet 1969-ben mutattak be. Dominique erős erotikus kisugárzására más rendezők is felfigyeltek. Rövidesen Olaszországba hívták, ahol Bernardo Bertolucci A megalkuvó című filmdrámájának egyik főszerepét játszotta, Jean-Louis Trintignant és Stefania Sandrelli (1970) mellett. Nagy európai rendezők hívták jelentős filmalkotások fontos női főszerepeihez. Maximilian Schell rendező szerepet adott neki Első szerelem c. filmjében (1970). Vittorio De Sica 1971-es filmjében, a Finzi-Continiék kertjében is főszerepet vitt (Micòl Finzi Contini).
Luchino Visconti rendező Meghitt családi kör c. 1974-es filmjében Burt Lancasternek (a professzornak) anyját játszotta, Gérard Depardieu és Robert De Niro mellett, akik Bertolucci nagy felháborodást kiváltó Huszadik század című 1976-os erkölcsdrámájában is főszerepet játszottak. Mauro Bolognini rendező 1975-ös filmjében, A Ferramonti-örökség-ben nyújtott alakításáért az 1976-os cannes-i fesztiválon megkapta a legjobb női szereplőnek járó díjat.
Liliana Cavani női filmrendező 1977-es Al di là del bene e del male („Túl jón és rosszon”) című, igen ellentmondásos életrajzi filmjében Sandára osztotta Lou Andreas-Salomé szerepét, aki a két férfi főszereplővel, Paul Rée-vel (Robert Powell) és Nietzchével (Erland Josephson) osztja meg ágyát (1977).
Az 1970-es években amerikai filmekben is szerepelt, így John Huston rendező Mackintosh embere című 1973-as bűnügyi filmjében, Paul Newman és James Mason társaságában, és John Frankenheimer Story of a Love Story című romantikus filmben Alan Bates-szel. Az 1980-as években Benoît Jacquot rendezővel forgatott több filmet, köztük említendő a Les Ailes de la colombe („A galamb szárnyai”) (1981), Isabelle Huppert társaságában. Az 1980-1990-es évek évtized forsulóján egyebek mellett két nemzetközi tévés koprodukcióban szerepelt, így Damiano Damiani rendező 1988-as A Lenin-vonat c. történelmi filmjében ő alakította Inessa Armand-t, a kommunistákkal kollaboráló gyárosleányt. 1990-ben szerepelt a Burt Lancaster főszereplésével készült A terror útja című filmben, amely az Achille Lauro luxushajó 1985-es túszdrámáját dramatizálja.
Játszott színpadon is, 1993-ban az Aubervilliers-i Théâtre de la Commune-ben Melitta szerepét Nicolas Wright Madame Klein című darabjában, melyet Brigitte Jaques-Wajeman rendezett. 1995-ben olaszországi színpadon játszotta Merteuil márkinő szerepét Choderlos de Laclos regényéből készült Veszedelmes viszonyokban, Mario Monicelli rendezésében. 1995–1996 között francia és belgiumi színházakban Lady Chiltern szerepét játszotta in Oscar Wilde: Az eszményi férj című komédiájában, amelyet Adrian Brine rendezett.
Magánélete
Az 1970-es években Sanda a nála 21 évvel idősebb Christian Marquand színész-rendezővel (1927–2000) élt együtt, akitől 1972-ben Yann Marquand nevű fia született.
2000. január 8-án feleségül ment az Argentínában élő, román születésű Nicolae Cutzarida filozófushoz, egyetemi doktorhoz. Jelenleg (2021) Uruguayban élnek, ahonnan Sanda rendszeresen ellátogat Párizsba.
Főbb filmszerepei 1969: Egy szelíd asszony (Une femme douce); Elle 1970: A megalkuvó (Il conformista); Anna Quadri 1970: Első szerelem (Erste Liebe); Sinaida 1970: Finzi-Continiék kertje (Il giardino dei Finzi Contini); Micòl Finzi Contini 1971: Látszólag ok nélkül (Sans mobile apparent); Sandra Forest 1973: Mackintosh embere (The MacKintosh Man); Mrs. Smith 1973: Story of a Love Story; Natalie 1974: Meghitt családi kör (Gruppo di famiglia in un interno); a professzor anyja 1974: A prérifarkas (Steppenwolf); Hermine 1976: Huszadik század (Novecento); Ada Fiastri-Paulhan 1976: A Ferramonti-örökség (L’eredità Ferramonti); Irene Carelli Ferramonti, Pippo felesége 1977: Al di là del bene e del male; Lou Andreas-Salomé / feleség 1978: Roland éneke (La chanson de Roland); Anna 1980: Titkos utazás (Le voyage en douce); Hélène, Denis felesége 1981: Les ailes de la colombe; Catherine Croy 1984: Az 512-es matróz (Le matelot 512 ); parancsnoknő, Mireille 1988: A Lenin-vonat (Il treno di Lenin / Der Zug), tévéfilm, Inessa Armand 1989: A titkos tizedik (Il decimo clandestino), tévéfilm, lakástulajdonosnő 1990: Nem zavarok tovább (Tolgo il disturbo); Carla (Dino Risi rendező) 1990: A terror útja (Voyage of Terror: The Achille Lauro Affair); Margothttp://iszdb.hu/?audio=19355 1992: Utazás az időben (El viaje); Helena 1992: Lukas hosszú útja (By Way of the Stars), tévé-minisorozat, Christina von Knabig 1993: A Lucona-ügy (Der Fall Lucona); Lili Wolff 1993: Zöld Henrik (Henri le Vert / Der grüne Heinrich); anya 1994: Senki gyermekei (Nobody’s Children), tévéfilm, Stephanie Vaugier 1995: József (Joseph), tévé-minisorozat; Leah 2000: Bíbor folyók (Les rivières pourpres); Andrea nővér 2019: Il Giovane Pertini Combattente per la libertà; Maria Muzio 2020: Karakol; Mercedes 2021: Il paradiso del pavone; Nena
Elismerései 1976: a cannes-i fesztivál díja (prix d’interprétation féminine) A Ferramonti-örökség-beli alakításáért. 1990: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja. 1996: a francia kulturális minisztérium művészeti és irodalmi díja (Ordre des Arts et des Lettres), lovagi fokozat. 2003: a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja 2013: a francia kulturális minisztérium művészeti és irodalmi díja (Ordre des Arts et des Lettres), parancsnoki fokozat,
Jegyzetek
További információ
Kategória:1951-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Francia színésznők Kategória:Francia modellek Kategória:Párizsiak Kategória:Nevet változtatott francia személyek Kategória:A Becsületrend lovagjai