Hölzel Albin (Marburg, 1869 – Budapest, 1941. március 11.Gyászjelentése, OSZK) szobrász, restaurátor. Hölzel Mór, a bártfai szobrásziskola alapítójának fia. 220px|bélyegkép|A Hölzel Mór Fiai cég reklámja, Bártfa, 1904 265px|bélyegkép|Szatmárnémetiben tervezett szobrásziskolájának reklámja, 1910 Pályafutása, művei Az 1880-as években a Kaiserliche Akademie der Bildenden Künste szobrászati osztályán Edmund von Hellmer iskolájában tanult, gyakorlatot Viktor Oskar Tilgner műtermében szerzett. Két évig dolgozott egymás oldalán a két Hölzel, az apa és idősebbik fia, mert a második Hölzel fiú, Lajos, a festőművészi pályára lépett. Édesapja munkáiban segédkezve részt vett a kassai dóm szobrászmunkáiban, a bártfai Szent Egyed-templom neogótikus oltár készítésében, összesen 14 bártfai és számos felvidéki templom oltárát készítették el, vagy restaurálták. A budapesti Rózsák terei templom kereszthajójának aranyozott faoltárai és szószékének hangvetője is az ő nevükhöz fűződik.
1897-től Budapesten dolgozott, az 1899-ben létrejött Rétay és Benedek egyház- és templomfelszerelési cég beltagja, tervező művésze és a cég műszaki főnökeként, Hölzel a faragási, szobrászati munkák készítését vállalta a társulási szerződés értelmében.Terdik Szilveszter: „Kitűnő munka, kiváló versenyképesség és nagybanitermelés.” Rétay és Benedek egyházi műiparintézete. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XV. évfolyam 2008. 3. szám / Közlemények. Ekkor készült el a törökszentmiklósi templom felszerelése, a kunbajai templom, a trencséni, nagyszebeni és számos más templom főoltára és mellékoltárainak tervezése és felépítése.
1903-tól, apjuk halála után a szobrász Albin és a festő Lajos átvették a bártfai fafaragó-iskola vezetését.
Hölzel Albin saját munkája a szatmárnémeti kálváriatemplom oltáraHölzel Albin újabb művei. Szamos, 1910-04-21 / 91. szám és sok, azóta elpusztult szobor, kisebb-nagyobb oltár is.Szatmári képzőművészek H-K. Muhi Sándor honlapja. Archiválva Az első világháború hőseinek portréit megrendelésre készítette el.
1907-ben elhunyt első felesége,Terdik Szilveszter: „Kitűnő munka, kiváló versenyképesség és nagybanitermelés.” Rétay és Benedek egyházi műiparintézete. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XV. évfolyam 2008. 3. szám / Közlemények. és 1910. január 9-én Szatmárnémetiben özv. Feiszthuber Lajosné szül. Irányi Flórát vette nőül.Házasságkötésről hír, téves névmegadással. Feleség Irányi Flóra. Szamos, 1910-01-09 / 6. számIrányi Flóra elhunyt 1937. július 15-én, 72 évesen. FamilySearch, Budapest, XI. ker. Halotti anyakönyv, 197/1937. folyószám Két felnőttkort megért leánygyermekéről ad hírt gyászjelentése.
1920 után a lipótmezei elmegyógyintézetbe került elhatalmasodó epilepsziája miatt. Itt saját műterme volt, ahol élete végéig (1941) alkotott.Fried Judit: A beteg meggyógyulhat, az orvos soha – bemutatjuk az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményét. Kép: Hölzel Albin képzőművész lipótmezői műtermében. Forrás: MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény. Fotó:Hámori Péter, 2016. április 18. Ő készítette a lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájának 8,14 méter magas főoltárát és szószékét, amelyet a négy evangélista tölgyfa domborműve díszít.M. kir. Állami Elme- és Ideggyógyintézet, Lipótmező kápolnájának oltára és szószéke
Jegyzetek
Források A bártfai szobrásziskola II. Magyar Iparművészet, 1895. 5. szám, 202. o Egy szatmári egyházi- és iparművészről. Hölzel Albin művésztelepe. Heti Szemle, 1912-07-10 / 28. szám Fried Judit: A beteg meggyógyulhat, az orvos soha – bemutatjuk az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményét. Kép: Hölzel Albin képzőművész lipótmezői műtermében. Forrás: MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény. Fotó:Hámori Péter, 2016. április 18. Egy elfeledett magyar fafaragó művész. Hölzel Albin művei. Nemzeti Ujság, 1930-02-02 / 27. szám
Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szobrászok