Zsidanics István János (Zidanics, Zidanich,A korabeli forrásokban többnyire a Zidanich, Zidanits írásmód fordul elő, azonban valószínű, hogy az első betűt zöngésen ejtették. Magyaróvár, 1671. június 23.– Magyaróvár, 1736. november 6.) a magyaróvári harmincadhivatal vezetője, Moson vármegye főadószedője, a magyaróvári piarista gimnázium alapítója
Pályafutása
Horvát eredetű családba született 1671. június 23-án,A dátumot Zsidanics István portréja őrizte meg, amely 1950-ig a magyaróvári piarista rendház refektóriumában függött, jelenleg a Hansági Múzeum őrzi. Vö. Rappensberger Vilmos, A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló magyar-óvári gymnasium története 1739–1894-ig, Győr, 1894, 6. de származásáról keveset tudunk.Nem tudjuk, hogy milyen rokonságban állt Zsidanics Jánossal, aki 1682-ben a Malakóczi Miklós familiárisaként az urától kapott telken élt, Zágráb megyében, Szomszédvár környékén (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Kancelláriai Levéltár, A 57: Libri regii, 18. kötet, p. 365), vagy a hasonló nevű nagyszombati polgárfiúval, aki 1697 és 1701 között tanult a nagyszombati jezsuita gimnáziumban (Fazekas István at al., A nagyszombati jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1616–1772), n° 18129). Tanulmányai után 1696-tól a magyaróvári harmincadnál vállalt állást, mint helyettes ellenőrFallenbüchl Zoltán, Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon: Adattár, Budapest, 2002, 368. (contrascriba vicegerens)Győri Egyházmegyei Levéltár, V.92: Magyaróvár plébánia anyakönyvei, Vegyes anyakönyv (1685–1702), p. 261 (1698).), aki a harmincadnak alárendelt kisebb vámok tőkéjét kezelte, részben az óvári királynői uradalomban, részben annak környékén, de más ügyekben is „saját kényelmét háttérbe szorítva, amint tudott, hűségesen és állhatatosan” szolgálta a Magyar Királyi Kamarát.I. Lipót magyar király oklevele, amelyben nemességet és címert adományoz Zsidanics István Jánosnak: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, R 64: Hazai címereslevelek és nemesi iratok, 1. tétel, 690. Vö. Áldásy Antal, A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke, II. Címereslevelek, 1, Budapest, 1904, 280-281, n° 452. Ennek köszönhette, hogy később az óvári harmincadhivatal vezetője lett, és maradt élete végéig.
Kamarai szolgálata révén érte el azt is, hogy családja számára, – amely őrizte nemesi származása tudatát, de nem tudta bizonyítani – új nemesi oklevelet és címert szerzett. Erről a bécsi Magyar Királyi Kancellária 1703. augusztus 2-án állított ki oklevelet, amelyben Zsidanics János mellett testvérét, Fábiánt is megnevezte.I. Lipót magyar király oklevele, amelyben nemességet és címert adományoz Zsidanics István Jánosnak: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, R 64: Hazai címereslevelek és nemesi iratok, 1. tétel, 690 Vö. Áldásy Antal, A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke, II. Címereslevelek, 1, Budapest, 1904, 280-281, n° 452.
Az I. Lipót király által adományozott címer negyedelt pajzsán (heraldikailag) jobbra felül és balra alul fekete mezőben egy-egy ágaskodó sárga oroszlán szablyát forgat, balra fent és jobbra alul pedig kék mezőben egy-egy ágaskodó, „természetes színű” ágaskodó griff nyújtja fenyegetően mellső lábait. A szívpajzson Magyarország és (Dalmácia és Szlavónia nélkül értendő) Horvátország egyesített címere látható, amely a család származására utal. Sisakdíszén kétfejű, koronás fekete sas áll, amelynek mellén a címet adományozó I. Lipót király arany monogramja (L I) olvasható.
Nemesként Moson vármegye vezetésében is tisztséget vállalt. 1710. február 18-án a Köpcsényben tartott megyei közgyűlés adószedőnek (perceptor) választotta,Rappensberger Vilmos, A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló magyar-óvári gymnasium története 1739–1894-ig, Győr, 1894, 7. és ebben a tisztségében többször is megerősítette. 1723-ban már a megye főadószedője (perceptor generalis) volt, és maradt élete végéig.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, I.1.a: Archivum Provinciae Hungariae vetus, Diplomata fundationum, n° 23. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, II.18: Magyaróvári rendház levéltára, Liber 1: Historia Domus Ovariensis Scholarum Piarum, I (1739-1829), p. 1. Rappensberger Vilmos, A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló magyar-óvári gymnasium története 1739–1894-ig, Győr, 1894, 12. 1732. november 8-án pedig Esterházy Ferenc főispán táblabíróvá (a megyei törvényszéken a szolgabírók mellé rendelt ülnökké) nevezte ki.
Családja
Zsidanics István 1698. szeptember 20-án vette feleségül Schubert (Schuwart) János mosoni birtokos lányát, Mária AnnátGyőri Egyházmegyei Levéltár, V.92: Magyaróvár plébánia anyakönyvei, Vegyes anyakönyv (1685–1702), p. 261. (1680–1741. február 27.).Győri Egyházmegyei Levéltár, V.92: Magyaróvár plébánia anyakönyvei, Meghaltak anyakönyve I (1720–1794), p. 95 (61 éves korában, temetése márc. 1-én). Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, II.18: Magyaróvári rendház levéltára, Liber 1: Historia Domus Ovariensis Scholarum Piarum, I (1739-1829), p. 18. Rappensberger Vilmos, A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló magyar-óvári gymnasium története 1739–1894-ig, Győr, 1894, 7. Házasságukból tizenöt gyermek született, közülük jelenleg tíznek a nevét ismerjük, az apa halálakor pedig kilencen éltek. A családban magyarul és németül egyaránt beszéltek.A két piarista Zsidanics fiú az 1736. évi rendi katalógus szerint németül és magyarul beszélt. Vö. Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, I.1.a: Archivum Provinciae Hungariae vetus, Lib 24: Familiae domorum nostrarum (1731–1787), p. 38.
Mária Anna (Magyaróvár, 1700. jún. 30.Győri Egyházmegyei Levéltár, V.92: Magyaróvár plébánia anyakönyvei, Vegyes anyakönyv (1685–1702), p. 181.–?) 1719. szeptember 14-én tartotta lakodalmát Vízkelety Józseffel. A vőlegény anyja Széchényi György esztergomi érsek Katalin nevű unokahúga volt, egyik bátyja, Vízkelety Adalbert (1673 körül–1737) pedig pálos szerzetes, aki többször udvari káplánként szolgált főpapi tisztségre emelt rendtársainál (és rokonainál), így 1703 és 1710 között Széchényi Pál veszprémi püspöknél, 1711/1712-ben Nádasdy László csanádi püspök mellett Szegeden,Takáts Endre, Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662)–1729), Szeged, 1943 (Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéből, 2), 40. majd az 1730-as években Esterházy Imre esztergomi érsek udvarában, Pozsonyban.Bártfai Szabó László, A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története, I, Budapest, 1911, 336. Liber professorum fratrum [Ordinis S. Pauli Primi Eremitae], Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, E 153: Acta Paulinorum, Acta provinciae, Fasc. 623: Fasc. 623. Professiones clericorum, 129. kötet. Vö. Bojtos Anita, A pálos rend XVII. századi története, különös tekintettel a rend szellemiségére (doktori disszertáció Budapest, 2018), 339. A házaspár fia, Vízkelety József Ferenc 1725. január 7-én született.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, II.18: Magyaróvári rendház levéltára, Liber 1: Historia Domus Ovariensis Scholarum Piarum, I (1739-1829), p. 1.,12. Vízkelety Adalbert följegyzései nyomán: Nagy Iván XII, 239. János IstvánAz iskolai anyakönyvekben István (Stephanus) keresztnévvel szerepel. (Magyaróvár, 1702. máj. 15.Győri Egyházmegyei Levéltár, V.92: Magyaróvár plébánia anyakönyvei, Vegyes anyakönyv ( 1702–1735), p. 17.–1736 előtt) gimnáziumi tanulmányai során 1715 és 1717 között a pozsonyi jezsuita gimnázium syntaxis osztályában, 1718/1719-ben pedig a nagyszombati jezsuiták retorikai osztályában tanult,Fazekas István at al., A nagyszombati jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1616–1772), n° 08552, 22651. végül 1721-ben ugyancsak Nagyszombatban, a Szelepcsényi György által alapított Collegium Marianum növendékeként szerzett filozófiai bakkalaureátust.Bognár Krisztina–Kiss József Mihály–Varga Júlia, A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777, Budapest, 2002 (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből, 25), n° 2126. Később Schiemer Erzsébetet vette feleségül.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, II.18: Magyaróvári rendház levéltára, Liber 1: Historia Domus Ovariensis Scholarum Piarum, I (1739-1829), p. 1. Az ő fiuk lehetett az a Zsidanics János, akiről Zsidanicsné Schubert Mária Anna (nagyanyja) úgy gondoskodott 1741-ben kelt végrendeletében, hogy a piaristákra bízta tisztességes ellátását addig, amíg a gimnáziumot el nem végezte.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, II.18: Magyaróvári rendház levéltára, Liber 1: Historia Domus Ovariensis Scholarum Piarum, I (1739-1829), p. 17. Rappensberger Vilmos, A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló magyar-óvári gymnasium története 1739–1894-ig, Győr, 1894, 15. Mária Klára (Magyaróvár, 1705. júl. 20.Győri Egyházmegyei Levéltár, V.92: Magyaróvár plébánia anyakönyvei, Vegyes anyakönyv ( 1702–1735), p. 59.–?), akit az 1729-ben bárói rangot és magyar honosságot kapott Bartholomäus Hartwig Weiss (von Hortenstein) ezredes, szegedi várparancsnok fia, Kristóf vett feleségül.Nagy Iván XII, 129-130. Kempelen XI, 71. A családnak Nyitra megyében voltak birtokai.Nyitravármegye, szerk. Sziklay János–Borovszky Samu, Bp., (Magyarország vármegyéi és városai), 706. Ferenc Antal (Magyaróvár, 1707. jún. 11.Győri Egyházmegyei Levéltár, V.92: Magyaróvár plébánia anyakönyvei, Vegyes anyakönyv ( 1702–1735), p. 85.–?), fiatalon elhunyt.