Trócsányi György (Sárospatak, 1896. március 29. – Budapest, 1973. július 5.) magyar könyvtáros, társadalomtudományi szakíró, műfordító. Trócsányi Dezső és Trócsányi Zoltán (nyelvész) testvére.
Életpályája A budapesti tudományegyetem jogi karán végzett. 1915 és 1917 között a keleti fronton harcolt, majd 1917 és 1921 között orosz hadifogságban volt. 1922-ben doktorált, ösztöndíjasként Párizsban és Berlinben tanult (1929–30). Társadalomtudományi és könyvtárügyi tanulmányokat írt, Szombatfalvy Györggyel a Társadalomtudomány szerkesztője (1943–44). 1921-től az Országgyűlési Könyvtár munkatársa, 1941-től főigazgatója volt. 1949-ben nyugdíjazták. Számos szépirodalmi és irodalomtörténeti munkát fordított magyarra oroszból.
Jelentősebb műfordításai A dekabristák emlékiratai (Bp., 1954), nyolc életrajzi tanulmány (Az orosz irodalom klasszikusai című műben (Bp., 1956) Szaltikov-Scsedrin: Külföldön (Bp., 1951), Goncsarov: A „Pallada” fregatt (Bp., 1952), Scserbina: Alekszej Tolsztoj (Bp., 1952), Danyilin: Maupassant (Bp., 1953), Jelizarova: Balzac (Bp., 1953), Bobrova: Mark Twain (Bp., 1953)
Forrás Magyar életrajzi lexikon
Jegyzetek
További információk Trócsányi György (Könyvtáros, 1973. 9. sz.).
Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar műfordítók Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek Kategória:Hadifoglyok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek