A 8. Huszárezred a Habsburg Birodalom Hadseregének egyik huszárezredeként lett felállítva. Az 1867-es Kiegyezést követően az ún. Közös Hadsereg alakulata volt az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig.
thumb|Császári Dessewffy-Huszárok 1734-ben thumb|Egy hadnagy atillája a 19. század végéről
A 8. Tersztyánszky Károlyról elnevezett huszárezredet 1696-ban Deák-Huszárok néven I. Lipót magyar király állíttatta fel. Az 1769. évi lovassági átszervezést követően a 30. Lovassági Ezred megnevezés alatt létezett. 1798-ben egy újabb átszervezést követően kapta végső számozását, 8. Huszárezred lett.
1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 8. Huszárezred néven szerepelt. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését.
Története Az ezredet 1696. február 20-án állíttatta fel mihályi Nesztorovics Deák Pál ezredes I. Lipót magyar király utasítására. Az irreguláris ezred létszáma 1200 fő körül mozgott.
1698-ben egy másik irreguláris ezred beolvaszátsa került az alakulatba, amiből később sorhuszárezredet képeztek. A létszámon felüli legénységet, ami kb. 800 fő volt átadta a Pálffy- (a későbbi Császári és Királyi 9. Huszárezred és az 1721-ben felszámolt Kollonits Huszárezrednek. 1700. év végen az ezredet felszámolták, a tiszteket és legénységet a Pálffy és Kollonits ezredek vették át. 1701 januárjában Savoyai Jenő herceg kérésére, Deák ezredes engedélyt kapott négy század verbuválására. A létszám hiányt a korábban az ezredben szolgálókból, illetve a felszámolásra ítélt Gombos- Czungenberg- és Csáky huszárezredekből pótolták. 1714-ben a felszámolásra ítélt Nádasdy Huszárezrdet beolvasztották. 1721-ben a Nádasdy ezred újra felállítása során a Pálffy ezrednek át kellett adni egyes alegységeit. 1731-ben az 1727-ben újra felállított Dessewffy Huszárezrednek (a későbbi 3. Huszárezred) egy századot át kellett adnia. 1746-ban a Bartolotti ezred fele beolvasztásra került az ezredbe. 1748-ban Trips ezred egy százada beolvasztásra került. 1768-ban a Hadik ezred egy svadronja (osztálya) beolvasztásra került. 1775-ben a felszámolásra ítélt Wurmser ezred egy osztálya átadásra került. 1798-ban a 3. őrnagyi osztály átadásra került az újonnan felállított 5. Huszárezred részére.. Ekkor kapta a 8-as számot. 1849. elején átszervezésre és újra felállításra került az ezred. Az átszervezés során a császári oldalon harcolt alegységeket használták fel. Két osztály hadilétszámra lett feltöltve, majd a másik két osztály újra felállítását is ezen osztályokra alapozva oldották meg. 1860-ban felszámolásra került a 4. osztály, amiből egy századot hoztak létre. Eme századot az 1. Önkéntes Huszárezrednek adta át.
Hadműveletek A Szent Liga háborúja 1696-ban részt vett a temesvári csatában. 1697-ben részt vett zentai csatában és az azt követő üldöző hadműveletekben. 1698-ban részt vett Temesvár és Nagybecskerek bevételében.
Spanyol örökösödési háború 1701-ben a Vaubonne Hadtest alá rendelve Itáliában. Harcok Orzinovinál és Soncinonál. 1702: Harcok Cremonánál Milánónál és Graziánál. 1703: Harcok Veronánál, ahol az ezred parancsnok is francia fogságba kerül. A franciák felajánlására Deák ezredes átáll a franciák oldalára. Egy francia felállítású huszárezred parancsnokságát kapja meg. Az év végén két századot a Piemontban állomásozó Starhemberg Hadtesthez vezényelnek. 1704-1705: Harcok Piemontban. A többi eleinte gyenge szereplést mutató alegységeket a Pó folyó völgyében hátra maradtak. 1705-ben Dél-tirol megszállásában vettek részt. Miután a svadront három századra bővítették bevették Cassanót. 1706-ban az ezred részt vett a torinói csatában. A csatában szembe kerülte azzal a francia huszárezreddel, amit Deák ezredes vezetett. Fogságba került 11 korábban a császári oldalon álló huszár, akiket dezertálásért kivégeztek. Maga Deák eltudott menekülni és csak azután tudott vissza térni a huszárjaival, miután Savoyai Jenő herceg megkegyelmezett nekik. Újra beálltak a császári hadseregbe, de Deák többé nem vezethetett alakulatot. 1707-ben az ezred egy részét Nápoly bevételére átvezényeltek, amíg a másik részt Toulon tartományba került. 1709-ban moseli-hadsereg részeként Hollandiában harcolt, ahol részt vett Lille városának bevételében. 1709-ben részt a malplaqueti csatában. 1710: Douai és Béthune megszállása. 1711: A rajnai-hadsereg biztosítása, illetve járőr szolgálat 1712: Harcok a franciaországi Quesnoy-sur-Deûle-nél, és Fampoux-nál. Az ezred egy része Grovestein tábornok hadtestjéhez vezényelve. 1713: A rajnai-hadsereg biztosítása, illetve járőr
Velencei-osztrák-török háború 1716-ben egy század részt vett Karlóca és Pétervárad felszabadításában, majd Temesvár megszállásában. 1717-ben részt vett a nándorfehérvári csatában, majd üldözte Regeb Pasa hadtestjét. 1731–1732-ben két század Korzika szigetére lett vezényelve.
Lengyel örökösödési háború 1734: harcok Itáliában; az ezred részt vett a pármai- gustallai- és quistelloi csatában. 1735-ben az ezred részei részt vettel a quingentolei- és marengoi csatában, majd üldözte az ellenséget egészen Bolognáig.
Osztrák örökösödési háború 1741-ben a Khevenhüller Hadtesthez vezényelve. 1742: Télihadjáart Felső-Ausztriában, majd Bajorországban, ezt követte az átcsoportosítás Csehországba. 1743: Harcok Bajorországban, Straubing városának a blokád alá vétele. Ezt követte a Rajnáig való előre nyomulás, ahol részt vett az esslingeni csatában. 1744-ben a Bajorországban állomásozó Batthyány-hadtesthez vezényelve, majd újra átcsoportosították Csehországba, ahol részt vett a berauni csatában. 1745: Harcok Bajorországban, csaták Geisenhausen-nél és Nordheim-nél. 1746-ben áttelepült Itáliába, ahol részt vett a Piacenzanál ahonnan átvezényelték Provenceba.
Hétéves háború 1756: lobositzi csata. 1757-részt vett a prágai, majd a kolini csatában gróf Hadik András parancsnoksága alatt. Bevették Berlint. 1758-ben a császári sereg részeként harcolt a chemnitzi és a torgaui csatában. 1759-ben részt vett a launi és aschi csatában. Két század részt vett Sangerhausen megsarcolásában. 1760: Zeitz und Zwickau megsarcolása. Részt vett a strehlai és wittenbergi csatában 1763-ben harcolt a Seydlitz tábornok parancsnoksága alatt álló porosz lovassággal.
Bajor örökösödési háború 1778: Harcok Csehországban. Csaták Skalitznél Vrchovinnál és Rückertsnél. 1779 Harcok Habelschwerdtnél és Felső-Schwedeldorfnál.
Osztrák–török háború (1787–91) 1788-ben részt vett Szabács bevételében és a zimonyi és német-boksányi csatákban. 1789-ben a Waldeck-hadtest részeként a Bánságban állomásozott és a a törökök kiűzésében vett részt. Ezt követte Belgrád megszállása. 1790-ben egy osztály osztrák-németalföldön harcolt.
Koalíciós háborúk 1792-ben az ezred részei részt vettek a florennesi csatában. Ezt követően őrjáratot tartottak a pfalzi Landau területén. Részt vettek a champagne-i csatában és Pellingen megvédésében. 1794-ben részt vett a következő csatákban: Charleroi, Fleurus, Lüttich, Trier és Sprimont. Két század később részt vett Mainz várának a bevételében. 1795-ben Mainz és Mannheim bevételét követően bevette Pfrimmet, Frankenthalt és Schwengenheimet. 1796-ban áthelyezték Itáliába, ahol részt vett Brescia, Saló, Desenzano és Peschiera bevételében. Bassano del Grappa-i ütközetben vereséget szenvedett az ezred. Ezt követően a Mészáros-hadtest alárendeltségében harcolt Cereanál, Castellaronál és La Favoritanál. Bevette Mantua városát. Egy osztály részt vett a friauli- veronai- és caldieroi csatában. 1797-ben Mantua kapitulációját követően vissza vonult Stájerországba. Egy osztály részt vett a rivoli- és a tagliamentoi csatában.
thumb|Marengoi csata
1800-ban részt vett Genua blokádjában és Casteggio bevételében. Az ezred részt vett marengói csatában. Az év végén az ezred a Pó melletti Finale és Bondeo mellett harcolt az ellenséggel. 1805-ben részt vett a Caldiero mellett vívott ütközetben. 1809-ben az V. Hadtest részeként Németországba vonult. Részt vett a landshuti, kloster rohri és riedaui csatában. Részt vett az asperni csatában, a wagrami csatában.
Oroszországi hadjárat (1812) 1812-ben az ezred három osztálya a Schwarzenberg kiegészítő hadtest részeként részt vett a következő csatákban: Pruzany, Diwin, Rudnja és Wiczulki.
Felszabadítási háborúk 1813-ben részt vett a legnagyobb csatákban: Drezda, Kninitz-Arbesau, Hochheim, Kassel, Naumburg, Altenburg. S természetesen az ezred kitüntette magát az 1813. augusztus 18-án lezajlott lipcsei csatában is. 1814-ben blokád alá vonta Besançon városát és részt vett a St. Ferjeux ért vívott csatában.
Száz nap 1815-ben 12 századdal részt vett a strassburgi és a hausenbergeni csatákban a rajnai-hadsereg részeként.
1848–49-es forradalom és szabadságharc 1848-ban 1848–49-es forradalom és szabadságharc dacára Barcó ezredesnek javarészt sikerült az ezredet a császári zászló alatt tartania. Az ezred ekkor Galiáciában állomásozott. 1849-ben két hadilétszámú osztály Vorarlbergbe behatol.
Porosz–osztrák–olasz háború 1866-ban öt százada harcolt az északi-hadsereg parancsnoksága alatt Gitschin-nél. Később részt vett a königgrätzi csatában.
Első világháború A huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt a keleti-és délkeleti fronton, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva. Az ezred részt vett a Bruszilov-offenzívában. Az orosz fronton súlyos veszteségeket szenvedett ezredet 1915-ben feloszlatták. Más hasonló veszteségeket szenvedett lovassági ezredekből létrehozták a Császári és Királyi 9. Lovassági Lövészezredet.
Kiegészítő körletek Az ezredet a következő területekről egészítették ki: 1781–1832 Pozsony sorozási területe 1853–1857 Nagyvárad 1857–1860 Pest és Szeged 1860–1867 Szeged 1867–1883 Kecskemét 1883–1889 Zombor 1889-től a IV. Hadtest kerülete – Budapest
Békehelyőrségek I. II. III. 1699 Kolozsvár 1714–1716 Hildesheim 1718 Szerbia területén szétosztva 1723 Gömör vármegye és Szabolcs vármegye 1731–1733 Lombardia területén szétosztva 1736–1740 Mantua 1748 Veröce 1751 Pécs 1753 Zsolna 1754–1756 Szepes vármegye 1763 Gabel 1773–78 Brandeis 1779 Gabel 1748 Gent 1785–1788 Tarnów 1791–1792 Troppau 1797 Stájerország területén szétosztva 1798–1899 Rovigo 1801–1805 Tarnopol 1806 Bochnia, majd Krakkó 1807 Troppau 1808 Nagytapolcsány, majd Bécs 1810–1812 Horodenka 1814–1815 Zolków 1816 Bochnia, majd Szászrégen 1817 Rohatin 1820 Tarnopol 1823 Horodenka 1825 Bécs 1827 Hódmezővásárhely 1828 Arad 1831 Himberg b. Bécs mellett 1832 Baden bei Wien 1833 Zistersdorf 1834 Bruck an der Leitha 1835 Troppau 1836–1849 Ziolkiew 1849 Landshut, majd Dornbirn 1850 Salzburg 1851 Wels 1854 Bécs 1855 Groß-Enzersdorf 1857–59 Klattau 1864–66 Wels 1866 Zolków 1871 Tolna 1876–77 Cegléd 1878 Árpatarló 1880 Stockerau 1884 Ruma 1890 Klagenfurt 1898 Jaroslau 1904 Törzs, 1. osztály Kecskemét – 2. osztály Cegléd
Ezred tulajdonos 1696 mihályi Nesztorovics Deák Pál ezredes (Deák Huszárezred) 1706 Viszlay András ezredes (Viszlay Huszárezred) 1706 báró mihályi Splényi János László ezredes (Splényi Huszárezred) 1730 báró Czungenberg Ferenc ezredes (Csonka bég) (Czungenberg Huszárezred) 1735 Dessewffy Imre ezredes (Dessewffy Huszárezred) 1739 báró Bodorfalvai Baranyay János vezérőrnagy (Baranyay Huszárezred) 1766 Carl Freiherr von Nauendorf (Nauendorf Huszárezred) altábornagy 1775 gróf Dagobert Sigmund Wurmser (Wurmser Baranyay Huszárezred) altábornagy 1798 Név változtatás 8. Huszárezredre 1799 gróf Friedrich August Nauendorf altábornagy 1802 Michael Freiherr von Kienmayer altábornagy 1828 herceg Ferdinand von Sachsen-Coburg és Gotha altábornagy (8. Koburg-huszárezred) 1851 hessen-kasseli I. Frigyes Vilmos választófejedelem 1875 Alexander Freiherr von Koller Lovassági tábornok 1890 gróf erdődi Pálffy András altábornagy
Megszüntetése