A fehértorkú timália (Oxylabes madagascariensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a madagaszkári poszátafélék (Bernieridae) családjába tartozó Oxylabes nem egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Motacilla nembe Motacilla madagascariensis néven.
A 2013-ban lezajlott genetikai vizsgálatok igazolták, hogy a rövidujjú csuszkavanga (Hypositta perdita) - melyet kizárólag az 1931-ben Madagaszkár délnyugati részén begyűjtött kettő fiatal egyed alapján ismeri a tudomány - e faj fiatal egyedei voltak. A madarakat hosszú ideig a közeli rokonfajnak vélt csuszkavanga (Hypositta corallirostris) egyedeinek tartották és csak 1996-ban ismerték fel a múzeumi anyag átvizsgálásakor, hogy ezek különálló fajt alkotnak. Az összetévesztés oka az volt, hogy a kettő fiatal madár nem a felnőttkori tollruhájában volt, hanem a fiatalkori, alig ismert tollazatában.
Előfordulása Madagaszkár keleti részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi, trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 18 centiméter, testtömege 18-30 gramm.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
Arkive.org
További információk Képek az interneten a fajről
Kategória:Madárfajok Kategória:Madagaszkár endemikus madarai Kategória:Madagaszkári poszátafélék