Mangroveerdő

Eredete, elterjedése

A folyók torkolataiban és a hullámtöréstől egyéb módokon, például turzásokkal-lagunákkal védett brakkvizes tengerpartok árapályzónájában, az ún. mangrovepartokon (KVLEX) alakul ki az Egyenlítőtől az északi, illetve déli szélesség 25°-ig. A világ mangroveerdeinek összterülete 2000-ben km² volt (ford.).

Növényzete

Fafajainak többsége elevenszülő — ezek nem magvakat, hanem félig fejlett, 20–40 cm-es csíranövényeket potyogtatnak el, azok pedig a puha iszapba fúródva rögtön meggyökeresednek. Hogy az iszapból ki ne forduljanak, a fákat többnyire rugalmas horgonygyökérzet rögzíti. Az időszakos elöntések miatt a törzseket az iszapszint fölött szellőzőgyökerek (pneumatofórák) sokasága veszi körül (EÖ). A mangrove életforma egyedi jellegzetessége, hogy a tengervízből felvett fölösleges sót a leveleken sajátos sómirigyek választják ki (KVLEX). Fajösszetétele függ az árapály erejétől és a száraz évszak hosszától is (EÖ). Az apály csúcsán az egész erdő a szárazra kerül, a dagály csúcsán csak a lombkorona áll ki a vízből.

Lombkoronaszintjében dominálnak a mangrove fajok (Rhizophora spp., Avicennia spp. stb.). A lombkorona legnagyobb magasságát (35–40 m) a nedves trópusokon éri el (EÖ). A legtöbb fajt számláló változatok Délkelet-Ázsiában fejlődtek ki; az afrikaiak és dél-amerikaiak jóval fajszegényebbek (KVLEX).

A növényzetben az elöntés mélysége és a talajvíz sótartalma szerint jellegzetes vízszintes zonalitás alakul ki: a mélyebb vízben élnek az állványszerű támasztógyökerekkel rögzített légzőfa (Sonneratia) fajok, valamint a vörös mangrove (Rhizophora spp.), a sekély vízben a nagy ozmotikus nyomású fekete mangrove (Avicennia spp.) és különféle Conocarpus fajok (KVLEX).

Mangrove életmódú fák

A karakterfajok közül „mangrove életmódú”, a lombkoronaszint felépítésében részt vevő növények a konvergens evolúció eredményeként a növények öt(!) családjából fejlődtek ki:

{| class=wikitable |- ! Család !! Nemzetség, fajainak számával !! Magyar neve |- | medvekörömfélék (Acanthaceae) | Avicennia, 9 | fekete mangrove |- | nyálkafafélék (Combretaceae) | Conocarpus, 1; Laguncularia, 1; Lumnitzera, 3 | fehér mangrove |- | pálmafélék (Arecaceae) | Nypa, 1 | mangrovepálma |- | Rhizophoraceae | Bruguiera, 7; Ceriops, 5; Kandelia, 2; Rhizophora, 8 | vörös mangrove |- | füzényfélék (Lythraceae)| légzőfa (Sonneratia), 5 | mangrovealma

Elegyfák

Család Nemzetség, fajszám medvekörömfélék (Acanthaceae) akantusz (Acanthus), 2; Bravaisia, 2 pálmafélék (Arecaceae) datolyapálma (Phoenix), 1 palkafélék (Cyperaceae) Fimbristylis, 1 kutyatejfélék (Euphorbiaceae) Excoecaria, 2 fazékfafélék (Lecythidaceae) Barringtonia, 6 füzényfélék (Lythraceae) Pemphis, 2 mályvafélék (Malvaceae) Camptostemon, 2, Heritiera, 3 szappanfavirágúak (Meliaceae) Xylocarpus, 2 mirtuszfélék (Myrtaceae) Osbornia, 1 Tetrameristaceae Pelliciera, 1 ólomgyökérfélék (Plumbaginaceae) Aegialitis, 2 kankalinfélék (Primulaceae) Aegiceras, 2 saspáfrányfélék (Pteridaceae) Acrostichum, 3 buzérfélék (Rubiaceae) Scyphiphora, 1

Állatvilága

Speciálisan itt élnek a mangroverákok (Goniopsis cruentata)''.Urania Állatvilág I. Alsóbbrendű állatok. Gondolat Kiadó Budapest, 1977. p. 575.

Felhasználása

Gazdasági jelentősége főként a szénégetés alapanyagaként van (EÖ).

Jegyzetek

Fordítás ford.:

Források

KVLEX: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 60. EÖ': Erdészeti ökológia

Kapcsolódó cikkek

növényföldrajz növényzeti övek trópusok

Kategória:Erdők Kategória:Trópusok Kategória:Növényföldrajz Kategória:Biomok

Mangroveerdő

Źródło i licencja