Szerbia területéről eddig szerint öt helyszín került fel a világörökségi listára, tizenegy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

NévKépLeírásTípusKritériumÉvHiv. Đavolja Varoš 150px A Đavolja Varoš azaz „Az ördög városa”) sziklaformáció a Radan-hegy déli lejtőin található. A vulkáni tufából és andezitből álló, torony alakú sziklák magassága 2 és 15 méter között változik; a tornyok tetején levő andezitsapka megvédi őket az eróziótól. természeti VII 2002 Delibláti-homokpuszta 150px A homokpuszta a Temes és a Karas közötti hátságon terül el mintegy 380 négyzetkilométeren. Fásítását már II. József elrendelte, de a telepítés csak a 19. század közepén kezdődött el. A magyar államkincstár birtokából a 20. század elején védelem alá helyeztek mintegy 500 holdat, hogy a jellegzetes pusztai növényzetet eredeti állapotában megőrizzék. természetiVIII, IX, X 2002 Šar-hegység Nemzeti Park 150px A nemzeti park a Közép-Balkáni régió egyik legfontosabb védett területe. Több mint 1500 magasabb rendű növényfaj található itt, amelynek mintegy 20%-a endemikus. Számos ritka madárfaj is lakozik a parkban. természeti VII, X 2002 Tara Nemzeti Park és a Drina-kanyon 150px Az 1981-ben létrehozott nemzeti park a Tara-hegy és a Zvijezda hegy nagy részét magában foglalja a Drina kanyarulatát követve. A park területén harmadidőszaki növényfajok fordulnak elő, többek közt a csak itt őshonos szerb luc. természetiX 2002 Vaskapu-szoros Nemzeti Park 150px A nemzeti park a Duna mellett található, és Galambóc várától a Vaskapu I vízerőműig tart. A park legfőbb vonzereje maga a Vaskapu-szoros, ugyanakkor élővilága is változatos. A park területén található a Lepenski Vir, amely fontos mezolitikus régészeti lelőhely. természeti VII, X 2002 Caričin Grad – Iustiniana Prima régészeti helyszín 150px Iustiniana Prima várost I. Iusztinianosz bizánci császár alapította szülőhelye közelében. A császár rendeletére itt építették fel Illyricum provincia közigazgatási és egyházi székhelyét. A település a szláv törzsek megjelenése idején tűnt el. kulturálisII, III 2010 Manasija kolostor 150px A Resava folyó völgyében elhelyezkedő kolostort Lazarevics István szerb despota alapította, és 1406/7–1418 között épült fel. A kolostor építményeit erődített fal veszi körül, tizenkét bástyával. A jelenleg is működő kolostor templomának belsejében részben fennmaradtak az eredeti 15. századi freskók. kulturálisI, II, IV, VI 2010 Negotini pincék 150px Negotin környékén már a legrégebbi időkben foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borászattal, de a negotini pincék legrégebbi írásos említése csak a 19. századból maradt fenn. A jelenlegi pincék a 19. század második felében, illetve a 20. század elején épültek, de feltehetően ugyanezeken a helyeken már korábban is léteztek hasonló építmények. A pincék sokkal jobb minőségű anyagból épültek, és impozánsabbak, mint maguk a lakóházak, és számos népszokás kapcsolódik hozzájuk. kulturálisIII, IV, V, VI 2010 Szendrői vár 150px A várat Brankovics György szerb despota idején kezdték el építeni, azt követően, hogy a nándorfehérvári vár 1427-ben Lazarevics István halála után magyar fennhatóság alá került. A vár építéséhez egy addig lakatlan helyet választottak a Jessova és a Duna találkozásánál; ez magyarázza az építmény háromszögű alaprajzát. kulturálisIV, V 2010 Bács kultúrtáj 150px A javasolt helyszínhez Bács, Palánka és Hódság községek tartoznak. A területen található számos műemlék közül három kulcsfontosságú a kultúrtáj történelmének megértéséhez: a bácsi vár, a bogyáni ortodox kolostor és a bácsi ferences kolostor. kulturálisII, III, V 2019 A római limes dunai szakaszai , , és közös jelölése 150px A limes szerbiai szakasza a horvát határ közelében Nesztnél kezdődik és a bolgár határ mellett Rakovicanál (Dorticum) ér véget. A védmű Traianus császár idején készült el, és Diocletianus illetve I. Constantinus idején szervezték újjá. kulturálisII, III, IV 2020 Források Szerbia az UNESCO világörökség oldalán Szerbia javaslati listája az UNESCO honlapján A Vaskapu-szoros Nemzeti Park a szerb Nemzeti Turisztikai Hivatal honlapján