Lettország a Balti-alföldön fekszik, amely teljes egészében a Balti-tenger vízgyűjtő területe.
Lettország domborzata
A Balti-alföld a Kelet-európai-síkság az ún. Balti–Fehértengeri-végmorénavonulatGábris Gyula et al. 2007. Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz. ELTE Eötvös. Budapest. által lehatárolt Balti-tenger menti területe. A Kelet-európai-síkság Európa legegységesebb nagy tájegysége, ezért pontos határai, illetve kisebb tájegységeinek listája, nevei és határai nem egységesek a szakirodalomban és országonként is változnak. A Balti-alföldet a németben Baltischer Landrücken vagyis Balti-hátságnak, az angolban Baltic Uplands vagyis Balti-felföldeknek nevezik, a magyarban hívják még Balti-tengermelléknek is, bár ez az elnevezés takarhatja csak a Balti-alföld nyugati, alacsonyabb területeit is.
A Balti-alföld határai
Északon az Onyega-tó és a Ladoga-tó mentén húzódó glintvonal,Lehmann Antal–Vuics Tibor 1999. Földrajzi fogalmak szótára: glint; glintavak. amely a glaciális, vagyis jégkorszaki lepusztulás nyomán kialakult tereplépcső a hajdani jégtakaróval fedett Balti-pajzs és a Kelet-európai-síkság üledékes táblája között, az Onyega-tó és a Ladoga-tó ún. glinttavak. Keleten és dél-keleten a Balti–Fehértengeri-végmorénavonulat, amely az utolsó glaciális időszak, a würmi eljegesedés határán található, a würmi eljegesedést nevezik Valdaj-eljegesedésnek is, az Oroszországban található Valdaj-hátság ugyanis a würmi hótakaró által létrehozott végmoréna-vonulat északi eleme, míg ennek déli eleme a Belorusz-hátság. Ezek a vonulatok egyben a Balti-alföld és a Balti-tenger vízgyűjtő területének határa is. A Balti-alföld déli határa nem egyértelmű, vagy a Poleszje és Polézia néven is ismert fluvioglaciális, vagyis a jégkorszaki olvadékvizek által feltöltött síkságot, vagy a Visztula vízgyűjtő területének határát szokták megjelölni. A würmi eljegesedést Visztula-eljegesedésnek is nevezik, ugyanis az Észak-Lengyelországot befedő jégtakaró a Visztula folyását is alakította.
x400px|bélyegkép|jobb|A Kelet-európai-síkság tájegységei. A Balti-tenger melletti Balti-alföld (Baltischer Landrücken) határai: Balti–Fehértengeri-végmorénavonulat tagjai a Valdaj-hátság (Waldaihöhen) és a Balorusz-hátság (Weißrussischer Höhenrücken), valamint a Poleszje/Polézia (Palessje). x400px|bélyegkép|jobb|A würmi glaciális során a jéghatár folyamatosan visszaszorult, és a jegesedés határán négy végmoréna-vonulat alault ki. A vonulatokat alkotó morénadombok a visszahúzódás iránya szerint, vagyis délkelet–északnyugati irányban egyre kisebbek.
Lettország tájegységei
Lettország területét történelmi tájegységekre szokás osztani, ezek száma általában négy (Kurzeme, Latgale, Vidzeme, Zemgale) amely olykor kiegészül egy ötödikkel (Sēlija). A történelmi tájegységek határai csak részben egyeznek meg a természetföldrajzi határokkal. A következő nyitható kép Lettország geomorfológiai tájait tartalmazza lett nyelven, a felszínformák fordításához és a névtani jellemzőkért lásd ezen szócikk Névtani összefoglaló című fejezetét.
Lettország tájai A lett nyelvű Wikipédia Lettország természetföldrajzi tájai című sablonja alapján. 1000px|középre|Lettország térképe
I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
II. 1. 2.
III. 1. 2. 3. 4. 5.
IV. 1. 2.
V. 1. 2. 3. 4. 5.
VI. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
VII. 1. 2. 3.
VIII. 1. 2. 3. 4.
IX. 1.
X. 1. 2. 3. 4.
XI. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
XII. 1. 2. 3. 4. 5.
XIII. 1. 2. 3.
XIV. 1. 2.
XV. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. I. Piejūras zemiene: 1. Bārtavas līdzenums, 2. Piemares līdzenums, 3. Ventavas līdzenums, 4. Irves līdzenums, 5. Engures līdzenums, 6. Rīgavas līdzenums, 7. Vidzemes piekraste II. Kursas zemiene: 1. Ugāles līdzenums, 2. Pieventas līdzenums III. Rietumkursas augstiene: 1. Kurmāles pauguraine, 2. Apriķu līdzenums, 3. Bandavas pauguraine, 4. Vārtājas viļņotais līdzenums, 5. Embūtes pauguraine IV. Ziemeļkursas augstiene: 1. Dundagas pacēlums, 2. Vanemas pauguraine V. Austrumkursas augstiene: 1. Abavas senleja, 2. Vārmes nolaidenums, 3. Saldus pauguraine, 4. Spārnenes viļņotais līdzenums, 5. Lielauces pauguraine VI. Viduslatvijas zemiene: 1. Vadakstes līdzenums, 2. Zemgales līdzenums, 3. Tīreļu līdzenums, 4. Upmales paugurlīdzenums, 5. Taurkalnes līdzenums, 6. Lejasdaugavas senleja, 7. Viduslatvijas nolaidenums, 8. Ropažu līdzenums, 9. Metsepoles līdzenums VII. Idumejas augstiene: 1. Limbažu viļņotais līdzenums, 2. Augstrozes paugurvalnis, 3. Gaujas senleja VIII. Tālavas zemiene: 1. Burtnieka līdzenums, 2. Sedas līdzenums, 3. Trikātas pacēlums, 4. Trapenes līdzenums IX. Sakalas augstiene: 1. Ērģemes pauguraine X. Alūksnes augstiene: 1. Veclaicenes pauguraine, 2. Vaidavas pazeminājums, 3. Malienas pauguraine, 4. Gulbenes paugurvalnis XI. Vidzemes augstiene: 1. Aumeisteru paugurvalnis, 2. Mežoles pauguraine, 3. Augšgaujas pazeminājums, 4. Piebalgas pauguraine, 5 Augšogres pazeminājums, 6 Vestienas pauguraine XII. Austrumlatvijas zemiene: 1. Adzeles pacēlums, 2. Lubāna līdzenums, 3. Aronas paugurlīdzenums, 4. Aknīstes nolaidenums, 5. Jersikas līdzenums XIII. Augšzemes augstiene: 1 Sēlijas paugurvalnis, 2. Ilūkstes pauguraine, 3. Skrudalienas pauguraine XIV. Mudavas zemiene: 1. Abrenes nolaidenums, 2. Zilupes līdzenums XV. Latgales augstiene: 1. Burzavas pauguraine, 2. Rēzeknes pazeminājums, 3. Maltas pazeminājums, 4. Rāznavas pauguraine, 5. Feimaņu pauguraine, 6. Dagdas pauguraine, 7. Augšdaugavas pazeminājums
Folyók
A Balti-alföld folyói a végmorénahátságról indulva, jellemzően kelet-délkeletről nyugat-északnyugatra folyva a Balti-tengerbe ömlenek. A végmorénahátságoknak négy vonulata van, a Balti-alföldet határoló külső vonulat a Balti–Fehértengeri-végmorénavonulat, amely a Balti-tengerbe ömlő folyók vízválasztója. A legbelső vonulat egy kisebb kiterjedésű jégtakaró által létrehozott morénadombvonulat, amelynek legfontosabb tagjai Észtországban Munamägi (318 m), Lettországban Vidzeme (311 m) és Litvániában Žemaitija (234 m). A belső vonulat és a Balti-tenger közötti részt szokták Balti-tengermelléknek is nevezni.
A Valdaj-hátság a Balti-tengerbe ömlő folyók és a Volga vízgyűjtő területeinek választóvonala, az innen eredő legnagyobb lettországi folyó a Daugava. A Belorusz-hátság a Balti-tenger és a Fekete-tengerbe ömlő Dnyeper vízválasztója, innen ered Litvánia leghosszabb folyója a Nemunas vagy Nyeman. A belső morénavonulat dombjai közül a Vidzemei-fennsíkon ered a Gauja, amely először ugyan keleti irányba indul, de aztán észak felől megkerüli a fennsíkot, és végül kelet-nyugati irányba ömlik a Rigai-öbölbe. A litvániai Žemaitija-fennsíkon ered a Venta és a Lielupe számtalan mellékfolyója, ezek a folyók inkább dél-észak irányúak.
x500px|bélyegkép|jobb|Európa vízgyűjtő területei. x500px|bélyegkép|jobb|A Balti-tenger vízgyűjtő területe.
Lettország folyóinak vízgyűjtő területei
700px|bélyegkép|jobb|Lettország vízgyűjtő területei: 1. Emajegi (lettül még: Mētra, észtül: Emajõgi), 2. Salaca, 3. Vidzemei partmenti vízgyűjtő terület (Vidzemes piekrastes piejūras baseins), 4. Gauja, 5. Daugava, 6. Veļikaja (oroszul: Великая), 7. Lielupe, 8. Kurzemei északi és keleti vízgyűjtő terület (Kurzemes ziemeļu un austrumu baseins), 9. Irbe, 10. Venta, 11. Kurzemei nyugati vízgyűjtő terület (Kurzemes rietumu piekrastes baseins), 12. Saka, 13. Bārta, 14. Sventāja, 15. Nemunas.
Lettország folyóinak vízgyűjtő területeinek többfajta felosztása is lehetséges. Az egyes felosztások megegyeznek abban, hogy a legnagyobb folyók – Daugava (5), Lielupe (7.), Venta (10.), Gauja (4.), Salaca (2.), Veļikaja (6.) – vízgyűjtő területeit külön kezelik. Eltérés abból adódik, hogy a kisebb folyók és patakok vízgyűjtő területeit mennyire bontják szét. A legegyszerűbb felosztás szerint egyetlen egységet képez Kurzemének a Venta vízgyűjtő területétől északra és keletre lévő része (Kurzemes ziemeļu un austrumu baseins – 8.), Kurzemének a Venta vízgyűjtő területétől nyugatra lévő része (Kurzemes rietumu piekrastes baseins – 9.; 11–13.), valamint Vidzemének a Gauja és a Salaca vízgyűjtő területén kívül eső, avagy partmenti területe (Vidzemes piekrastes piejūras baseins – 3.). Ezt a kilenc területet tanulják a gyerekek az általános iskolában.
Az említett, nagyobb területeken érdemes még külön kezelni néhány nagyobb folyót, például Kurzeme északi részén az Irbét (9.), nyugati részén pedig a Bārtát (13.). Lettország területén megtalálható még Litvánia legnagyobb folyójának, a Nemunasnak (magyarul még: Nyeman, lettül: Nemuna – 15.) és Észtország egyik folyójának, Emajõginek (lettül: Emajegi vagy Mētra – 1.) egy-egy apró vízgyűjtő területe.Lettország vízrajzi térképe (Latvijas ūdeņu karte).
A nagyobb folyók közül a Daugava, a Lielupe, a Gauja és a Salaca a Rigai-öbölbe ömlik, a Venta, és a Bārta a Balti-tengerbe, az Irbe torkolata pedig a Rigai-öblöt és a Balti-tenger többi részét elválasztó Irbei-szorosnál van.
A Velikaja (lettül Veļikaja – 6.) oroszországi folyó, amely a Csúd-tóba (magyarul még: Peipus-tó) ömlik, vízgyűjtő területe azonban átér Lettország és Fehéroroszország területére is. Szintén a Csúd-tóba ömlik az Emajõgi. A Csúd-tó vízét a Narva a Finn-öbölbe vezeti. A Nemunas a Kur-lagúnába torkollik, amely a Balti-tengernek a Kur-földnyelv által elzárt része.
Lettország folyóinak összefoglaló táblázata
+ Lettország folyói Név Torkolat Teljes hossz (km) Lettországi hossz (km) Teljes vízgyűjtő terület (km²) Lettországi vízgyűjtő terület (km²) Éves átlagos vízhozam (m³/s) Daugava Rigai-öböl 1005 352 87900 24700 20,45 Lielupe Rigai-öböl 119 119 17600 8800 3,56 Venta Balti-tenger 346 178 11800 6600 2,94 Aiviekste Daugava 114 114 9300 9160 1,81 Gauja Rigai-öböl 452 452 9080 7920 2,24 Rītupe Velikaja 176 56 3000 1442,7 0,6 Ludza Rītupe 156 29 1570 919 0,26 Zilupe Velikaja 195 80 2040 758,8 10,1 Mēmele Lielupe 191 116 4060,0 2075,1 0,98 Ogre Daugava 188 188 1730 1730 0,581 Mūsa Lielupe 164 26 5320,0 151,5 0,83 Pededze Aiviekste 159 131 1690,0 1523,3 0,44 Ieceva Lielupe 155 155 2072 2072 0,26 Abava Venta 129 129 2042 2042 0,66 Svēte Lielupe 123 75 2380 1873 0,4 Dubna Daugava 105 105 2785,4 2785,4 0,5 Mazā Jugla Jugla 119 119 675,3 675,3 0,25 Rēzekne Lubāns 116 116 2025,7 2025,7 0,2 Malta Rēzekne 105 105 886,9 886,9 0,18 Dienvidsusēja Mēmele 114 114 1220,9 1192,5 0,246 Bērze Svēte 109 109 903,9 903,9 0,25 Misa Iecava 108 108 902,6 902,6 0,22 Stende Irbe 100 100 1160 1160 0,3 Irbe Balti-tenger 32 32 1924 1924 0,5 Kūkova Velikaja 106 47 825 461,5 0,156 Bārta Liepāja-tó 103 47 2016 1036 0,69
A folyók vízminősége
Lettország édesvízkészlet tekintetében az egyik leggazdagabb ország, az édesvízkészlet mérete messze meghaladja az ország jelenlegi és jövőbeli lakosságának vízfogyasztását. Lettország vízkitermelési indexe az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.Vízminőségi jelentés Lettországról térképpel, angolul (Freshwater - State and impacts (Latvia)). A vízkitermelési index (Water Exploitation Index, WEI) a rendelkezésre álló vízkészlet és a felhasznált vízkészlet arányát mutatja. „Az index kiszámításánál abból indulnak ki a szakértők, hogy egy adott országban hány millió köbméter édesvíz áll hosszú távon egy lakos rendelkezésére évente.A vízkitermelési index leírása egy magyar cikkben.” A 20% alatti érték számít jónak, a 20% és 40% közötti érték terheltséget, a 40% feletti érték pedig erős terheltséget jelent.Vízkitermelés mértéke 2010-ben. Lettországban ez a szám még csökkent is, 1990-es 0,013%-os értékről a 2005-ös 0,007%-os értékre, köszönhetően a gazdasági és ipari víztakarékossági és a hatékony felhasználást támogató intézkedéseknek.