Kaczvinszky János, Kaczvinszky János Sándor Lipót (Pest, 1871. július 5. – Budapest, 1924. december 22.)Budapest II. kerületi állami halotti anyakönyv 686/1924. sebész-főorvos. Fő kutatási területe a műtét utáni szeptikus betegségek kinines kezeléseGracza Tünde: Possessorok nyomában : A Tóth Lajos Könyvtár állományát lapozgatva, Orvosi Könyvtárak: a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének hivatalos lapja 13. évf. Különszám, epa.oszk.hu - 2016. volt.

Életútja Pesten született, de tanulmányait már az összevont Budapesten végezte. Középiskolába a Markó utcai Berzsenyi gimnáziumba járt.Jubilál az első pesti állami középiskola, Ujság 15. évfolyam 121. szám, 1939. május 28. (arcanum.com) Édesapja Kaczvinszky János (Kaczvinszky János színész fia), az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főkönyvelője, a Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesületének egyik alapítótagja,A Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesülete Nemzet 6. évfolyam 1864. szám, 1887. november 7. (arcanum.com) nyugdíjasan a Nemzeti Zenede főpénztárosa,A Nemzeti Zenede tisztviselői. József Főherczeg Fővédnöksége Alatt Álló Nemzeti Zenede évkönyve, 1916. arcanum.com) édesanyja Plank Mária (?–1907),Halálozás. Rákos Vidéke 7. évfolyam 47. szám, library.hungaricana.hu - 1907. november 24.Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Nevezetes látogatók, – Gyulai füzetek 14., library.hungaricana.hu - 2004. testvérei Mariska (1873–1901Gyászrovat. Budapesti Hírlap 21. évfolyam 197. szám, 1901. július 20. (arcanum.com)) és József (1874–1907) a Magyar Földhitelintézet tisztviselőjeHalálozás., Rákos Vidéke 7. évfolyam 24. szám, library.hungaricana.hu - 1907. június 16. voltak.Kaczvinszky Jánosné Bertók Eszter gyászjelentése

1890-ben mint díjazatlan segéd dolgozott a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem orvosi karának első bonctani intézetében.Személyváltozások az egyetem orvosi karánál. Orvosi Hetilap 34. évfolyam 39. szám, real-j.mtak.hu - 1890. szeptember 28. 1893-ban szerezte meg orvosi diplomáját, 1896-ban pedig egyetemes orvostudor oklevelet980. A tiszti főorvos úr... Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve 17., library.hungaricana.hu - 1896. július 22. kapott. Kezdetben tanársegéd volt.Megerősítések. Hivatalos Közlöny 6. évfolyam 17. szám, 1898 szeptember (arcanum.com) Kovács József professor klinikáján indult meg sebészi pályafutása, amelyet azonban csakhamar megszakított mesterének halála. Így került, mint második tanársegéd a klinika új vezetőjének, Dollinger Gyulának vezetése alá, a budapesti Üllői úti I. sz. sebészeti kórodába és I. sz. sebészeti műtőintézetbe.Egyetemi intézetek és gyűjteménytárak, A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1889-1900, library.hungaricana.hu - 1900. Kétévi asszisztensi munka után megvált a klinikától, és miután egy évet töltött a Szent Rókus Kórház nőgyógyászati osztályán, 1901 novemberében átvette a békésmegyei közkórház sebészeti osztályának vezetését. 1915-ben a király a honvédorvosi tisztikarban a háború tartamára kinevezte törzsorvossá.Honvédorvosok kinevezése. Orvosi Hetilap 59. évfolyam 31. szám, real-j.mtak.hu - 1915. augusztus 1. A gyulai közkórház sebész-főorvosaként bevezetett több sebészeti újítást. Ideje alatt felépült egy új sebészeti pavilont, s kivált a sebészeti osztályból a kórbonctan.

Nem sokat publikált. A gyulai kórház évkönyveinek 11 kötetében rövid beszámolókban rögzítette csupán minden 1902−1913 közötti munkáját. Az első világháború kitörése után az évkönyvek megszűntek. E mellett két németül is megjelent dolgozata foglalkozott a rákműtétek eredményeinek javításával, többi dolgozata a „Műtét utáni antisepsisre irányuló kísérleteit“ ismertette. A kinin-kezelés első kísérletei az orbánc leküzdésére irányultak, majd kiterjesztette a kinin-prophylaxist mindazokra a hasmetszésekre, amelyeknél műtét közben fertőződhetett a hasüreg. Erről az utolsó beszámolója 1910-ből való.

Gyula nem elégítette ki kultúra iránti vágyódását, ezért kereste a lehetőségét, hogy egy ilyen központban folytathassa munkásságát. 1918 végén Kassára nevezték ki igazgató-főorvosnak, de állását a cseh megszállás miatt nem foglalhatta el.

1918-tól a budapesti Zita Kórház, később pedig a Margit Kórház sebész főorvosaként működött. Elsősorban a szeptikus betegségek műtét utáni kininkezelésével foglalkozott. A debreceni egyetem sebésztanári állásával is megkínálták, de ezt nem fogadta el, mert akkor már betegeskedett. Már fiatal éveiben nem egyszer voltak oly rohamai, amelyek az agyvelő vérkeringésének zavarára mutattak. Utolsó két évében efféle is rohamok gyötörték.

53 éves korában, kétéves betegeskedés (agyi érelmeszesedés), lassú haldoklás után hunyt el. Temetése 1924. december 24-én volt a Farkasréti temetőben. Halálát özvegye, és azonos nevű édesatyja gyászolták.Kaczvinszky János dr. halála. Magyarság 5. évfolyam 274. szám, 1924. december 23. (arcanum.com)

1916. október 21-én Budapesten kötött házasságot Morelli Margit Mária AnnávalBudapest II. kerületi állami házassági anyakönyv 658/1916. (Budapest, 1886. január 6. – Budapest, 1972. december 2.)Budapest II. kerületi halotti anyakönyv 1424/1972.Halálozás, Magyar Nemzet 28. évfolyam 292. szám, 1972. december 12. (arcanum.com)), Morelli Gusztáv lányával.Házasság, Békés 48. évfolyam 43. szám, library.hungaricana.hu - 1916. október 22.Halálozások. Özv. Morelli Gusztávné, Pesti Hírlap 66. évfolyam 167. szám, 1944. július 26. (arcanum.com))

1898-tól a Budapesti Királyi Orvosegyesület rendes tagja volt.Salacz Pál (szerk.): A Budapesti Kir. Orvosegyesület jubiláris évkönyve 1837-1937, library.hungaricana.hu - 1937. 1922-ben az igazságügyminiszter a munkásbiztosítási orvosszakértői tanács tagjává nevezte ki.A m. kir. igazságügyminiszter a munkásbiztosítási orvosszakértői tanács, Orvosi Hetilap 66. évfolyam 11. szám, real-j.mtak.hu - 1922. március 12.

A Magyar Országos Orvos Szövetség Békés megyei Fiókja 1932-ben emlékére díjat alapított, mely szerint évente egy előadást rendez, és az előadót Kaczvinszky-éremmel jutalmazza. Körirata elöl: MEDICUS IN OMNE AEVUM NOBILIS szemüveges férfi arcképével jobbra, hátul: COLLEGIUM MEDICORUM BÉKÉSIENSE MCMXXXIII, babérkoszorúban kígyós – bot és felirati táblácska. A helybeli művész, Téchy László által készített, Kaczvinszky képét megörökítő 86 mm bronz vert ezüstérmet első ízben 1933. május 20-án Grósz Emil szemészprofesszornak adták át az orvostovábbképzés terén szerzett érdemei elismeréséül.A MOOSz Békés megyei Fiókja... Orvosi Hetilap 77. évfolyam 19. szám, 1933. május 13. (arcanum.com)Varannai Gyula: Magyar orvosi jutalomérmék, Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 38-39., library.hungaricana.hu - 1966. Szigeti István: Técsy László szobrászművész érmei és plakettjei, Az Érem XIV. évfolyam 9. szám, 1958. (arcanum.com) 1934-ben Bakay Lajos,A békésmegyei gyulai orvosszövetség gyulai továbbképző előadásai, Békésmegyei közlöny 61. évfolyam 102. szám, library.hungaricana.hu - 1934. május 6. majd Miskolczy Dezső,Miskolczy Dezső, I. Rész. Az Akadémia tagjai és tudományos testületei, Akadémiai Almanach, 1973. (arcanum.com) 1936-ban Dr. Johan Béla és dr. Tomcsik József, 1937-ben pedig dr. báró Korányi Sándor és dr. Kramár Jenő professzorok kapták.Orvosnapok Gyulán Békés 69. évfolyam 214. szám, library.hungaricana.hu - 1937. szeptember 22.

Jegyzetek

Források Mannninger Vilmos dr.: KACZVINSZKY JÁNOS (1871—1924.) Orvosi Hetilap 69. évfolyam 2. szám, 1925. január 11. (arcanum.com)

Kaczvinszky János, Mogyoróssy János városi Könyvtár – Gyulai híres emberek wiki, mjvk.hu

Kategória:Magyar sebészek Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1924-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar katonaorvosok Kategória:Pestiek Kategória:A Szent Margit Kórház orvosai