Belák Sándor (Enying, 1919. április 20. – Keszthely, 1978. december 27.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1970). Apja, Belák Imre (1891–1961) Veszprém vármegye tiszti főorvosa volt.Ugyan számos lexikon úgy tartja, hogy apja Belák Sándor biokémikus volt, mind az ÚMÉL, mind a Familysearchben őrzött anyakönyvi adatok, valamint az Ügyfélkapu lekérdezése egyértelművé teszi, hogy apja Belák Imre tisztiorvos volt.

Életpályája Enyingen született 1919. április 20-án. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1951-ben Keszthelyen helyezkedett el, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa lett. 1960-tól a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián (a későbbi főiskola, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem) oktatója, igazgatója, 1977-ig rektora. Első munkáiban a láp és a rossz vízgazdálkodású talajok meliorációjával foglalkozott, e témakörben szerzett kandidátusi, majd tudományok doktora fokozatot.

Munkásságának elismeréseként 1962-ben Helsinkiben a Nemzetközi Láp- és Tőzegkutató Társaság elnökhelyettesévé választották.

Országgyűlési képviselő (Keszthely város, ill. Keszthelyi járás, 1963–1978), az Országgyűlés Mezőgazdasági Állandó Bizottságának elnöke (1971–1977).

Keszthelyen, a Szent Miklós-temetőben helyezték örök nyugalomra (Mauzóleumkert, díszsírhely, jobb oldal, keresztsor, 1. sírhely). Sírját 2021-ben a Nemzeti Örökség intézete felújíttatta.Kilenc nemzeti sírkertbe sorolt sír újult meg Keszthelyen. Nemzeti Örökség Intézet honlapja, 2021. június 29.A sír képe a TV-Keszthely weblapjánKisantal Ferencné: A Nemzeti Örökségvédelmi Intézet védett sírokat újított fel Keszthelyen. Magyar Temetkezés 2021. 16–17. o.

Munkássága Tudományos kutatásainak másik területe a növénytermesztés volt. Kiváló eredményeket ért el a vetésforgók termést alakító hatásának vizsgálatában, a másodnövények termesztésében, a kedvezőtlen adottságú földterületek jobb hasznosításában. Mint a keszthelyi egyetem Alkalmazott Üzemtani Tanszékének vezetője, az 1960-as évek közepétől behatóan foglalkozott a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési módszereinek kidolgozásával. Elért eredményeit számos külföldi kitüntetés is jelezte, a Martin Luther Egyetem díszdoktora, a Max Planck Társaság tiszteletbeli tagja.

Főbb munkái A Balaton-környéki láptalajok tulajdonsága, vízrendezése és mezőgazdasági hasznosítása (Keszthely, 1955) A nagyüzemi mezőgazdasági termelés előfeltételei és főbb irányelvei a nyugat-magyarországi erodált erdőségi talajokon (Budapest, 1962) Mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlata (társszerzőkkel, Budapest, 1968)

Jegyzetek

Források Magyar Életrajzi Lexikon Somos András: Belák Sándor (1919-1978) (Agrártudományi Közl., 1979) Csizmadia Ernő: Belák Sándor (1919-1978) (Magyar Tudomány 1979)

Kategória:Magyar agrogeológusok Kategória:Enyingiek Kategória:1919-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar rektorok Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967) Kategória:Országgyűlési képviselők (1967–1971) Kategória:Országgyűlési képviselők (1971–1975) Kategória:Országgyűlési képviselők (1975–1980)