Ifjabb Rápóti Pap Mihály (Tiszadob, 1660. július 20. – Debrecen, 1726. február 7.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1721-től haláláig. Rápóti Pap Mihály lelkész fia.
Élete Tanulmányait Debrecenben végezte, ahol 1678. január 21-én lépett a nagyobb tanulók sorába, azután meg köztanítói, contrascribai és seniori tisztet is viselt. 1686 tavaszán külföldre indult s augusztus 17-én a leideni egyetemre iratkozott be. Miután 1688 őszére visszaérkezett, 1689-ben biharnagybajomi, 1691-ben debreceni lelkész lett. A debreceni egyházmegye 1710. június 18-án esperessé, a tiszántúli egyházkerület 1724 novemberében „generalis inspector” címmel püspökké választotta, miután már 1721 óta vitte e hivatalt.
Művei De lege fidei. (Leiden, 1687.) Temetési tanítás (Jenei Mihály felett). (Debrecen, 1694.) Scripturaria V. Testamenti chronotaxis. (Uo. 1696.) De natura vera conjugii. (Uo. 1715.)
Üdvözlő verset írt Komáromi A. Jánoshoz (1686.), Kondorosi Jánoshoz (1687.) és Nógrádi Benedekhez (1687.), gyászverset Mártonfalvi Györgynek (1681.), Nógrádi Mátyásnak (1681.), →Köleséri Sámuelnek (1683.) és Szilágyi Mártonnak (1700.) a halálára.
Források
Kategória:Magyar református püspökök Kategória:1726-ban elhunyt személyek Kategória:1660-ban született személyek