Uzonyi Ferenc (Hajdúböszörmény, 1884. június 22. – Budapest, 1972. november 5.) növénypatológus, egyetemi tanár.
Életrajza A Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán, majd a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem matematikai és természettudományi karán végzett 1909-ben, évfolyamtársa volt Gulyás Antal. Az első éves hallgatók csoportképén mindketten együtt láthatók. Uzonyi doktori oklevelet szerzett 1910-ben. A Pozsonyi Állami főreáliskolában, majd a Hajdúböszörményi Főgimnáziumban oktatott. 1913-ban a Magyar Földrajzi Intézetben részt vett a világatlasz munkálataiban. A középfokú mezőgazdasági szakoktatás iskolái Magyar Királyi Középfokú Gazdasági Tanintézetekként működtek Debrecenben, Kassán, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szarvason, Székesfehérváron, Szarvason és Újvidéken, melyeket az első világháború viharai elsodortak. Trianont követően (1920) 1927-ben nyílt meg újra Szarvason a csonka-Magyarország első középfokú gazdasági tanintézete.Bognár Sándor 1994. A magyar növényvédelem története a legrégebbi időktől napjainkig (1030-1980). Mosonmagyaróvár. 783 o..
Uzonyi az első világháború befejezése után a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem (1922-től gróf Tisza István nevét felvéve) könyvtárában dolgozott. A Debreceni Akadémia már az 1920–1921-es tanévben újra működött, Uzonyi a debreceni gazdasági akadémián levelező tagozaton a tanulmányainak befejezése után okleveles gazda lett.
1922-ben a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára került segédtanárnak, ahol a növénytan, később pedig a növénykórtan előadója lett. Egy év után (1923) azonban Debrecenbe távozott.
1926 és 1938 között Szarvason a középfokú gazdasági tanintézetben a természetrajzi tanszék vezetőjeként Uzonyi tanította a növénytant, a gazdasági állattant. A gazdasági növénytan tantárgy keretein belül az általános növénykórtant, a gazdasági állattan-on belül kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági kártevők, azok életmódja és kártétele.
1938-ban visszatért Magyaróvárra, ő lett a növényélettani és növénykórtani tanszék vezetője.
Gulyás Antalt, Uzonyi egykori évfolyamtársát, 1921-ben levélben megkereste Kassán egy volt tanítványa, aki hívta Gulyást, hogy szükség van rá csonka-Magyarországon, a Pallagi (Debreceni) Mezőgazdasági Akadémián, ahol Rapaics Raymund örökébe lépett. Rapaics a Tanácsköztársaság idején baloldali magatartást tanúsított, emiatt 1919-ben kitették az állásából, sőt 1920-ban nyugdíjazták. Gulyás Antal ekkor Debrecenben a növényi vírusok kollégiumát, illetve a növénykórtant oktatta. Minthogy 1939-től Gulyást kinevezték a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatójává, ekkor oktatási feladatait a Magyaróvárról meghívott Uzonyi Ferenc vette át 1939-ben. Ugyanakkor 1942-től 1949-ig ismét Magyaróvárra költözött, tanszékvezetői címe mellett ő lett az akadémia botanikus kertjének vezetője is.
Uzonyi Ferenc 1949-től 1959-ig Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem növénykórtani tanszékén volt tanszékvezető egyetemi tanár, a rovartani tanszéket pedig Manninger Gusztáv Adolf vezette. Az Uzonyi-féle kórtani tanszéken mellette dolgoztak Pintér László, Szepessy István, Petróczi István, Biró Ferencné Gosztonyi Mária és mások. 1959-ben újabb átszervezéssel összevonták a rovartani és a növénykórtani tanszéket, melyet az év végéig, nyugdíjba vonulásáig Uzonyi Ferenc professzor vezetett. Őt Szepessy István követte az új, növénykórtani és rovartani (később - 1962-től - növényvédelmi állattani) részleggel rendelkező, összevont tanszék vezetésében 1960-tól-1968-ig. Ebben az időszakában minden idejét az oktatásra, a növényvédelmi ismeretek átadására fordította. Jegyzetei, szakcikkei új korszakot nyitottak a növénykórtani oktatásban.
Főbb munkái Gazdasági állattan. (Mosonmagyaróvár, 1943) Növénykórtan: Növényi és állati kártevők. (Mosonmagyaróvár, 1944) Növényvédelem (Budapest, 1950) Mezőgazdasági növénykórtan I. Általános növénykórtan. Egyetemi jegyzet. Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, (Gödöllő, 1951) 107 o.
Jegyzetek
Források
Botanikai Közlemények, Uzonyi Ferenc halálhíre. 1972 (4) 277.o. Kuroli Géza 1973. Emlékezés Uzonyi Ferencre: 1884-1972. Óvári Mezőgazda, Mosonmagyaróvár, 18(3): 7-8. o. Bognár Sándor 1994. Uzonyi Ferenc: 1884-1972. Acta Agronomica Óvariensis, Mosonmagyaróvár, 36( 1-2): 123-124. o. Bognár Sándor 1994. A magyar növényvédelem története a legrégebbi időktől napjainkig (1030-1980). Business Asistance. Kisalföldi Vállalkozásfejlesztés Alapítvány kiadványa, Mosonmagyaróvár. 783 o.
Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Hajdúböszörményiek