Norvégia éghajlata összességében véve enyhébb, mint a vele hasonló szélességi körön fekvő területeké. Ennek oka elsősorban az Észak-atlanti-áramlat, annak mellékáramlatával, a Norvég-áramlattal közösen, melyek együttes hatására a hőmérséklet magasabb tartományban mozog, mint az azonos földrajzi szélességeken elhelyezkedő területeknél. A túlnyomórészt délnyugati irányból érkező légáramlatoknak köszönhetően a partvidéki területek enyhébb időjárással bírnak, ráadásul a délnyugat-északkeleti irányban húzódó partvonal mentén messze északra is eljutnak a kedvező hatással bíró enyhébb légáramlatok.
A januári átlaghőmérséklet Brønnøysund 14,6 °C, amely melegebb,Brønnøysund mint az azonos szélességen fekvő alaszkai Nome település januári átlaghőmérséklete, amely –14,9 °C, jóllehet mindkét város az adott kontinens nyugati partvidékén fekszik az északi szélesség 65 fokán.Nome Júliusban ez a különbség azonban lecsökken +2,9 °C-ra.
Norvégiában már több, mint 150 éve működik meteorológiai szolgálat. A Norvég Meteorológiai Intézet (Norsk Meteorologisk Institutt, 2002-től Meteoroligisk Institutt) 1866. december elseje óta méri, gyűjti, illetve rendszerezi és elemzi az ország időjárási adatait. A meteorológiai szolgálat mind az éghajlatkutatás, mind pedig az oceanográfia területén kiterjedt kutatási tevékenységet folytat.Meteorologisk institutts historie
Csapadék A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 20 százalékkal több csapadék hullik az ország területén átlagosan, mint 1900-ban. Az előrejelzések azt mutatják, hogy további 10-20 százalékos bővülés várható a 21. század végére. Ennek hátterében az éghajlatváltozás miatti hőmérséklet-emelkedés áll. Oslóban az elmúlt 50 év során a csapadékos órák száma megközelítőleg 60 százalékkal emelkedett. Dél- és Kelet-Norvégiában még ennél is jelentősebb mértékben emelkedett a csapadékos órák száma. Főleg a nyugati területeken nőtt a csapadék intenzitása részben a tenger felől érkező alacsony légnyomású időjárási rendszerek kialakulása miatt. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt villámárvizek kialakulása várható, ami az anyagi károkozáson túl az ország ivóvízkészleteinek minőségét is ronthatja. Az egyre nyirkosabbá, nedvesebbé váló éghajlat egyúttal a gombás fertőzések elszaporodásával, illetve a lakások elvizesedésének veszélyével is együtt jár.
Vestlandet bizonyos részei és Nordland megye déli vidékei az európai kontinens legcsapadékosabb vidékei, a partvonaltól bentebb futó hegyláncolatnak köszönhetően az itt megemelkedő nedves tengeri légtömegek a nyugati területeket bőséges csapadékkal látják el. Brekke községben, Sogn og Fjordane megye területén, hullik a legtöbb éves csapadékmennyiség az országban, itt 3 575 mm az éves csapadék átlagos mennyisége, ami a hegyvidéki területeken elérheti egyes években az 5000 mm-t is.
Az északi sarkkör közelében fekvő Lurøy településen évente átlag 2935 mm csapadék hullik le, ami egy sarkvidéki területet figyelembe véve jelentős mennyiségnek számít. A tengerparti vidékeken az őszi hónapok, valamint a tél eleje számít az év legcsapadékosabb időszakának, míg az áprilistól júniusig tartó időszak a legszárazabb. A fjordok legbelső részei azonban furcsa módon száraznak számítanak, Lærdalban például az éves csapadékmennyiség átlaga mindössze 491 mm, ugyanez az érték Levangerben 750 mm, míg a Lyngenfjord végénél található Skibotnban mindössze 300 mm. Ez utóbbi tartja az országos rekordot a tiszta, felhőtlen napok számát tekintve. A hegyektől keletre eső területeken az éghajlat jóval kontinentálisabb jelleget ölt, kevesebb csapadékmennyiséggel, több napsütéses órával, melegebb nyarakkal. A csapadék leginkább a nyári hónapokban, illetve kora ősszel hullik, gyakran heves záporokkal, míg télen és tavasszal kevésbé csapadékos az idő. A hegyvonulatokkal körbezárt völgyek szárazabbak és Finnmark megye területén van egy nagyobb kiterjedésű terület, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 400 mm.
A Svalbardi repülőtéren mérték Norvégiában a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget, amely csupán 190 mm volt. A kontinentális területen található Skjåk településen mindössze 278 mm az átlag, míg a Dovre községben található Hjerkinnben mérték a legkevesebb éves csapadékmennyiséget, ami 64 mm volt.
A havi átlagos csapadékmennyiség az áprilisban Skjåkban mérhető 5 mm-től, egészen a szeptemberben Brekkében mérhető 454 mm-ig terjed. A tengerparton, a Vardøtól északra fekvő Lindesnesben több, mint 200 napon fordulhat elő valamilyen csapadék, ugyanakkor ezek átlagos értéke 0,1 mm körül alakul egy-egy alkalommal. Oslóban évente átlag 77 olyan nap van, amikor 3 mm-nél több csapadék hullik, míg ugyanez Kristiansandban már 96 nap, Bergenben 158 nap, Trondheimben 93, míg Tromsøben 109 nap.Meteorologisk Institutt http://met.no/met/vanlig_var/nedbor.html
Hó Június közepén átlagosan Norvégia déli részeinek mintegy 5 százalékát szokta hó borítani, míg az északi vidékek mintegy 10 százaléka van általában az év közepén hó alatt. Troms megyében júniusban általában átlagosan a megye területének mintegy 10-15 százalékát borítja hó júniusban. 2015 júniusában azonban Troms megye mintegy 35 százaléka volt hótakaróval borítva, míg az ország déli vidékeinek mintegy negyede volt hó alatt, északon pedig a terület mintegy egy harmada.
A fővárosban, Oslóban a rekord hóvastagság 62 cm volt, amit 1967-ben mértek. A magasabban fekvő Tryvannban a valaha mért legnagyobb hóvastagság 302 cm volt. Sandnesben 2012. december 13-án 24 óra alatt 55 cm hó hullott, amely a már korábban lehullott 15 centi hóval együtt összesen 68 cm vastag hóréteggé állt össze, ami meghaladta a korábbi 1925-ben mért rekord hóvastagságot.
Hőmérséklet Finnmarksviddában, de a szárazföld belsejében délebbre is kemény hidegek lehetnek; Rørosban -50 °C-ot is mértek, Tynsetben a januári átlag -13 °C. thumb|A szárazföld belsejének völgyeit télen hó borítja; Sigdalban a februári átlag 7 °C (1961-90). Az inverzió meteorológiai jelensége miatt a völgyek mélye télen gyakran hidegebb, mint a hegyoldalak. A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 1 Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet az országban, mint 1900-ban, továbbá csak az elmúlt 15 év alatt (2002-2017 közt) mintegy fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Az éghajlatkutatók számításai szerint, ha az emberi eredetű légszennyezés szintje a jelenlegi mértékű marad, akkor az évszázad végére további 4,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel lehet számolni az átlaghőmérsékletet tekintve. A hosszútávú előrejelzések alapján 2050-ben már több helyen is előfordulhat, hogy akár +40 °C-ig is felszökjön a hőmérséklet nyáron. A hőmérséklet emelkedésével várhatóan az asztmában, illetve különböző allergiás megbetegedésekben szenvedők száma is meg fog emelkedni a jövőben. A mezőgazdaságban a tenyészidőszak hossza várhatóan kitolódik majd. A szárazabb időszakok során azonban megnövekedhet az aszályok súlyossága és az erdőtüzek száma. Az emelkedő hőmérséklet hatására az ország déli részén megszaporodhatnak a kullancsok is.
A tengerpartokon sokkal enyhébbek a telek, mint az azonos szélességi körökön a szárazföld belsejében. A parti területeken a leghidegebb és a legmelegebb hónapok közti hőmérsékleti különbség csak 11 - 15 °C; egyes világítótornyoknál az éves hőingadozás csak 10 °C, mint Svinøyben (Herøy), ahol a leghidegebb hónapban a hőmérséklet 2.7 °C. A szárazföld belsejében sokkal nagyobb a hőingás, legnagyobb (30 °C) Karasjokban. A leghidegebbek a telek
Az északi sarkkörtől északra fekvő Lofoten a világ legészakabbra fekvő helye, ahol a téli hónapok átlag hőmérséklete 0 °C felett van. Az ország déli és északi részei közti hőmérsékleti különbség tavasszal a legnagyobb; ekkor a legnagyobb a nappali és éjszakai hőmérséklet közti különbség is. A belső völgyekben és a fjordok menti legbelső területeken a legkevesebb a szél és a legmelegebbek a nyári napok; a legmelegebb az Oslo-fjord síkja, ahol a júliusi 24 órás átlaghőmérséklet 17 °C, de meg a 70. szélességi fokon fekvő Alta júliusi átlaga is 13,5 °C és a gyümölcsliget megszokott látvány a nyugati fjordok belső vidékein, de még Telemarkban is. A belső területek a hőmérsékleti csúcsot júliusban érik el, a parti területek augusztus első felében. A páratartalom nyáron általában alacsony.
+Klímaadatok Norvégia egyes helyeiről; 1961-1990 (a hőmérsékleti adatok 24-órás átlagok) Hely Magasság Hőmérséklet (°C) Csapadék/év Termesztési időszak(nap) Nyár(nap) Hó >25 cm(nap) Jan Júl év Blindern/Oslo 94 m -4,3 16,4 5,7 763 mm 188 133 30 Lillehammer 242 m -9,1 14,7 2,9 660 mm 165 108 110 Geilo 810 m -8,2 11,2 1,0 700 mm 127 67 162 Sognefjellhytta Lomban/Sognefjell 1413 m -10,7 5,7 -3,1 860 mm 58 0 244 Tønsberg 10 m -3,2 16,8 6,3 930 mm 194 136 9 Kristiansand 22 m -0,9 15,7 7,0 1380 mm 205 145 21 Sola/Stavanger 7 m 0,8 14,2 7,4 1180 mm 215 144 0 Florida/Bergen 12 m 1,3 14,3 7,6 2250 mm 215 143 3Lærdal 24 m -2,5 14,7 5,9 491 mm 193 124 0 Molde 20 m 0,5 13,5 6,7 1640 mm 195 120 54 Kongsvoll Oppdalban/Dovrefjell 885 m -9,8 9,9 -0,3 445 mm 115 9 127 Værnes/Trondheim 12 m -3,4 13,7 5,0 892 mm 180 114 14 Rørvik 25 m -0,9 12,8 5,6 1285 mm 186 106 9 Fauske 14 m -4,1 13,0 3,9 1040 mm 163 95 88 Leknes/Lofoten 15 m -0,4 12,0 4,9 1225 mm 172 79 39 Bardufoss 76 m -10,4 13,0 0,7 652 mm 134 77 126 Langnes/Tromsø 8 m -3,8 11,8 2,9 1000 mm 139 65 160 Honningsvåg 10 m -4,5 10,3 2,0 765 mm 115 40 110 Kirkenes 10 m -11,5 12,6 -0,2 450 mm 125 65 140 Longyearbyen/Svalbard 28 m -14,6 6,5 -6,0 210 mm 50 0 34 Termesztési időszak: Napok/év, amikor a 24 órás átlaghőmérséklet legalább 5 °C; egyes arktikus/alpesi növények akár még 0 °Con is nőnek.Nyár: Napok/év amikor a 24 órás átlaghőmérséklet legalább 10 °C; eszerint a nyár Oslóban május 12-én kezdődik, Bergenben május 21-én, Trondheimben május 21-én, Bardufossban június 11-én. Hó: Nap/év, amikor a hótakaró vastagsága legalább 25 cm; 1971–2000.
Hőmérsékleti rekordok Az adott hónapokban valaha mért legmagasabb hőmérsékleti értékeket mutatja a következő lista: Január: 1989.01.28. Tafjord, Møre og Romsdal megye +17,9 °C Február: 1990. 02.23. Sunndalsøra, Møre og Romsdal megye +18,9 °C Március: 2012.03.27. Landvik, Aust-Agder megye +23,1 °C Április: 2000.04.29. Sarpsborg, Østfold megye +27 °C Május: 2012.05.25. Gvarv, Telemark megye +31,1 °C Június: 1970.06.20. Nesbyen, Buskerud megye +35,6 °C Július: 1901.07.22. Trondheim, Sør-Trøndelag megye; 1901.07.27. Oslo +35 °C Augusztus: 1975.08.06. Hamar (Disen), Hedmark megye; 1982.08.03. Konnerud, Buskerud megye +35 °C Szeptember: 1906.09.02. Byglandsfjord, Aust-Agde megye; 1958.09.01. Meråker, Nord-Trøndelag megye +28,5 °C Október: 2005.10.11. Molde lufthavn, Møre og Romsdal megye +25,6 °C November: 2003.11.06. Tafjord, Møre og Romsdal megye +21,8 °C December: 1998.12.01. Sunndalsøra, Møre og Romsdal megye +18,3 °C
Az adott hónapokban valaha mért legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket mutatja az alábbi lista: Január: 1886.01.01. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -51,4 °C Február: 1881. 02.04. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -50,6 °C Március: 1888.03.04. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -45,1 °C Április: 1924.04.09. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -36,5 °C Május: 1971.05.01. Čoavddatmohkki, Finnmark megye -25,0 °C Június: 1938.06.20. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye; 1962.06.02. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye -12,2 °C Július: 1951.07.05. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye -8,3 °C Augusztus: 1948.08.29. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -9,3 °C Szeptember: 1928.09.30. Dividalen, Troms megye -16,5 °C Október: 1942.10.31. Šihččajávri, Finnmark megye -34,7 °C November: 1904.11.28. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -41,8 °C December: 1885.12.31. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -51,3 °C
Éghajlattáblázatok
Fordítás
Források
Kategória:Országok éghajlata Kategória:Norvégia földrajza