Az 1880. év az irodalomban.
Megjelent új művek Herman Bang dán író regénye: Haabløse Slægter (Reménytelen nemzedékek)Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 214. o.) Fjodor Dosztojevszkij utolsó nagyszabású regénye: A Karamazov testvérek (Братья Карамазовы), 1879–1880, folytatásokban Theodor Fontane német író regénye: L'Adultera (A házasságtörő nő); folytatásokban: 1879–1880, könyv alakban: 1882 Jens Peter Jacobsen dán író fő műve: Niels Lyhne, „a századvég Werthere, az elernyedt, fáradt szomorúság tökéletes kifejezője.” Alexander Kielland norvég író regénye: Garman og Worse (Garman és Worse) Conrad Ferdinand Meyer híres novellája Thomas Becketről: Der Heilige (A szent)Szerb Antal: i. m. 660. o. Mihail Szaltikov-Scsedrin orosz író fő műve: A Galavljov család (Господа Головлёвы) Giovanni Verga olasz író novelláskötete: Vita dei campi (A mezők élete), benne a Parasztbecsület (Cavalleria rusticana), melyből Mascagni készített operátVajda György Mihály, Pál József: i. m. 214. o. Jules Verne: A gőzház [Az Acélelefánt] (La Maison a vapeur) Lewis Wallace Ben-Hur: A Tale of the Christ (Ben-Hur; Egy történet Krisztusról); a regényt többször megfilmesítették Émile Zola: Nana Les Soirées de Médan (Médani esték): a hat francia író egy-egy novelláját tartalmazó kötetben jelenik meg először Guy de Maupassant híres novellája, a Gömböc (Boule de Suif) bélyegkép|100px|Kaffka Margit bélyegkép|100px|Guillaume Apollinaire bélyegkép|100px|Robert Musil bélyegkép|100px|Mihail Sadoveanu bélyegkép|100px|A. A. Blok
Költészet
Dráma Victorien Sardou (Émile de Najac-kal közösen írt) vígjátéka: Váljunk el (Divorçons!)
Magyar nyelven Arany Jánostól megjelenik Arisztophanész összes vígjátékainak fordítása: Aristophanes vígjátékai (három kötet) Tengeri-hántás című verse (Árvízkönyv, szerk. Szász Károly) Gozsdu Elek regénye: Az arany hajú asszony Madách Imre összes művei (három kötet). Az író több jelentős drámája, köztük A civilizátor és a Mózes kéziratban maradt és csak ebben a kiadásban látott először napvilágotPintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet, Madách Imre, a költő és színműíró c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó) Csiky Gergely korabeli témájú színdarabjait nagy sikerrel mutatja be a Nemzeti Színház: január – A proletárok, színmű négy felvonásban. Ezzel nálunk is megszületik az ún. társadalmi dráma műfaja. (Az 1950-es évek elején Ingyenélők, később Mákvirágok címen játszották a darabot.) október – Mukányi, vígjáték négy felvonásban Sophokles tragédiái, Csiky Gergely fordításában
Születések január 10. – Manuel Azaña nemzeti irodalmi díjas spanyol író, politikus († 1940) január 12. – Lengyel Menyhért író, publicista, színműíró, forgatókönyvíró († 1974) március 30. – Seán O’Casey ír drámaíró, memoárszerző († 1964) május 21. – Tudor Arghezi román költő, prózaíró, műfordító, publicista († 1967) június 10. – Kaffka Margit író, költő († 1918) június 17. – Carl Van Vechten amerikai író és fényképész († 1964) augusztus 22. – Bíró Lajos író, forgatókönyvíró († 1948) augusztus 23. – Alekszandr Grin, a mágikus realizmus egyik első képviselője († 1932) augusztus 26. – Guillaume Apollinaire francia költő, író, kritikus († 1918) október 26. – Andrej Belij orosz író, költő, antropozófus, a szimbolizmus jelentős képviselője az orosz irodalomban († 1934) október 28. – Hatvany Lajos író, kritikus, lapszerkesztő, mecénás († 1961) november 5. – Mihail Sadoveanu román író, politikus († 1961) november 6. – Robert Musil osztrák író, esszéíró, matematikus, filozófus és színikritikus († 1942) november 28. – Alekszandr Blok orosz költő, drámaíró, az orosz szimbolizmus meghatározó alkotója († 1921)
Halálozások március 25. – Ludmilla Assing német írónő (* 1827) május 8. – Gustave Flaubert francia író, a lélektani regény egyik legnagyobb mestere (* 1821) december 22.– George Eliot angol írónő (* 1819)
Jegyzetek
irodalom Kategória:Évek az irodalomban (19. század)