Az 1859. év az irodalomban.
Események Kolozsvárt megalakul az Erdélyi Múzeum-Egylet az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére október 31. – A Magyar Tudományos Akadémián Arany János megtartja akadémiai székfoglalóját: Zrínyi és Tasso
Megjelent új művek Bjørnstjerne Bjørnson norvég költő, író elbeszélése: Arne Charles Dickens történelmi regénye: Két város története (A Tale of Two Cities) George Eliot regénye: Bede Ádám (Adam Bede) George Meredith korai regénye: The Ordeal of Richard Feverel (Tökéletes férfi) Ivan Goncsarov regénye: Oblomov (Обломов) Lev Tolsztoj kisregénye: Családi boldogság (Семейное счастие) Ivan Turgenyev regénye: Nemesi fészek (Дворянское гнездо)
Költészet bélyegkép|105px|Vikár Béla bélyegkép|105px|Cuboucsi Sójó bélyegkép|105px|Verner von Heidenstam bélyegkép|105px|L. L. Zamenhof Victor Hugo terjedelmes ciklusa, a La Légende des siècles (A századok legendája) első sorozata; a második sorozat 1877-ben, a harmadik 1883-ban jelenik meg Megjelennek Alfred Tennyson Idylls of the King (Királyidillek) című nagy költemény-sorozatának (1859–1885) első elbeszélő költeményei Aristotelisz Valaoritisz görög költő elbeszélő költeménye Froszini asszony (Ι Kira Frosini, Η Κυρά Φροσύνη)Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 195. o.) Megjelenik Omar Hajjám 11. századi perzsa költő Rubáiyat című versgyűjteménye Edward Fitzgerald angol költő átköltésébenSzenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 508. o.)
Dráma Alekszandr Osztrovszkij orosz író legjobb drámája: Vihar (Groza), bemutató Moszkvában
Magyar nyelven Arany János akadémiai székfoglaló értekezése, a Zrínyi és Tasso a Budapesti Szemle 1859–1860. évfolyamában Eötvös József: Elbeszélések (gyűjteményes kötet) Madách Imre februárban kezdi írni főművét, Az ember tragédiáját elkészül szatirikus vígjátéka, A civilizátor, de kéziratban marad
Születések március 2. – Sólem Aléchem zsidó vallású, jiddis nyelven alkotó orosz író († 1916) április 1. – Vikár Béla magyar folklorista, műfordító, a Kalevala első fordítója († 1945) május 2. – Jerome K. Jerome angol író († 1927) május 22.– Arthur Conan Doyle skót író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei révén ismert († 1930) május 22.– Cuboucsi Sójó japán regény- és drámaíró, műfordító, esszéista († 1935) július 6. – Verner von Heidenstam Nobel-díjas (1916) svéd költő, író († 1940) augusztus 4. – Knut Hamsun Nobel-díjas (1920) norvég író, költő († 1952) december 15. – Lazar Markovics Zamenhof szemészorvos, filológus, aki kidolgozta az eszperantó nyelv alapjait († 1917)
Halálozások január 20. – Bettina von Arnim német romantikus írónő (* 1785) február 23. – Zygmunt Krasiński lengyel költő, író; a három bárd egyike (* 1812) november 28. – Washington Irving amerikai író, történész, egyebek között Az Álmosvölgy legendája szerzője (* 1783) december 8. – Thomas De Quincey angol esszéíró (* 1785) december 16. – Wilhelm Grimm német író, nyelvtudós, régiségbúvár, Jacob Grimm öccse (* 1786) december 28. – Thomas Babington Macaulay brit politikus, kritikus, történet- és esszéíró (* 1800)
Jegyzetek
irodalom Kategória:Évek az irodalomban (19. század)