A Momentum Mozgalom (rövidítve: Momentum, ritkábban MOMO), egy centrista magyar párt. 2017 márciusában alakult, alapítója és legtovább hivatalban lévő elnöke Fekete-Győr András. A szervezet országos ismertségre a 2017 januárjában indult NOlimpia-kampánnyal tett szert, ami a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezés volt, amely végül a magyar olimpiai pályázat visszavonásához vezetett. Ifjúsági szervezete a Momentum TizenX.
A Momentum a 2019-es választások során bekerült az Európai Parlamentbe, ahol az ALDE pártcsalád, valamint a Renew Europe frakció tagja volt egy ciklusán át két képviselővel, Cseh Katalinnal és Donáth Annával. A 2022-es választáskor bekerültek az Országgyűlésbe is: ismert képviselői többek között Hajnal Miklós, Lőcsei Lajos, Orosz Anna és Tompos Márton (utóbbi a párt elnöke is volt 2024–2025 között). További ismert politikusai még Kerpel-Fronius Gábor volt főpolgármester-helyettes, valamint Soproni Tamás polgármester is.
Története A Momentum országosan akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában – még egyesületként – benyújtott egy, a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést, amelyre 266 151 db támogató aláírást szedtek össze. A kezdeményezéshez tartozó aláírásgyűjtési kampány NOlimpia néven vált ismertté és végül az olimpiai pályázat visszavonásához vezetett. Párttá alakulása után a Momentum gyors növekedésnek indult és országos hálózatot épített ki, melynek eredményeként jelenleg minden megyében rendelkezik alapszervezettel és tagjainak száma jelenleg körülbelül 4000-re tehető. Számos rendezvény köthető a Momentum nevéhez, melyek között szerepelt a jelentős tömeget megmozgató 2017. május elsejei felvonulás, valamint a kevésbé sikeres és különféle értelmezési kérdéseket felvető Nyitás Fesztivál is Bodajkon.
A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon a Momentum a lehetséges maximum 106-ból összesen 97 országos egyéni választókerületben (OEVK) indított képviselőjelölteket, aminek köszönhetően országos listával is indulni tudott. A század folyamán ez az első olyan párt, amely első megmérettetésére készülve az OEVK-k több mint 90 százalékában tudott jelöltet indítani. Magukat az akkori legerősebb parlamenten kívüli pártként határozták meg, legfőbb céljuknak pedig az Orbán-kormány leváltásának elősegítése és a parlamentbe való bejutás mellett a teljes politikai generáció- és kultúraváltást tekintették. Kampányuk fő üzenete: „Van remény!”. A párt – bár az állami támogatás eléréséhez szükséges 1 százalékos minimumot elérte – az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradva 3,06 százalékos eredménnyel végzett, így parlamenti mandátumot nem szerzett. Ezt követően – korábbi ígéretüknek megfelelően, miszerint ha nem jutnak be, a vezetőség távozik – a párt elnöksége egységesen lemondott.
A párt a 2019-es európai parlamenti választáson is elindult, immár a Guy Verhofstadt által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) pártcsalád teljes jogú tagjaként, ahová 2018 novemberében nyertek felvételt. Az ALDE 2019. március 2-án tartott kampánynyitó rendezvényén Cseh Katalint, a Momentum EP listavezetőjét is megnevezte, mint a pártcsalád hét legjelentősebb jelöltjének („Team Europe”) egyikét. A választáson a szavazatok 9,9 százalékával a harmadik legerősebb pártként végeztek így két képviselőt is küldhetett az Európai Parlamentbe. 2019-ben a pártnak 825 tagja volt.Felrázott az EP-választás, és belépnél valamelyik pártba? Elmondjuk, hogyan kell! – Azonnali.hu, 2019. június 18.
A Liberális Internacionálé (LI) 2022. június 30. és július 4. között tartott szófiai kongresszusán a párt megfigyelői státuszt kapott a szervezetben.
A 2024-es európai parlamenti választáson a pártnak már nem sikerült mandátumot szereznie, ezért Donáth Anna pártelnök az elnökséggel együtt lemondott. Ugyanekkor Fekete-Győr András korábbi pártelnök bejelentette, hogy újra indul az elnökségért.Lemondott Donáth Anna és a teljes elnökség a Momentum vasárnapi veresége után Telex, 2024. június 10. A párt július 7-i tisztújításán végül Tompos Mártont választották új pártelnöknek.Tompos Mártont választották a Momentum elnökének Telex, 2024. július 7. A választás előtt kilépett a pártból a korábbi elnökségi tag Ilyés Márton, távozását „a Momentum irányvonalával való egyre nehezebb azonosulásával” indokolta.Kilépett a Momentumból Ilyés Márton, a párt korábbi elnökségi tagja 24.hu, 2024. május 8.
2024. november 25-én a parlament megszavazta Fekete-Győr András képviselői mandátumának megszűnését, miután Fekete-Győrt egy év börtönbüntetésre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért, amiért évekkel korábban egy Parlament előtti tüntetésen füstgránátot dobott a rendőrsorfal felé, mindenféle személyi sérülés nélkül. Az ítélet következtében összeférhetetlenség lépett fel a mandátum birtoklása és az ítélet meghozatala miatt. Fekete-Győr ezúttal is a kormányt bírálta az intézkedés kapcsán.Megfosztották Fekete-Győr Andrást a képviselői mandátumától Telex, 2024. november 25.
2025. január 15-én Tompos Márton pártelnök bejelentette a párt belső nyilvánosságának, hogy a Momentum elindul a 2026-os országgyűlési választásokon. Később, egy interjújában meg is erősítette és hozzátette, készek összefogni a Szikra Mozgalommal, a Kutyapárttal, és a TISZA Párttal is. Rá néhány hónappal, Fekete-Győr András volt pártelnök viszont javaslatot tett arra, hogy a párt ne induljon a 2026-os országgyűlési választásokon, ezzel elősegítve az esetleges kormányváltást.
2025. június 7-én a teljes párt az indulás ellen szavazott, ami azt jelenti, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon a párt sem listát, sem egyéni képviselőket nem indít, tehát frakciója sem lesz a 2026-30-as ciklusban. Ebbe belejátszhat, hogy az évek során a párt csak alkalmilag tudott jelentősebb tömegeket megmozgató kampányokat kezdeményezni, miközben többször is vitatható vagy ellentmondásos politikát vitt, a TISZA Párt 2024-es feltűnése és népszerűsége pedig eljelentéktelenítette a pártot a politikai színtéren.Kihunyt a magyar politika lila kísérlete – Momentum-nekrológ Válasz Online, 2025. június 12. A párt több politikusa, mint Gelencsér Ferenc, majd Fekete-Győr András is arról beszélt, hogy 2025 tavasza során többször is megkörnyékezték őket Fidesz közeli szereplők, jelentős pénzügyi támogatást ígérve, ha indulnak a 2026-os országgyűlési választásokon, amivel a TISZA Párt esélyeit gyengíthették volna.Fekete-Győr szerint a Fidesz fizetett volna a Momentumnak, hogy induljon a 2026-os választáson Telex, 2025. július 15. A Fidesz tagadott minden ilyen állítást.Kocsis Máté a Momentumról: Alig várjuk, hogy eltűnjön a közéletből ez a lejárt szavatosságú ügynökszervezet Index, 2025. július 15.Gulyás: A Momentum „egy fillért sem ér”, összetévesztik a Fideszt a franciákkal ATV, 2025. július 16.
2025. július 15-én Tompos Márton bejelentette, hogy családi okok miatt lemond a pártelnökségről, de a párt tagja, országgyűlési képviselője és frakcióvezető-helyettese marad; a helyére Rózsa András zuglói polgármestert javasolta.Lemond Tompos Márton a Momentum elnöki posztjáról Telex, 2025. július 15. Rózsát az év augusztus végén a párt küldöttgyűlése meg is választotta pártelnöknek.Rózsa Andrást választották meg a Momentum Mozgalom új elnökének Népszava, 2025. augusztus 31.
Berg Dániel, a párt II. kerületi alpolgármestere 2025 júliusában betegszabadságra ment, miután kiderült, hogy részegen randalírozott még az év májusában a Marczibányi Téri Művelődési Központ kávézójában. Utóbb Berg elnézést kért a viselkedéséért, majd le is mondott pozíciójáról.
Miután 2025. november 10-én Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa bejelentette, hogy új mozgalmat indít Humanisták néven, amivel a 2026-os választáson is indulni kíván, Cseh Katalin, a Momentum országgyűlési képviselője is bejelentette két nappal később, hogy csatlakozik Barabás szervezetéhez.Cseh Katalin csatlakozik Barabás Richárd új politikai mozgalmához Telex, 2025. november 12. A Momentum, mely korábban jelezte, hogy a kormányváltás esélye miatt nem indul a választáson közleményben tudatta, hogy emiatt kizárja Cseh-t a pártból, mivel „szembemegy a párt politikájával, és csökkenti a kormányváltás esélyét”, ezzel együtt felszólították a mandátuma visszaadására is.Kizárja a pártból Cseh Katalint a Momentum, és visszakéri a mandátumát is Telex, 2025. november 12. Cseh lépését Fekete-Győr András, a párt korábbi elnöke is bírálta, akinek a képviselői mandátumát Cseh kapta meg, mondván „a közös célt egyéni ambíciókra cserélte”.Fekete-Győr üzent Cseh Katalinnak: Neked is tudnod kéne, hogy nincs esélyetek hvg.hu, 2025. november 13. Cseh utóbb úgy nyilatkozott a Partizánnak, hogy azt nem kívánja visszaadni.Miért kell még egy liberális párt? | Interjú Barabás Richárddal és Cseh Katalinnal Partizán, YouTube, 2025. november 14. A Momentum ezért kizárta a parlamenti frakciójából is.Cseh Katalint a parlamenti frakcióból is kizárta a Momentum Telex, 2025. november 27. 2026 januárjában viszont bejelentették, hogy a Humanisták sem indul a választáson.A Cseh Katalin-féle Humanisták el sem indul a választáson hvg.hu, 2026. január 29.
2026 májusában Fekete-Győr András javaslatot tett egy Facebook-bejegyzésben, hogy a 2026-os fölényes TISZA párti győzelem után új ellenzéki szövetség épüljön ki, ahogy fogalmazott a kormányváltás után „ellenzékváltás” is szükséges, miután a 2026-os országgyűlésbe a TISZA mellett csak a Fidesz és a Mi Hazánk került be, akiket Fekete-Győr élesen kritizált.Fekete-Győr András új ellenzéket építene Index, 2026. május 27.
2026 júniusában Donáth Anna, a párt 2024-ben lemondott elnöke interjúban elemezte a Momentum helyzetét, és a választáson győztes TISZA Párt várható politikáját. A volt pártelnök elmondta, fenntartással kezeli a TISZA és Magyar Péter miniszterelnök politikai tevékenységeit.Donáth Anna: Amíg egy villany ég egy irodában, aminek Momentum van a kirakatára írva, addig ott leszek és én leszek az utolsó, aki kimegy 444.hu, 2026. június 7.
2026. június 28-án, a párt tisztújításán Szilas Kincsőt, Kispest önkormányzati képviselőjét és a Momentum Nőügyi Érdekképviseleti Csoportjának addigi vezetőjét választották meg a párt elnökévé Rózsa András tíz hónapos elnöksége után.https://nepszava.hu/3327662_momentum-mozgalom-szilas-kincso-elnok-kormanyvaltas-munka
Szervezeti felépítése A Momentum Mozgalom legfőbb döntéshozó testülete a Küldöttgyűlés, az operatív vezetői teendőket pedig a hét tagból álló Elnökség látja el. Ezek mellett működik a Választmány, amelynek szerepét az Alapszabály nem szabályozza, a gyakorlatban azonban fontos szereppel bír a jelöltek jóváhagyásának folyamatában és a Küldöttgyűlés üléseinek előkészítésében. 2018. január 26-án alapították meg a Párt az ifjúsági szervezetét, a Momentum TizenX-et.
A párt elnöke 2017-es alapításától 2021-es lemondásáig Fekete-Győr András jogász volt, a párt egyik alapítója, a NOlimpia-kampány egyik arca, aki egyben a szervezet országos listavezetője is volt a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokon is. Fekete-Győr 2021 októberi lemondását követően a párt ideiglenes ügyvezető elnöke Orosz Anna, Budapest XI. kerületének önkormányzati képviselője és alpolgármestere, egyben a szervezet alelnöke lett. Az ezt követő novemberi tisztújításon a Küldöttgyűlés a három induló közül 57 százalékkal Donáth Annát, a párt Európai Parlamenti képviselőjét választotta elnöknek. Donáth 2022. május elején jelentette be, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a pártelnöki posztért. A 2022-es tisztújításon hárman indultak a pártvezetésért: Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, korábbi elnökésgi tag, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, és Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő. Gelencsért a Küldöttgyűlés végül a szavazatok kicsivel több mint 50 százalékával megválasztotta.