A történeti-összehasonlító nyelvészetben, a kontaktusnyelvészetben és a szociolingvisztikában használt kölcsönzés terminus egy nyelvi elem bekerülését jelöli egyik idiómából (nyelvből, dialektusból) egy másikba.Crystal 2008, 58. o. Egyes nyelvekben található megfelelője (pl. angol borrowing, francia emprunt, román împrumut) ugyanakkor az átvett elemre is használatos.Dubois 2002, 177. o.Constantinescu-Dobridor 1998, împrumut szócikk. A terminus általános a nyelvészetben, bár e tudományon kívüli jelentésével ellentétben a nyelv területén nem valami olyasmire vonatkozik, ami visszajár.Eifring – Theil 2005, 6. fejezet, 1. o.

Minden nyelv átvesz nyelvi elemeket kisebb-nagyobb mértékben, és átad ilyeneket kisebb-nagyobb mértékben. Ezek az elemek különböző mennyiségben ugyan, de a nyelv mindegyik aspektusához tartozhatnak. A legtöbb jövevényelem szókészletbeli, de vannak nyelvtaniak (alaktaniak és mondattaniak), valamint hangtaniak és prozódiaiak is.

Fontos aspektusa a kölcsönzésnek a jövevényelemek beillesztése az átvevő nyelvbe. A nyelvtörténet egy adott momentumában a jövevényelemek különböző beillesztési fokot mutatnak.

A kölcsönzés körülményei

A nyelvek nincsenek elszigetelve egymástól, hanem kapcsolatban vannak használóik révén, a szomszédság, az együttélés, a migráció vagy a gyarmatosítás következményeként, amely jelenségek gyakran kétnyelvűséget okoznak. Ennélfogva a kölcsönzés a legfontosabb szociolingvisztikai jelenség a nyelvek közötti érintkezésben.Dubois 2005, 177. o. Az ilyen körülmények között megvalósuló kölcsönzést egyes szerzők közvetlennek vagy népinek nevezik,Például Constantinescu-Dobridor 1998. és egy adott nyelv története során végig jellemzőek. Ebből a szempontból megkülönböztethető viszonylag régi és viszonylag új kölcsönzés. A magyar nyelvben például a régi jövevényszavak török eredetűek, a legújabbak pedig az angol nyelvből származnak.Gerstner 2006, 310. és 316–317. o.

A nyelvek nem egyenlőek azt illetően, hogy milyen mértékben vesznek át tőlük nyelvi elemeket más nyelvek. A volt gyarmatosító országok nyelvei nagyobb társadalmi, kulturális és/vagy politikai tekintéllyel rendelkeztek, mint a gyarmatosított népek, következésképpen az utóbbiak sokkal többet vettek át az előbbiektől, mint fordítva: például a vietnámi nyelv a franciából, sok más ázsiai (pl. a Hongkongban beszélt kantoni) és afrikai nyelv az angolból, a tibeti nyelv a kínaiból.Eifring – Theil 2005, 6. fejezet, 2. o.

Egyes nyelvek kulturális okokból lettek átadók, központi szerepük lévén nagy civilizációk keretében. Ma is élő nyelvek között ilyenek a kínai (a japán, a koreai, a vietnámi és egyéb kelet-ázsiai és délkelet-ázsiai nyelvek részére), vagy az arab, az iszlám közvetítésével, az urdu, a perzsa, a szuahéli nyelv részére. Ugyanilyen okból egyes nyelvek kihalásuk után is átadók maradtak, mint amilyen az ógörög és a latin a nyugati nyelvek számára, a klasszikus kínai a modern kínai és a japán számára, vagy a szanszkrit a hindi számára. Az ilyen nyelvekből és más műveltségi nyelvekből való kölcsönzést egyes nyelvészek közvetettnek vagy tudósnak nevezik. Az ilyen átvételek rendszerint az idegen nyelvet ismerők szövegfordításai nyomán terjednek el. A magyarban ilyen kölcsönzés történt például a latinból.Gerstner 2006, 314. o.

Ha egy nyelv nem központi vagy felérendelt szerepű egy másik nyelv beszélőinek szemében, amellyel érintkezik, az utóbbi mégis átvesz nyelvi elemeket az előbbiből, bár kisebb mértékben. Azonban az átvevő nyelvben az ilyen elemek gyakran pejoratív színezetet kapnak. Ez az esete például egyes olyan szavaknak, melyeket a francia a maghrebi arabból vett át, pl. barda ’cókmók’ (arabul ’málhanyereg’), bled ’porfészek’ (ar. ’vidék’) vagy smalah ’pereputty’ (ar. ’család, kíséret’).

A 21. században a legfontosabb átadó nyelv valószínűleg az angol, de ez is átvesz elemeket sok más nyelvből. Ebben a században a kölcsönzést minden nyelv esetében a sokféle emberi kapcsolatok (gazdaságiak, politikaiak, kulturálisak stb.) fejlődése serkenti az utazás és a távközlési eszközök útján.Bussmann 1998, 139. o.

A kölcsönzés motivációja

A kölcsönzés legfőbb oka az, hogy egy bizonyos nyelv használóiban feltámad az igény a számukra új dolgok vagy fogalmak megnevezésére. Ezek jellemzően az átadó nyelvi közösségből érkeznek elnevezésükkel együtt.Eifring – Theil 2005, 6. fejezet, 3. o. Például a 18. században a franciák átvették az angoloktól elnevezésükkel együtt a frakkot (frac), a szalonkabátot (redingote), a marhasültet (rosbif) stb., a 19. században pedig, többek között, a vasúttal kapcsolatos szavakat: rail ’sín’, wagon ’vagon’ stb. Konkrét főneveken kívül a francia elvontakat is kölcsönzött az angolból, például a politika nyelvezetéhez tartozókat: session ’ülésszak’, budget ’költségvetés’, législature ’parlamenti ciklus’, memorandum, vote ’szavazat’ stb.Steuckardt 2007, 5. o.

Más esetekben a nyelvhasználók szükségesnek tarthatják megnevezni azokat a dolgokat vagy fogalmakat is, amelyek számukra idegenek maradnak, vagy átvételük éppen csak megkezdődött a befogadó közösségben. Ilyenek a japán szusi, a szuahéli szafari, az orosz szamovár, a finn szaunaBokor 2007, 182. o. stb.

Előfordul az is, hogy egy adott nyelv már rendelkezik saját szóval, kifejezéssel egy adott tárgy, fogalom stb. leírására, mégis új szavakat kölcsönöznek az eredeti nyelvi elem jelentésének további árnyalására. Ilyen a magyarban a professzor a tanár mellett.

Olykor, bár van a nyelvben teljesen megfelelő szó, stilisztikai okokból történik kölcsönzés az ismétlés elkerülése végett. Ez az oka olyan szinonimapárok keletkezésének, mint bonyolult = komplikált vagy kérdés = probléma.

Olyan jövevények is vannak, melyek nem töltenek be hiányt a nyelvben, hanem szociolingvisztikai motivációjuk van. Még az eredeti alapszókészlethez tartozó egyes szavakat is helyettesíthetnek nagy kulturális tekintélyű nyelvből átvett szavak, bár az alapszókészlet stabilabb, mint a szókészlet többi része. Ez történt például az indiai dravida nyelvek esetében, melyeket a szanszkrit mint a hinduizmus hordozója befolyásol, mivel e nyelvek területén ez a vallás dominál.Sjoberg 1956.

Szociolingvisztikai motivációjú az olyan kölcsönzés is, amelyet a nyelv más regiszterei végeznek, mint a szokásos, melyben egyébként megvan az átvett szó szinonimája. Ilyen jelenség az amerikai O.K. nemzetközivé válása a fesztelen regiszterben, még a kínaiban is (ōu-kēi). Ugyancsak a kínai nyelv fesztelen regiszterében megjelent az angol bye-bye ’viszlát’ (bāi-bāi, a szokásos regiszterben zài-jiàn), vagy a hindiben és az urduban az angol thank you ’köszönöm’ (thainkyū, szokásos hindi dhyanyavad, szokásos urdu shukriya). A forrásnyelvben szokásos regiszteri szó szlengbelivé is válhat az átvevő nyelvben, majd esetleg a fesztelen regiszterbe kerülhet, mint a magyarban a lóvé < romani lovè ’pénz’.Bokor 2007, 183. o. A másik szociolingvisztikai póluson helyezkednek el a csak a választékos regiszter által átvett jövevényszavak, mint amilyen a románban az a flata < fr. flatter a szokásos a măguli ’hízelegni’ helyett.Ciorănescu 2007, flata szócikk.

Kulturális okokból régebbi jövevényszavakat újabbak helyettesíthetnek. Ez történt például a román nyelvben, amikor a 19. században elkezdődött területén a modernizáció nyugat-európai hatás alatt. Ekkor a szláv, újgörög és török jövevényszavak egy részét latin, francia vagy olasz szavak helyettesítették. Például a szláv rod szót ’gyümölcs’ jelentésben helyettesítette a latin eredetű fruct, bár csak konkrét értelemben, és a rod megmaradt átvitt jelentéssel és ritkább használattal a választékos nyelvi regiszterben.Dexonline, rod és fruct szócikkek.

Egyes nyelvészek a haszontalannak ítélt idegen szavak használatát divatjelenségnek, a sznobizmus megnyilvánulásának tekintik, melyet az a kívánság motivál, hogy a használóik a gazdagok és erősek közé tartozzanak.Például Claude Hagège francia nyelvész, állítja Leclerc 2017, 10. fejezet.

Kölcsönzéstípusok

A nyelv mindegyik területén vannak átvett elemek, de nem azonos mennyiségben. Fel lehet állítani ebben az értelemben egy csökkenő sorrendet.Eifring – Theil 2005, 6. fejezet, 4–6. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.

Szavak kölcsönzése

A legszámosabb átvett nyelvi elemek szavak, melyek között a legtöbb a lexikai jelentésű (főnevek, igék, melléknevek, határozószók stb.). Ezek között is a főnevek a legszámosabbak. A japánban például rengeteg kínai eredetű főnév van, de nagyon kevés ilyen ige.

Kisebb mértékben, mint lexikai jelentésű szavakat, lexikai jelentés nélküli szavakat is átvesznek: névmásokat, elöljárószókat, névutókat, kötőszókat stb. Például a török nyelv átvett az arabból vagy a perzsából az és-nek, a vagy-nak, a de-nek megfelelő kötőszókat.

Ami az alapszókészlethez tartozó szavakat illeti, egyes nyelvek nehezebben, mások könnyebben fogadnak be ilyeneket. Az utóbbiak közé tartoznak őshonos ausztráliai, amazóniai vagy új-guineai nyelvek, de az angol is átvett az óészaki nyelvből olyan alapszókészleti szavakat, mint they ’ők’, their ’ők valamije’, skin ’(élő) bőr’, sister ’nővér’, give ’ad’, die ’meghal’. Olyan nyelvek is, mint a japán, a koreai vagy a thai átvettek kínai számneveket, bár nincsenek egy nyelvcsaládban a kínaival.

Affixumok kölcsönzése

A nyugati indoeurópai nyelvek sok olyan affixumot vettek át a latinból és az ógörögből, amelyekkel szavakat képeznek más eredetű szavakból. A franciában például olyan prefixumok (előképzők) vannak, mint extra- ’-kívüli’, inter- ’-közi’, pro- ’-párti’, trans- ’át-’ a latinból, vagy anti- ’ellen-’, tri- ’három-, hármas-’ a görögből, valamint olyan szuffixumok, mint -al ’-i’, -ation ’-ás/-és’ a latinból, vagy -ite ’-itisz’, -ose ’-ózis’ a görögből.Grevisse 1964, 77–92. o.

A 19. század vége felé, amikor Kelet-Ázsiában is elkezdtek terjedni a nyugati eszmék, egyes ottani nyelvekben is szükségét érezték affixumok használatának. Például az -izmus és az -izál megfelelőiként kínai szavakat használnak szuffixumokként: japán shakai-shugi ’szocializmus’, ou-ka ’európaivá tesz’, vietnámi âu-hoá ’európaivá tesz’. Érdekes példa a vietnámi nyelvben az in-chê-able ’becsmérelhetetlen’ szó, melyben a chê ’becsmérel’ vietnámi ige, az affixumokat pedig a franciából vették át.

Prozódiai és hangtani elemek kölcsönzése

A prozódiai elemeket könnyebben veszik át, mint a hangtaniakat. Például a tónusok rendszere hozzávetőlegesen egyformán fejlődött ki a délkelet-ázsiai nyelvek nagy részében, valószínűleg a kínai nyelv hatására.

Egyes nyelvek hangtani vonásaikkal együtt vesznek át szavakat. Például a fülöp-szigeteki tagalog nyelv eredetileg csak az /i/, /u/ és /a/ magánhangzókkal rendelkezett, de átvette a spanyolból, a volt gyarmatosítók nyelvéből az /e/-t és az /o/-t is, olyan szavakkal, mint rehiyon ’tartomány’ < región. A román nyelv fonémái között nincs meg az /ø/ (magyar ö) és az /y/ (magyar ü), de az olyan szavakat, mint a föhn ’hajszárító’ és a führer ezekkel kell kiejteni a helyeskiejtési szótár szerint.DOOM 2, föhn és führer szócikkek.

Prozódiai és hangtani kölcsönhatás példája a magyar és a szlovák nyelv közötti hasonlóság a hangsúlyozás és a fonémák rendszere tekintetében.Kálmán – Trón 2007, 108. o.

Tükörfordítás

A tükörfordítás sajátos típusa a kölcsönzésnek.

Lehet szó lexikai jelentés átvételéről. Például a magyar világ szó eredetileg csak ’világosság’-ot jelentett, de a szláv světъ ’fény; mindenség’ szó második jelentését is átvette, és végül csak ez maradt meg.Gerstner 320–321. o.

Olykor idegen összetett szó mintáját veszik át, pl. anyanyelv < német Muttersprache, máskor idegen képzett szóét: főnök < ném. Häuptling.

Frazeológiai tükörfordításról van szó, amikor állandósult szókapcsolatot fordítanak le szóról szóra, pl. ang. paper tiger ’papírtigris’ < kínai zhǐ lǎohǔ.