Események január 26. – Franciaország szerződést köt a Szárd–Piemonti Királysággal Oroszország ellen. április 21. – A chicagói sörlázadás. szeptember 8. – A brit és francia csapatok beveszik Szevasztopolt. október 15. – Felavatják a világ első Szeplőtelen fogantatásnak szentelt kápolnáját a budaörsi Kő-hegyen. november 13. – Érvénytelenítik a jozefinista reformokat Ausztriában, a római katolikus egyház visszanyeri feudális államegyház-pozícióinak egy részét az Osztrák Császárságban. december 22. – Grigore Alexandru Ghica rendeletével Moldvában megszűnik a cigány rabszolgaságot.
Az év témái 1855 az irodalomban január 13. (Julián naptár szerint január 1. Megjelenik a ''România literară tudományos, történelmi és irodalmi folyóirat első száma.
1855 a tudományban október 9. – Isaac Singer szabadalmaztatja a motoros varrógépet. 1855 a vasúti közlekedésben december 24. – Elkészül a Győr és Királyhida (ma Bruck a. d. Leitha; Ausztria) közötti vasútvonal. az év folyamán – Megnyílik a panamai vasútvonal.
Születések január 17. – Alpár Ignác, műépítész († 1928) január 27. – Fest Aladár gimnáziumi tanár, igazgató, pedagógiai szakíró, tankerületi főigazgató, királyi tanácsos († 1943) február 17. – Otto Liman von Sanders német tábornok, az első világháború alatt az Oszmán Birodalom katonai tanácsadója és az oszmán hadsereg parancsnoka († 1929) február 28. – Fischer Lajos császári és királyi főhadnagy († 1892) április 9. – Reviczky Gyula, író, költő († 1889) május 19. – Bihari Sándor, festőművész († 1906) június 1. – Karl von Pflanzer-Baltin osztrák katonatiszt († 1925) június 6. – Czóbel Minka, költőnő († 1947) június 18. – Kollár Péter, magyarországi szlovén író († 1908) augusztus 29. – Stetka Gyula, festőművész († 1925) augusztus 30. – Jacobus Henricus van ’t Hoff, fizikokémikus aki a reakciósebesség, a kémiai egyensúly és az ozmotikus nyomás vizsgálatai terén elért kiemelkedő munkásságáért az első kémiai Nobel-díjat kapta 1901-ben († 1911) szeptember 1. – Dobó Sándor, színész, színigazgató († 1923) szeptember 23. - Ellen Fries svéd történetírónő († 1900) október 10. – Hirmann Ferenc ércöntő gyáriparos († 1939) október 30. – Aggházy Károly, zeneszerző, zongoraművész, pedagógus († 1918) november 5. – Léon Teisserenc de Bort, francia meteorológus, a sztratoszféra felfedezője († 1913) november 15. – Bársony István, újságíró, író († 1928) november 21. – Ignazio Panzavecchia máltai pap, politikus († 1925) december 5. – Clinton Hart Merriam, amerikai zoológus, mammalógus, ornitológus, entomológus, néprajzkutató és természettudós († 1942) december 7. – Mágócsy-Dietz Sándor botanikus, az MTA tagja († 1945)
Halálozások január 3. – Pollack Mihály magyar klasszicista építész (* 1773) február 15. – Teleki József magyar történetíró, Erdély kormányzója (* 1790) március 2. – I. Miklós orosz cár április 28. – Pató Pál magyar alszolgabíró, községi jegyző május 14. – Stevan Petrović Knićanin szerb tábornok, hadügyminiszter (* 1807) július 8. – Brocky Károly festő (* 1807) július 30. – Fink Antal császári és királyi vezérőrnagy (* 1795) augusztus 11. – Cseresnyés Sámuel református gimnáziumi igazgató-tanár, költő, matematikus (* 1785) augusztus 15. – Benke József színész, színigazgató, Laborfalvi Róza apja (* 1781) augusztus 17. – Obernyik Károly író, a Tízek Társaságának tagja (* 1814) október 5. – Petényi Salamon János magyar természettudós, zoológus, a magyar madártan és őslénytan megalapítója (* 1799) november 1. – Balogh Gyula magyar költő (* 1832) november 6. – Gaál György magyar műfordító, mesegyűjtő (* 1783) november 11. – Søren Aabye Kierkegaard dán filozófus (* 1813) november 19. – Vörösmarty Mihály költő, író (* 1800) november 19. – Blaskovich János magyar evangélikus lelkész és tanár (* 1777) november 26. – Adam Mickiewicz lengyel költő, drámaíró (* 1798)
Jegyzetek
Források
Kategória:19. század