1906

Események Határozott dátumú események január 21. – A Masaryk-féle úgynevezett realista néppárt és a Haladó Polgári Klub nevet viselő szervezet fúziójából megalakul a Cseh Haladó Párt. március 2–3. – Az Ifjúcseh Szabadelvű Párt értekezletén kidolgozzák a Karel Kramář megfogalmazta pozitív politika programját, amely a pártba belépett fiatal cseh értelmiség számára nyújt nagyobb mozgásteret. március 15. – Budapesten magyar nők kezdeményezésére – élükön a magyar társadalom első asszonyaival – elindul a Tulipánkert-mozgalom, a magyar ipar védelmére, s egy hónapon belül megalakult az országos Tulipánkert Szövetség. március 18. – A Szlovák Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) II. kongresszusa a Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspártba való visszatérés mellett dönt. (Az egységes magyarországi párton belül viszont megmarad a Szlovák Intézőbizottság, amely 1918-ig sok esetben önálló politikai irányvonalat képviselt.) április 8. – A Fejérváry-kormány lemondása után megalakul Wekerle Sándor második kormánya. április 11. – Feloszlik a Szabadelvű Párt. április 18. – Földrengés dönti romba San Francisco-t. május 31. – XIII. Alfonz spanyol király feleségül veszi Battenbergi Viktória Eugénia angol hercegnőt. (A miséről a királyi palotába menet sikertelen merényletet kísérelnek meg a király pár ellen.) július 3. – A magyarországi parlament nemzetiségi klubja önálló felirati javaslatában követeli az általános választójog bevezetését, a nemzetiségi jogok tiszteletben tartását és kiterjesztését. július 7. – A Monarchia megtiltja az állatbehozatalt Szerbiából. (Ezzel többéves vámháború kezdődik. Szerbia több, pl. Olaszországgal, Franciaországgal és Svájccal kötött kereskedelmi szerződéssel kompenzálja veszteségeit.) július 12. – A francia Legfelsőbb Bíróság rehabilitálja Alfred Dreyfus kapitányt. július 21. – Oroszországban feloszlatják a Dumát és Pjotr Sztolipin belügyminisztert jelölik ki új miniszterelnöknek, továbbá korlátozzák az 1905 októberében meghirdetett szabadságjogokat

szeptember 8. – Kolozsváron felavatják az új Nemzeti Színházat. október 28. – Karl Nesser Londonban bemutatja a tartós hullámot (vagyis a dauert), illetve az elkészítését. október 29. – II. Rákóczi Ferenc újratemetése Kassán. november 16. – Ferdiš Juriga szlovák országgyűlési képviselőt magyarellenes izgatás vádjával a pozsonyi törvényszék 2 év fogházbüntetésre ítéli. november 18. – Ferenc József császár - Ferenc Ferdinánd javaslatára - Franz Conrad von Hötzendorfot vezérkari főnökké nevezi ki. november 22. Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic Convention) Berlinben. Pjotr Sztolipin orosz kormányfő rendelete lehetővé teszi a parasztok számára, hogy kiváljanak az obscsinából (a „sztolipini agrárreform” kezdete). december 6. Budapesten megnyílik a Szépművészeti Múzeum. Szentesen megnyílik a Református kör. A rózsahegyi bíróságon magyarellenes izgatásért Andrej Hlinka katolikus lelkészt, a Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) elnökét és Vavro Šrobár orvost, az SZNP csehszlovák orientációjú vezető képviselőjét két, illetve egy év fogházbüntetésre ítélik. (A perben további kilenc vádlottat ítélnek 2-5 havi fogházbüntetésre.)

Határozatlan dátumú események tavasz – A Lengyel Királyságban a mezőgazdasági munkások sztrájkokat szerveznek, a munkabérek felemelését és földosztást követelve. május – Választások Horvátországban. (A saborban, vagyis a parlamentben a többséget a horvát–szerb koalíció pártjai szerzik meg, ezért a Horvát Nemzeti Párt kimondja feloszlását.) az év folyamán – A Német Császári Haditengerészet szolgálatba állítja első tengeralattjáróját (U–1), amely 43,4 méter hosszú és 3,75 méter széles volt, 238 tonna vízkiszorítással. december – A Lengyel Szocialista Párt (PPS) két részre szakad, a PPS-Baloldalra és a PPS Forradalmi Szárnyára. Porosz-Lengyelországban az illegális „Macierz Szkolna” (Iskolaszövetség) szervezésében 141 lengyel iskolát hoznak létre 63 ezer tanulóval.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1906-ban 1906 a filmművészetben december 26. – Bemutatták a világ első játékfilmjét, a The Story of the Kelly Gang-ot. Budapesten Borhegyi János megnyitja az Erzsébet körút második moziját, az Olympiát (ma Hunnia). 1906 az irodalomban február eleje – Megjelenik Ady Endre Új versek című kötete. Megjelenik az Imre: A Memorandum című amerikai regény Edward Irenaeus Prime-Stevensontól 1906 a jogalkotásban 1906 a képzőművészetben december 5. – megnyílik Budapesten a Szépművészeti Múzeum 1906 a légi közlekedésben 1906 a politikában április 8. az Alkotmánypárt jut hatalomra Magyarországon 1906 a sportban 1906 a tudományban 1906 a vasúti közlekedésben Megjelent az első Jelzési Utasítás a magyar vasúton. január 4. – Elkészül a Szentes és Orosháza közötti vasútvonal. szeptember 2. – Elkészül a Csongrád és Szentes közötti vasútvonal. november 4. – Megnyílt a Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal (bezárták: 2007. március 3.) 1906 a zenében Elkészül Kacsóh Pongrác Csipkerózsika c. daljátéka.

Születések január 12. – Szabó T. Attila nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató († 1987) január 14. – Kerpel-Fronius Ödön orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, az MTA tagja († 1984) január 16. – Idősebb Benedek Jenő festőművész († 1987) január 21. – Bolberitz Károly, egészségügyi és vegyészmérnök, közgazdász, a vízhigénia szaktekintélye († 1978) január 22. – Sebes Gusztáv labdarúgó, megbecsült edző, az Aranycsapat mesteredzője († 1986) január 22. – Robert E. Howard amerikai író, Conan, a barbár szerzője († 1936) január – Gugsza N, Zauditu etióp császárnőnek Gugsza Velétől született kisebb lánya († 1906) február 5. – Danÿ Margit, Európa-bajnok vívó († 1975) február 5. – Homonnai Márton, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1969) február 18. – Hollósi Frigyes, evezős, úszó, edző, sportvezető († 1979) február 20. – Zsofinyecz Mihály magyar politikus, miniszter († 1986) március 13. – Széchenyi Károly földbirtokos, üzletember († 1971) március 19. – Adolf Eichmann magas rangú náci tiszt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, az SS Obersturmbahnführere († 1962) március 30. – Gelléri Andor Endre író († 1945) március 31. – Tomonaga Sinicsiró japán fizikus, a kvantum-elektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel († 1979) április 1. – Alekszandr Szergejevics Jakovlev szovjet repülőgéptervező († 1989) április 9. – Victor Vasarely festőművész († 1997) április 13. – Samuel Beckett ír költő, próza- és drámaíró († 1989) május 6. – Antal János magyar villanyszerelő, rendőr, országgyűlési képviselő († 1981) május 18. – Balázs Samu Kossuth-díjas színművész († 1981) május 19. – Bálint Antal gazdálkodó, Vas megyei politikus és gazdasági vezető, országgyűlési képviselő († 1966) május 20. – Kőrösy Ferenc izraeli magyar vegyészmérnök, az MTA tagja († 1997) május 26. – Kontraszty László festőművész († 1994) június 12. – Németh János kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1988) június 24. – Manga János magyar folklorista, a néphagyomány és népművészet szakavatott kutatója († 1977) június 25. – Somogyi Ferenc jogász, jogtörténész, országgyűlési képviselő († 1995) július 1. – Estée Lauder magyar származású amerikai üzletasszony († 2004) július 2. – Hans Albrecht Bethe német-amerikai fizikus († 2005) július 2. – Kárpáti Károly olimpiai bajnok birkózó († 1996) július 4. – Vilmos porosz herceg († 1940) július 9. – Bálint György magyar író, műfordító († 1943) július 23. – Vladimir Prelog bosznia-hercegovinai horvát vegyész, az 1975-ös kémiai Nobel-díj elnyerője († 1998) augusztus 4. – Keck Antal magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († 1998) augusztus 13. – Borsos Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász († 1990) augusztus 17. – Marcello Caetano portugál miniszterelnök († 1980) szeptember 1. – Karl August Folkers amerikai biokémikus, biológus, a Q10 coenzim kutatója, a B12 vitamin izolátora († 1997) szeptember 3. – Trauner Sándor magyar származású francia festőművész, Oscar-díjas díszlettervező († 1993) szeptember 4. – Max Ludwig Henning Delbrück német származású amerikai biológus († 1981) szeptember 7. – Balogh Edgár romániai magyar publicista († 1996) szeptember 8. – Rotter Emília olimpiai bronzérmes, világbajnok műkorcsolyázó († 2003) szeptember 22. – Bulla Béla földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja († 1962) szeptember 25. – Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics orosz zeneszerző († 1975) szeptember 29. – Machovits István darutervező mérnök († 1995) október 4. – Kepes György festő, tervező, képzőművészeti író († 2001) október 13. – Herczeg Klára szobrász, érem- és porcelánművész († 1997) november 2. – Luchino Visconti olasz film-, színház-, és operarendező († 1976) november 5. – Kabos Endre, háromszoros olimpiai bajnok vívó († 1944) november 9. – Rékai Miklós hárfaművész († 1959) november 18. – Klaus Mann német író († 1949) december 6. – Goldmark Péter Károly magyar származású amerikai mérnök, fizikus († 1977) december 8. – Ruttkay Mária színésznő († 1988) december 18. – Zelk Zoltán költő, író († 1981) december 19. – Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet kommunista politikus, SZKP főtitkára († 1982) december 31. – Bogen Erna olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó († 2002)

Halálozások január – Gugsza N, Zauditu etióp császárnőnek Gugsza Velétől született kisebb lánya (* 1906) február 8. – Maticska Jenő festőművész (* 1885) február 25. – Prielle Kornélia színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja (* 1826) március 1. – Zichy Mihály festő, grafikus (* 1827) március 1. – Moritz Heyne német filológus, nyelvész, germanista (* 1837) március 28. – Bihari Sándor festőművész (* 1855) április 24. – Károlyi Sándor, politikus, kórházalapító, az MTA tagja (* 1831) május 4. – Carl Schurz 1848-as német forradalmár, majd az amerikai polgárháború tábornoka (* 1829) június 17. – Harry Nelson Pillsbury amerikai sakkozó (* 1872) június 23. – Kőrösy József statisztikus, a legnagyobb hatású 19. századi magyar statisztikusok egyike, az MTA tagja (* 1844) szeptember 8. – Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, akadémikus (* 1847) szeptember 22. – Oscar Levertin svéd író, költő, irodalomtörténész, kritikus (* 1862) december 7. – Élie Ducommun, svájci író, szerkesztő, fordító, békeaktívista, aki 1902-ben Charles-Albert Gobat-val együtt Nobel-békedíjat kapott (* 1833). december 9. – Ferdinand Brunetière rancia író, kritikus, irodalomtörténész (* 1849). december 11. – Gaál Ferenc zeneszerző, a szabadkai zeneiskola igazgatója (* 1860) december 13. – Benczédi Gergely, pedagógus, író (* 1839) december 26. – Zichy Jenő festő (* 1837)

Jegyzetek

Források