A Rókacsillag vitatott azonosítású égi objektum a magyar népi hiedelemvilágban, folklórban. Lehetséges, sőt valószínű, hogy az elnevezés eredetileg sem volt egységes a magyaroknál, tekintettel arra, hogy a róka hasonlat kézenfekvő lehetett színe, de akár alakja miatt is sok csillagászati objektum megnevezésére.
A rendelkezésre álló források alapján valószínűsíthetően egyetlen helyi tájegységben sem azonos a Kis Róka (Vulpecula) csillagképpel.
Színük miatt szóba jöhetnének a vörös árnyalatú csillagok, esetleg a Mars bolygó. Alakjuk miatt egyes csillagképek, csillaghalmazok.A magyar folklór sem következetes abban, hogy csak csillagászati értelemben vett csillagokat nevezzen annak.A természeti népek névválasztási logikájának megértéséhez esetleg érdekes lehet, hogy az inuitok egyes csoportjai a Szíriuszt nevezik róka csillagnak. A hozzá kapcsolódó legenda szerint egy fehér és egy vörös róka küzd, hogy melyikük foglalhassa el a rókalyukat. Emögött az a természeti jelenség húzódik meg, hogy meteorológiai okokból a Szíriusz fénye időnként vörösesre változik. Hivatkozás: John MacDonald - The Arctic Sky: Inuit Astronomy, Star Lore and Legend
Érdekes módon az üstökösöket egyik forrás sem nevezi meg mint lehetséges, kézenfekvő megoldást.Az üstökös farkas csillag (aminek farka van), esetleg még a Farkos csillag is az. (A magyar hagyomány csillag-, csillagkép- és bolygónevei, 382. és 448. sorszám.) Sem az egyik legfényesebb vörös óriás csillagot, az Aldebarant, sem a Betelgeuzét. És a Mars bolygótÉrdekes módon a Mars bolygót a kelet-szibériai, sámánisztikus vallást követő nivhek nevezik Rókacsillagnak. A Nivhek - 4. rész : „Khek un'hr – Mars (»rókacsillag«)” sem.
Néhány valószínűbb, lehetséges azonosítás
jobbra|bélyegkép|220px|A Rák csillagkép(A piros szaggatott vonal a Föld pályasíkjának égi vetületét jelzi.Itt nincs jelentősége.)
Kozma Judit gyűjtése szerint Kozma Judit gyűjtése szerint a Rák (Cancer) csillagkép delta és gamma jelzésű csillagai, amelyeket egyébként más magyar mondákban Szamárkáknak neveznek.Kozma ... 149. o.
Bartha Lajos, illetve Zsigmond Győző szerint balra|bélyegkép|220px|A Perseus csillagkép.Az Alfa Persei itt Mirfak néven lett feltüntetve. balra|bélyegkép|220px|A Perseus csillagkép fotója.A relatív túlexponáltság ellenére jól kivehető az Alfa Persei, azaz a Mirfak körüli halvány csillagfüzér. Érdemes megnézni a nagyításon. „Mintha egy róka össze lenne tekeredve.” illetve „... mint a csiga ...”
Bartha Lajos Csillagképek ismerete szerint az „Alfa Persei. Arab neve Al Janab, ebből lett a mai Algenib.Manapság inkább Mirfakként emlegetik (...) Környezetében számos halványabb csillag felhője látszik. Egy mozgó halmaz központja. Lehet, hogy a magyar mondában ez a »Róka-csillag«.”Bartha Lajos: Csillagképek ismerete, 22. o.
Az erdélyi magyarság hiedelemvilágában egy Zsigmond Győző által rögzített alcsíki beszámoló szerint: „Mintha egy róka össze lenne tekeredve. Inkább ősszel, DK-re látszik ez a csoport csillag. Ritkán lehet látni”
Moldvai csángóknál (Bartha Lajos értelmezi Zsigmond gyűjtéseit):
„Zsigmond Győzőtől: Rókacsillag. »Mintha egy róka össze lenne tekeredve.... Inkább ősszel, délkeletnek látszik ez a csoport csillag...Ez a szövegrész természetesen nem a moldvai csángókra vonatkozik, hanem Zsigmond fentebb említett Alcsíki gyűjtése. Tehát csak a „Sürü csillag, mint a csiga, meg van tekeredve” a moldvai csángó leírás. Sürü csillag, mint a csiga, meg van tekeredve« (Moldvai csángó.) Nem azonosították, a feljegyző néprajzos nem látta, csak elmondták neki. Van egy gyanúm: az alfa Persei körüli csillagfelhő (Mel 20).Mel 20 - A csillagfelhő Melotte 1915-ös katalógusában szereplő nyilvántartási száma. Igaz, az délkeletre látszik ősszel éjjel, de ennyi iránytévesztés máshol is előfordul. Meg lehet próbálni, puszta szemmel látszik-e, és milyennek a Persus feje körüli csillagfelhő?”
A Perszeuszban található csillaghalmaz megfelelhet ennek a leírásnak, ugyanis hazánkban az őszi égbolton, a kora esti órákban a Perszeusz délkeleti irányban látható. Az, hogy ritkán, esetleg annak tudható be, hogy a halvány csillagok megfigyelésének nem kedvez az őszi időjárás.
Jegyzetek
Források
Kozma Judit: Magyar és német népi csillagnevek és csillagképnevek jelentései Bartha Lajos: Csillagképek ismerete Zsigmond Győző: Az erdélyi magyarság csillagnévhasználatáról Zsigmond Győző: Égitestek és néphagyomány, Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1999 Heliákus kelések és nyugvások A magyar hagyomány csillag-, csillagkép- és bolygónevei
Kapcsolódó szócikkek Népi csillagnevek Népi csillagnevek listája
Kategória:Magyar néprajz