jobbra|bélyegkép|300px|I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium,Országzászlósok az újkorban. Az országbíró, a horvát bán és a tárnokmester, tankonyvtar.hu (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője. A középkor végére fokozatosan bírói tisztséggé is alakult, a 20. századra funkció nélküli címmé vált.
A tisztség maga a frank államszervezet mintájára született az államalapításkor, a környező országokban, Kelet-Közép-Európában camerarius volt a neve.
Gazdasági szerepe
Sajnos István király oklevelei alig egy-két méltóságviselőt említenek, a tihanyi alapítólevélből tudunk csak valamit az udvari méltóságokról. A királyi jövedelmek kezelője a főtárnok (camerarius) volt, aki az udvari szervezet tárnokainak vezetője - Tárnok nevű helységeink államalapításkori foglalkozásokat űző személyek királyi udvarház körüli falvaira utalnak -, de ezentúl nyilván a révészek, vámosok, sószállítók és pénzverők is alája tartoztak. Ő kezelte a király "kamaráját", ezért később főkamarás néven is illették.
Legkorábban 1148-ban a királyi kamara elnökeként (presidens camere regie) emlitik, majd 1198-ban és többször később kamarások mestere (magister cubiculariorum) címet viseli. 1214-ben jelenik meg először, mint tárnokmester (magister tavarnicorum. Ez utóbbi a magyarországi latinság terméke volt, és külföldön nem értették, ezért az 1271-es békekötésben mint kamarás (camerarius) szerepel. Az elnevezés változékonysága mögött a kialakulás kezdeti nehézségei állhatnak, ahogy a kezdetben az udvarért felelős nádor már nem tudta ellátni minden feladatát és szükség lett új főméltóságokra akik egyes feladatokra specializálódtak.
1200 tájától a királyi birtokok jövedelmei veszíteni kezdtek jelentőségükből. Ekkortól a tárnokmester kezelte a többi kincstári bevételt (regálék, királyi városok adói stb.). A 13. század eleje egyik tárnokmesterének, A(m)pod fia Dénesnek nagy szerepe volt a pénzjövedelmekre épülő új gazdaságpolitika kialakításában. Károly Róbert reformjai a 14. század első felében nagyon megnövelték szerepét, ekkor már az államháztartás feje, a pénzügyi és gazdaságpolitika tényleges irányítója, az ezekhez kapcsolódó szervezetek legfőbb igazgatási és bírói hatósága. Alá tartoztak még a koronajavak és a megmaradt várgazdaságok is. Gazdasági tevékenységét az altárnokmester és az altárnoknagy segítette. A 14. század második felében gazdasági feladatait fokozatosan, végül teljesen átvette helyettese, a kincstartó (thesaurarius). A tisztség második aranykora az Árpád-ház kihalása utáni időszak. A feudális anarchia idején ugyanis egyszerre több nádora is volt az országnak, nehezen meghatározható területi hatáskörrel. A tartományurak többnyire akkor is nádornak hívatták, illetve tekintették magukat, amikor a (kérdéses legitimitású) király már mást nevezett ki helyükbe. Ezért a hivatal tekintélye lehanyatlott, és Károly Róbert udvarában átmenetileg a tárnokmester lett az ország legfőbb méltósága (Kristó 1995). Ebben a tisztségben hajtotta végre Nekcsei Demeter azt a gazdasági reformot, amellyel megteremtette az Anjou-kor királyainak szilárd pénzügyi alapjait.
Bírói szerepe
A szabad királyi városok egy csoportjában, az ún. tárnoki városokban a tárnokmester bíráskodott Budán már 1376 előtt is, de ekkor még a nádor és az országbíró is eljárhatott ügyeikben. Nagy Lajos reformjai következtében 1376 és 1378 között külön, a városi ügyekben illetékes bíró intézkedett – országbírói tisztének megtartása mellett –, majd 1378 után kialakult a tárnoki szék, ahol a tárnokmester bírói tevékenységét a tárnoki ítélőmester és a tárnoki jegyzők segítették. A tárnoki városok polgári pereiben a fellebbezést a polgári ülnökökkel működő tárnoki székhez kellett benyújtani. A 15. században a tárnoki városok körét Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Eperjes és Bártfa alkotta. Még Mohács előtt csatlakozott hozzájuk Pest, majd számuk tovább nőtt különösen a 16-17. században. 1848-ban 28-an voltak. A török hódoltság idején a tárnoki szék Pozsonyban ülésezett.
A 16. század elejétől a tárnokmester a negyedik világi főméltóság volt. A nádor ill. az országbíró akadályoztatása esetén ő elnökölt a felsőtábla, később a Hétszemélyes Tábla ülésein is. 1867 után minden hatáskör nélküli zászlósúri címként létezett tovább.
Tárnokmesterek
Árpád-kor
Név Tárnokmesterség ideje Uralkodója Megjegyzés Miska fia Salamon 1214 II. András
Apod fia Dénes 1215–1222 / (1224–1230)
Tomaj nembeli Dénes 1224–1230 Tomaj nemzetség Miklós fia Miklós 1231–1235
Csák nembeli Pósa 1235 IV. Béla Csák nemzetség Rátót I. Domonkos (Rátót nembéli Domokos) 1238–1241 Rátót nemzetség betöltetlen 1241–1242
Csák nembeli Máté (†1245-49) 1242–1246 Csák nemzetség Türje nembeli Dénes 1246–1248 Türje nembeli Hahót nembeli Csák 1248–1260 Hahót nembeli Pok nembeli Móric 1260–1270 Pok nembeli Ákos nembeli Ernye 1272 V. István Ákos nembeli Gutkeled nembeli Joachim (először) 1272–1273 IV. László Gutkeled nembeli Rátót nembeli István 1273 Rátót nembeli Gutkeled nembeli Joachim (másodszor) 1273–1274 Gutkeled nembeli Monoszló nembeli Egyed (először) 1274 Monoszló nembeli Gutkeled nembeli Joachim (harmadszor) 1274 Gutkeled nembeli Monoszló nembeli Egyed (másodszor) 1274–1275 Monoszló nembeli Gutkeled nembeli Joachim (negyedszer) 1275 Gutkeled nembeli Csák nembeli Máté (†1283-84) 1275–1276 Csák nembeli II. Máté Kőszegi Iván (János) 1276–1277 Héder nembeli, Kőszegi család Ugrin 1277–1279 Csák nembeli, újlaki ág Aba Lőrinc (először) 1279–1280 Aba nembeli Aba Péter 1281–1283 Aba nembeli Aba Lőrinc (másodszor) 1284–1286 Aba nembeli Kőszegi Iván (másodszor) 1290–1291 Héder nembeli, Kőszegi család Porcz I István (Porc, illetve Porcs István) 1291–1292 Rátót nembeli Rátót II. Domonkos (Rátót nembéli Domokos) 1293–1301 (1302) Rátót nemzetség, Porcz I. István fia, a Pásztói család őse
Anjou-kor
Név Tárnokmesterség ideje Uralkodója Megjegyzés Kőszegi Henrik 1302–1305
Kőszegi család Kőszegi Miklós 1307
Kőszegi család Csák Ugrin 1307–1309 I. Károly Csák nemzetség újlaki ága Csák Máté 1310–1311 Csák nemzetség trencséni ága, III. Máté Kőszegi Miklós 1311–1314 Kőszegi család Borsa Beke 1314–1315 Borsa nemzetség Nekcsei Demeter 1315–1338 Aba nemzetség Szécsényi Tamás (először) 1339–1342 (1341-ig procurator, megbízott) Szécsényi család Sirokai Miklós 1341
Lackfi István (először) 1342 I. Lajos Lackfi család Szécsényi Tamás (másodszor) 1342–1343 Szécsényi család Lackfi István (másodszor) 1343–1344 Lackfi család Tót Lőrinc 1344–1346 Kont Miklós apja Paksi Olivér először 1347–1352
Lackfi István (harmadszor) 1353
Pomázi Cikó 1353–1359
Paksi Olivér (másodszor) 1359–1360
Zsámboki János (először) 1360–1371 ifjabb? Dunajeci János 1371–1372
Zsámboki János (másodszor) 1373–1376 ifjabb? Szepesi Jakab 1376
Szentgyörgyi Tamás 1378–1382
Zámbó Miklós (először) 1382–1384 Mária
Treutel János 1384–1385
Zámbó Miklós (másodszor) 1385–1388
Vegyesházi királyok kora
Név Tárnokmesterség ideje Tárnokmestersége idején uralkodó Megjegyzés Perényi János 1438-58 Albert, I. Ulászló, V. László Perényi család
Újkor
Tavernicorum regalium magistri, Königliche Ober–Schatzmeister
Név Tárnokmesterség ideje Uralkodója Megjegyzés Thurzó Elek 1523–1527 II. Lajos betlenfalvi; Thurzó család Báthori András 1527. november 10 – 1534 I. Ferdinánd Báthori-család ecsedi ága (†1534) homonnai Drugeth Ferenc 1527 – 1533 I. János homonnai; Drugeth család Nádasdy Tamás 1536 – 1543 I. Ferdinánd Nádasdy család Kendi Ferenc 1539 I. János
Báthori András 1544. január 1 – 1554 június 1. I. Ferdinánd Báthori-család ecsedi ága (†1566) Perényi Gábor 1554. november 5 – 1557
Zrínyi Miklós 1557. november 23 – 1566. szeptember 7. I. Ferdinánd, I. Miksa gróf (†1566); Zrínyi család Zrínyi György 1567 – 1603 I. Miksa, Rudolf gróf (†1603); Zrínyi család Erdődy Tamás 1603. augusztus 19 – 1608 Rudolf, II. Mátyás monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család Forgách Zsigmond 1608. december 1 – 1610 II. Mátyás gimesi báró; Forgách család Draskovich János 1610. január 25 – 1613. május 11.
üresedés 1613 – 1615
Erdődy Tamás 1615. április 27 – 1624. január 15. II. Mátyás, II. Ferdinánd monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család üresedés 1624. január – 1625. október II. Ferdinánd
Bánffy Kristóf 1625. október 8 – 1643 II. Ferdinánd, III. Ferdinánd alsólendvai gróf; Bánffy család Csáky István 1644. március 15 – 1662. november 5. III. Ferdinánd, I. Lipót körösszegi gróf; Csáky család Erdődy György 1662. november 22 – 1663 I. Lipót monyorókeréki gróf (†1663); Erdődy család Forgách Ádám 1663. június 8 – 1679 gimesi gróf; Forgách család Erdődy Imre 1679. augusztus 21 – 1690 gróf; Erdődy család Zichy István 1690. június 12 – 1693 vázsonykői gróf; Zichy család Erdődy György 1693. április 7 – 1704. január 15. gróf üresedés 1704 – 1705
Csáky Zsigmond 1706. november 17 – 1739 I. József, III. Károly gróf; Csáky család Nádasdy Lipót Flórián 1739. május 9 – 1746. augusztus 2. III. Károly, Mária Terézia Nádasdy család Esterházy Ferenc 1746. augusztus 3 – 1754. augusztus Mária Terézia galántai gróf (†1754); Esterházy család Illésházy József 1755. november 24 – 1759. augusztus 21. gróf; Illésházy család Batthyány Ádám 1759. augusztus 21 – 1782. Mária Terézia, II. József Batthyány család Csáky János 1782. október 18 – 1783. augusztus 14. II. József körösszegi gróf; Csáky család Niczky Kristóf 1783. augusztus 14 – 1786. december 21. gróf; Niczky család Jankovich Antal 1786. december 21 – 1789 daruvári gróf (†1789); Jankovics család Végh Péter 1789. április 27 – 1795. július 21. II. József, II. Lipót, Ferenc
Majláth József 1795. július 23 – 1797 Ferenc székhelyi; Majláth család Szentiványi Ferenc 1797. október 21 – 1802. április 16. szentiványi; Szentiványi család Brunswick József 1802. április 16 – 1825. március 18. korompai gróf; Brunszvik család Cziráky Antal Mózes 1825. április 3 – 1827 ciráki gróf; Cziráky család Pálffy Fidél 1828. március 18 – 1836 Ferenc, V. Ferdinánd erdődi gróf; Pálffy család Eötvös Ignác 1836. augusztus 9 – 1841 V. Ferdinánd vásárosnaményi gróf; Eötvös család Keglevich Gábor 1842. január 12 – 1848 buzini gróf; Keglevich család
Királynéi tárnokmesterek
Anjou-kor (királynéi)
Név Tárnokmesterség ideje Uralkodó Megjegyzés Rátót nembeli László 1302 Rátót nemzetség Rátót nembeli Domokos 1313–1314 (1302) Rátót nemzetség, Porc István fia, a Pásztói család őse Szécsényi Tamás 1320–1321 Szécsényi család Drugeth Fülöp 1321–1323 Drugeth család Ákos nembeli Mikcs 1323–1326 Ákos nemzetség Babonić János 1326–1333 Babonić család, Vodicsai Babonjeg fia Rátót nembeli Olivér
Rátót nemzetség Lackfi András 1355-56 I. Lajos Lackfi család Bebek István 1359–1360 I. Lajos Bebek család Bebek György 1362-89 I. Lajos Bebek család Bebek Imre 1393–1395 Zsigmond Bebek család
Kapcsolódó cikkek
A magyar uralkodó osztály Árpád-ház Erdélyi vajda 1526 előtt Erdélyi fejedelmek listája 1526 – 1711 között Nádor vagy Nádorispán Országbíró Horvát bán Magyarország államfőinek listája (Itt található a kormányzók listája is.) Magyarország kormányfőinek listája
Jegyzetek
Források
Basa László: Az utolsó tárnokmester. Kristó, 1995: Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309), Századok, Budapest, 133/1. 41–62.
Kategória:Magyar történelmi méltóságok Kategória:Történelmi magyar foglalkozások Kategória:Középkor Kategória:Udvari címek