Az energiaátmenet a világ egyes államaiban azokat a globális szintű erőfeszítéseket foglalja össze, amelyek célja a jelenlegi, túlnyomórészt fosszilis energiahordozókra és atomenergiára épülő energiarendszerek átalakítása megújuló energiaforrásokra alapozott, fenntartható és környezetbarát energiarendszerré. Ez a folyamat, amelyet gyakran energiafordulatnak is neveznek, számos iparosodott és fejlődő országban zajlik, azonban az egyes nemzetek által alkalmazott politikai stratégiák és megközelítések jelentősen eltérhetnek egymástól.

Az energiafordulat motivációja és háttere

A fosszilis energiahordozókról és az atomenergia nem fenntartható felhasználásáról a megújuló energiákon alapuló, fenntartható energiaellátásra való átállást nevezzük energiafordulatnak vagy energiaátmenetnek.Aviel Verbruggen, Could it be that Stock-Stake Holders Rule Transition Arenas? in: Achim Brunnengräber, Maria Rosaria du Nucci (Hrsg), Im Hürdenlauf zur Energiewende. Von Transformationen, Reformen und Innovationen. Zum 70. Geburtstag von Lutz Mez, Wiesbaden 2014, 119-133, S. 120. Az energiaátmenet elsődleges célkitűzése az energiagazdaság által okozott súlyos ökológiai és gazdasági problémák minimalizálása, valamint az energiatermelés eddig figyelmen kívül hagyott, úgynevezett externális költségeinek teljes körű beépítése az energia árába. Az emberi tevékenység által egyértelműen okozott globális felmelegedés korunk egyik legsürgetőbb kihívása, amely az energiagazdaság dekarbonizálását, azaz a szén-dioxid-kibocsátással járó energiahordozók, mint a kőolaj, a szén és a földgáz használatának fokozatos megszüntetését teszi szükségessé. Az energiafordulat további fontos indokai közé tartozik a fosszilis energiahordozók készleteinek végessége és kimerülése, valamint az atomenergia felhasználásával járó, hosszú távú biztonsági és környezeti kockázatok, beleértve a radioaktív hulladékok kezelésének megoldatlan problémáját.Florian Lüdecke-Freund, Oliver Opel, Energie, in: Harald Heinrichs, Gerd Michelsen (Hrsg.), Nachhaltigkeitswissenschaften, Berlin – Heidelberg 2014, S. 429. A globális energiaellátás fenntarthatóvá tétele a 21. század egyik legmeghatározóbb és legösszetettebb feladata.Philippe Poizot, Franck Dolhem, Clean energy new deal for a sustainable world: from non-CO2 generating energy sources to greener electrochemical storage devices. In: Energy and Environmental Science 4, (2011), 2003-2019, .

Az energiafordulat komplex folyamata magában foglalja az villamosenergia-termelést, a fűtést és hűtést biztosító rendszereket, a közlekedést és mobilitást, valamint hosszabb távon a fosszilis alapanyagok kiváltását olyan ipari folyamatokban is, mint például a műanyagok vagy a műtrágyák előállítása. A szén és a kőolaj felhasználásának radikális csökkentése, illetve végső soron megszüntetése elkerülhetetlenül azzal kell, hogy járjon, hogy a még rendelkezésre álló fosszilis energiahordozó-készletek jelentős részét a földben kell hagyni a klímacélok elérése érdekében.Christophe McGlade, Paul Ekins, The geographical distribution of fossil fuels unused when limiting global warming to 2°C. In: Nature 517, (2015), 187–190, . Az átalakulás kulcsfontosságú elemei: a megújuló energiaforrások kiépítésének felgyorsítása, az energiahatékonyság növelése minden szektorban, és az energiatakarékossági intézkedések széleskörű megvalósítása. A főbb megújuló energiaforrások közé tartozik a szélenergia (szárazföldi és tengeri), a napenergia (mind a fotovoltaikus, mind a koncentrált naphő technológiák), az árapály- és hullámenergia, a bioenergia fenntartható formái, a vízenergia, valamint a geotermikus energia. Ezek mellett egyre fontosabb szerepet kap az úgynevezett szektorcsatolás, különösen a hőszivattyúk elterjedése a fűtésben és az elektromos mobilitás térnyerése a közlekedésben, melyek révén ezen ágazatok energiaigénye is megújuló forrásokból származó villamos energiával fedezhető. A hagyományos, fosszilis energiahordozókról a megújuló energiákra való átállás globális szinten, a világ számos országában eltérő ütemben és stratégiával ugyan, de folyamatban van. Az átálláshoz szükséges alapvető elképzelések és technológiák már nagyrészt kidolgozottak és rendelkezésre állnak.Volker Quaschning, Regenerative Energiesysteme. Technologie - Berechnung - Simulation, 8. aktualisierte Auflage. München 2013, S. 53. Bár tisztán technológiai szempontból egy teljes, globális energiaátmenet akár már 2030-ig is megvalósítható lenne, politikai, gazdasági és társadalmi tényezők, valamint a gyakorlati megvalósítás kihívásai miatt reálisabb célkitűzésnek tűnik a 2050 körüli időpont. Az átállás legfőbb akadályának sokan továbbra is a kellő politikai akarat hiányát, illetve a meglévő érdekstruktúrák ellenállását tartják.Mark Z. Jacobson; Mark A. Delucchi, Providing all global energy with wind, water, and solar power, Part I: Technologies, energy resources, quantities and areas of infrastructure, and materials. In: Energy Policy 39, Vol. 3, (2011), 1154–1169, .Nicola Armaroli, Vincenzo Balzani, Towards an electricity-powered world. In: ''Energy and Environmental Science 4, (2011), 3193-3222, S. 3216, . Mind globális szintű, mind például Németországra vonatkozó részletes modellezéseken alapuló tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy egy teljesen megújuló alapú energiarendszerben az energiaköltségek hosszabb távon nem lennének magasabbak, sőt potenciálisan alacsonyabbak lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis és nukleáris energiára építő rendszerek fenntartásának költségei, különösen ha a környezeti és egészségügyi externáliákat is figyelembe vesszük.Mark Z. Jacobson; Mark A. Delucchi, Providing all global energy with wind, water, and solar power, Part II: Reliability, system and transmission costs, and policies. In: Energy Policy 39, Vol. 3, (2011), 1170–1190, .Hans-Martin Henning, Andreas Palzer, A comprehensive model for the German electricity and heat sector in a future energy system with a dominant contribution from renewable energy technologies—Part II: Results. In: Renewable and Sustainable Energy Reviews 30, (2014), 1019–1034, S. 1027, .

A nyilvános diskurzusban az energiafordulat fogalmát gyakran leegyszerűsítve, kizárólag az áramtermelés átalakítására használják, amely például Németországban a teljes végső energiafelhasználásnak csupán mintegy 20 százalékát teszi ki. A politikai és társadalmi viták során gyakran háttérbe szorul az a tény is, hogy a technológiai megoldásokra (megújulók és energiahatékonyság) összpontosító stratégiák mellett az energiatakarékosság elengedhetetlen komponens, ami egyben azt is jelenti, hogy egy sikeres energiaátmenet a fogyasztói szokások és viselkedési minták megváltozását, azaz egy tudatosabb, alacsonyabb energiafelhasználást is igényel.Vgl. Viktor Wesselak, Thomas Schabbach: Regenerative Energietechnik. Berlin/ Heidelberg 2009, S. 33f.; Felix Ekardt: Jahrhundertaufgabe Energiewende: Ein Handbuch. Berlin 2014, S. 50-52.

Az energiaátmenet további alakulása

Az energiaátmenet egyik nemzetközileg elismert úttörőjének Dánia számít, amely már 2012-ben villamosenergia-szükségletének 30 százalékát szélenergiából fedezte, és ez az arány azóta jelentősen tovább növekedett. Dánia hosszú távú célul tűzte ki, hogy 2050-ig az energiagazdaság mindhárom fő szektorában – az áramtermelésben, a fűtés-hűtésben és a közlekedésben – teljes mértékben, azaz 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodjon. Kiemelkedő jelentőségű a német energiafordulat ("Energiewende") is, amely nemzetközi szinten is nagy figyelmet kapott, számos követőre talált, de kritikákat és elutasítást is kiváltott. Noha a német energiafordulatot a közbeszédben gyakran tévesen Németország atomenergiából való, kétszer is megerősített kiszállásával azonosítják, a folyamat valójában már az 1980-as években megkezdődött a megújuló energiák korai támogatásával és az új atomerőmű-projektek leállítására irányuló társadalmi mozgalmakkal.

A fosszilis energiahordozókra épülő erőművek üzemeltetésével járó súlyos környezetszennyezési problémák, mint például a szmog, a vízszennyezés és a talajszennyezés, a fosszilis energiahordozók véges volta, készleteik kimerülése és ennek következtében áruk potenciális emelkedése, valamint különösen az égetésükkel járó globális felmelegedéshez való hozzájárulásuk számos más fejlett és fejlődő országot is arra késztetett, hogy újragondolja a fosszilis energiahordozók szerepét az energiaellátásban. Ennek eredményeként időközben több államban hivatalosan is elindították vagy felgyorsították a saját energiaátmeneti programjaikat.Benjamin Biegel, Lars Henrik Hansen, Jakob Stoustrup, Palle Andersen, Silas Harbo, Value of flexible consumption in the electricity markets. In: Energy 66, (2014), 354–362, S. 354 . Különösen Kínában, ahol a súlyos környezeti problémák (például a légszennyezettség) miatt a lakosság részéről is egyre erősebbek a tiltakozások és elvárások, az utóbbi években határozott politikai lépések történtek a fosszilis energiahordozók negatív hatásainak mérséklésére. Szigorúbb környezetvédelmi előírásokat vezettek be, és rendkívül nagy léptékben támogatják a megújuló energiaforrások telepítését és az energiahatékonyság növelését.China sieht sich beim Umwelt- und Klimaschutz wieder im Plan . In: Tiroler Tageszeitung. 23. April 2014. Abgerufen am 3. Mai 2014. Már 2013-ban is Kína játszott vezető szerepet a szélenergia-kapacitások, a napelemek és az okos elektromos hálózatok fejlesztésében és telepítésében egyaránt; azóta pedig megszilárdította pozícióját mint a világ legnagyobb befektetője a megújuló energiákba és mint a világ legnagyobb zöldáram-termelője.John A. Mathews, Hao Tan, Manufacture renewables to build energy security. In: Nature 513, Issue 7517, 10. September 2014, 166–168, . Ezzel párhuzamosan sok ország számára a fosszilis energiahordozók importjától való függés csökkentése is döntő motiváció a megújuló energiákra való átállásban. Ez ugyanis lehetővé teszi számukra az energiaimport csökkentését, növelve ezzel az energiabiztonságot és javítva a külkereskedelmi mérleget. Emellett csökkenhet az energiaforrásokért folytatott nemzetközi versengés és az ebből fakadó geopolitikai feszültségek és katonai konfliktusok kockázata is.Donald T. Swift-Hook, The case for renewables apart from global warming. In: Renewable Energy 49, (2013), 147–150 . Nemzetek feletti szinten több nemzetközi szervezet is aktívan támogatja az energiaellátás átalakítását. A különböző nemzeti törekvések jobb összehangolása és a megújuló energiák elterjedésének globális előmozdítása érdekében 2010-ben megalakult a Megújuló Energiák Nemzetközi Ügynöksége (IRENA). A szervezet célja, hogy világszerte támogassa a megújuló energiaforrások alkalmazását és fenntartható használatát.Statuten. Website von IRENA. Abgerufen am 13. Mai 2009.

Az ENSZ keretében is kiemelt figyelmet kap a dekarbonizáció. Az ENSZ főtitkára kezdeményezésére jött létre a Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (Sustainable Development Solutions Network - SDSN), amely ütemterveket dolgoz ki a globális gazdaság szén-dioxid-mentesítésére. 2014 júniusában adták ki az "Utak a Mély Dekarbonizációhoz" (Pathways to Deep Decarbonization) című jelentésüket, amely többek között 12 ipari ország számára vázolt fel lehetséges utakat a fenntartható fejlődés és a mély dekarbonizáció eléréséhez.Pathways to Deep Decarbonization . Internetseite des Sustainable Development Solutions Network. Abgerufen am 15. Oktober 2014.