A két igazság tana (tibeti: bden pa gnyis) a buddhizmusban az igazság két szintje között tesz különbséget: relatív vagy hétköznapi értelemben vett igazság, valamint abszolút vagy legvégső igazság. A tibeti buddhizmusban a legvégső valóság az üresség szinonimája.
A két igazság tanát legelőször Nágárdzsuna, ókori buddhista filozófus fogalmazta meg teljes formájában.Nagarjuna, Mūlamadhyamakakārika, Jay L. Garfield, Fundamental Wisdom of the Middle Way, New York: Oxford University Press, 1995
Eredete és kialakulása Annak ellenére, hogy a két igazság fogalmát a madhjamaka iskolával szokás azonosítani, az eredete egészen a buddhizmus legkorábbi formájáig nyúlik vissza.
Páli kánon A páli kánonban nem „alacsonyabb” és „magasabb” szintű igazságot különböztetnek meg, hanem ugyan azon igazságot kétféleképpen magyarázzák. Ez alapján egy szövegrész vagy egy egész szutta lehet nejjattha, szamuti vagy vohára. A nítattha (páli; szanszkrit: nítártha), „végérvényes, végleges jelentésű” és nejjattha (páli; szanszkrit: nejártha), „további következtetésre, értelmezésre szorul”. Ezekkel a fogalmakkal jelölték a szövegeket, hogy további következtetésre, értelmezésre szorulnak-e:
A szammuti vagy szamuti (páli; szanszkrit: szamvritti, azaz „általános vélemény, konvenció”,PED és a paramattha (páli; szanszkrit: paramártha), azaz „legvégső” igazságot különböztetik meg egymástól. A vohára (páli; szanszkrit: vjavahára, „konvenció, szokás” kifejezés is használatos, amelynek jelentése megegyezik a szammuti-val.
Théraváda A théravádin szövegek magyarázói kibővítették ezeket a kategóriákat, és nem csak kifejezésekre használták őket, hanem a kifejezett igazságokra is:
Pradzsnyáptiváda A pradzsnyaptiváda iskola konvencionális és legvégső értelemben tett különbséget és a fogalmat kibővítette a metafizikai-fenomenológiai alkotóelemekre (dharmas) is. A különbség tehát a ténylegesen létező (tattva) és a kizárólag fogalmi valóságok közé helyeződött.
Madhjamaka bélyegkép|jobbra|Nágárdzsuna szobra egy tibeti kolostorban, az indiai Kullu város közelében A két igazság közötti különbséget (szatjadvajavibhága) részletesen kifejtették a madhjamaka iskolában. Nágárdzsuna Múlamadhjamakakáriká című művében arra használja ezt, hogy megvédje a függő keletkezés (pratítjaszamutpáda) értelmezését az ürességgel (súnjata) szemben:
Nágárdzsuna szavaival:
Nágárdzsuna saját állítását a Kaccsájanagotta-szuttára alapozta, amelyben Buddha egy Kaccsájana Gotta nevű szerzetesnek beszél a helyes szemléletről a nihilizmus és az eternalizmus közötti középúton keresztül:
A buddhista hagyományokban Jógácsára A jógácsára iskola a megkülönbözteti a tudat három jelleget (laksana) egymástól. Az első a nyelvhasználat, s az ehhez kapcsolódó gondolkodás és a képzelt jelleg (parikalpita-laksana), ami a tapasztalt tárgyat látszólagos minőségekkel ruházza fel. A második, függő jelleg (paratantra-laksana) a függő keletkezés elve. A harmadik a beteljesült jelleg (pari-nispanna-laksana), amely által felismerhető a tartamok üressége, önvalótlansága és az Olyanság trikája (amely szerint s buddháknak három teste van).
Lankávatára szútra A szigetre-lépés szútrája (Lankávatára szútra) a legelső iratok közé tartozik, amelyekben már egységes filozófiai koncepcióvá érett a jógácsára tanítás. Ez tartalmazza a nyolcféle tudat ismeretelméleti rendszerét, az előbbiekben ismertetett három jelleget, valamint az ezekhez kapcsolt szellemi megvalósítási út koncepcióját. A buddhista iskolák előszeretettel foglalkoztak a tudatállapotok, tudatfajták és tudattartalmak osztályozásával, amely nemcsak az abhidharma filozófiában tekintett vissza nagy hagyományokra, hanem a mahájána bölcseleti alapját képező pradzsnyá-páramitá-irodalomban is. A Lankávatára szútra nyolcféle tudatot (vidzsnyána) sorol fel. A hat, érzékszervekhez kapcsolódó tudaton és a gondolkodó tudaton (manasz) túl új elemnek számít a minden tudomások alapját képező tárház-tudat (álaja-vidzsnyána).
Hua-jen buddhizmus
A kínai Tang-dinasztia korában virágzó, mahájána buddhista filozófiához tartozó hua-jen iskola (vagy „virágfüzér”) a szanszkrit Virágfüzér szútrán (kínai: Hua-jen csing) és a hozzátartozó terjedelmes szövegmagyarázatokon alapszik. A virágfüzér kifejezés a mély megértés megkoronázó dicsfényét szimbolizálja. A hua-jen iskola legfontosabb filozófiai jelentősége a metafizika területén mutatkozik meg. Ez a kölcsönös elégedettség és a minden jelenség értelmezésének tana, ahogy az Indra hálójában is szerepel. Egy dolog tartalmaz minden más létező dolgot és minden létező dolog tartalmazza azt az egy dolgot.
A hua-jen egyik tanítása a négy dharma-dhátu (négy elválasztottság), amelyben a valóságra négyféleképpen tekintenek: minden dharma egy egyedüli, különálló esemény; minden esemény az abszolút kifejeződésének számít; az események és az esszencia (lényeg) egymásba olvadnak; az események egymásba olvadnak.
Az abszolút és a relatív a zen buddhizmusban bélyegkép|Dógen, japán zen mester
A zen buddhizmus tanításai bizonyos polaritások mentén vannak kifejtve: Buddha-természet - súnjatá, abszolút és relatív, hirtelen és fokozatos megvilágosodás.
A Pradzsnyápáramitá szútrák és a madhjamaka kihangsúlyozzák a forma és az üresség nondualitását: a Szív szútrában foglaltak szerint a forma üresség, az üresség forma. Az az elképzelés, hogy a végső valóság jelen van a hétköznapi relatív valóságban, jól beleillett a kínai kultúrába, amelyben kiemelt fontosságú volt a világi élet és a társadalom. Viszont korábban azt nem határozták meg, miképp van jelen a végső valóság a relatív valóságban. Ezekre adnak magyarázatot Tozan öt rangja és a tíz bika történetek.
Koreai buddhizmus
Az előbb említett abszolút és relatív valóság polaritását szintén kifejezi „az esszencia és a funkció” elmélete. Az abszolút az esszencia és a relatív a funkció. Ezekre nem különálló valóságként tekintenek, hanem ezek egymásba olvadóként. Ez a megkülönböztetés nem zár ki más gondolatrendszereket, mint például a neng-szo vagy az „alany-tárgy konstrukciók” elméleteit, még ha a kettő egymástól teljesen különbözik is.
A koreai buddhizmusban az esszencia-funkciót szintén kifejezi a „test” és a „test funkciói”. Az egyik használatos metafora a „lámpa és a fénye” (Platform szútra), ahol a lámpa az esszencia és a fénye a funkció.Lai, Whalen (1979). "Ch'an Metaphors: waves, water, mirror, lamp". Philosophy East & West; Vol. 29, no.3, 1979. július, 245–253. o. - forrás: - olvasva: 2015-05-03
Tibeti buddhizmus
Nyingma A tibeti buddhizmusban a nyingma hagyomány a legkorábbi buddhista iskola, amelyet a legelső szanszkrit szövegek tibeti nyelvre történő lefordítása után alapítottak a 8. században. Csu Mipham (1846–1912) Sántaraksita (725–788) Madhjamálamkára című művéhez készített szövegmagyarázatában a következőket írja:Blumenthal, James (2008). "Śāntarakṣita", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (2008 téli kiadás), Edward N. Zalta (szerk.) - forrás: - olvasva: 2015-05-03
Dzogcsen A dzogcsen filozófia úgy tekint a két igazságra, hogy az végső soron beleolvad a nondualitásba és megélt élményként nem különböznek egymástól.
Kapcsolódó szócikkek Nágárdzsuna Tetralemma Upaja
Megjegyzések
Jegyzetek
Források Nyomtatott források Conze, Edward (1959). Buddhism: Its Essence and Development. New York, USA: Harper and Row.
Gethin, Rupert. Foundations of Buddhism. pp. 207, 235–245 Jayatilleke, K.N. Early Buddhist Theory of Knowledge. George Allen and Unwin, 1963
Keown, Damien. Dictionary of Buddhism. Oxford University Press, 2003
Lopez, Donald S., "A Study of Svatantrika", Snow Lion Publications, 1987, pp. 192–217. McCagney, Nancy. The Philosophy of Openness. Rowman and Littlefield, 1997
Monier-Williams, Monier; Leumann, Ernst; Cappeller, Carl (1899). A Sanskrit-English Dictionary, etymologically and philologically arranged with special reference to cognate Indo-European languages, Oxford: The Clarendon press Newland, Guy (1992). The Two Truths: in the Mādhyamika Philosophy of the Ge-luk-ba Order of Tibetan Buddhism. Ithaca, New York, USA: Snow Lion Publications.
Suzuki, Daisetz Teitaro, The Lankavatara Sutra, A Mahayana Text Routledge Kegan Paul, 1932
Internetes források
További információk Barbara O'Brien: The Two Truths. What Is Reality?
Kategória:Buddhista filozófia Kategória:Tibeti buddhizmus Kategória:Vadzsrajána Kategória:Madhjamaka