Események január 6. – Petru Groza közbenjárására felfüggesztik Márton Áron püspök börtönbüntetését. január 8. – Rákosi Mátyás pozícióját Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Elnöksége megerősíti, egyben élesen bírálja Nagy Imrét, akit önkritikára akarnak rávenni. (Nagy Imre ezt elutasítja.) január 12. – Jugoszlávia és Kína helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. január 25. – Milovan Đilas jugoszláv írót kormányellenes cselekedetei miatt 18 hónapra elítélik. február 15. – Antonín Zápotocký csehszlovák köztársasági elnök fogadja a jugoszláv nagykövetet, kezdetét veszi a két ország viszonyának fokozott normalizálódása. február 18. – A lengyel államtanács rendeletet ad ki Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság közötti hadiállapot megszüntetéséről. február 19. – Létrejön a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, a SEATO. február 22. – Márton Áron püspököt kiengedik a jilavai börtönből. március 2–4. – A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetősége (KV) az új szakasz politikájáról visszatér a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett felfogáshoz. március 16. – Eisenhower bejelenti, hogy háború esetén atomfegyvert alkalmaznak. március 19. – Károlyi Mihály korábbi köztársasági elnököt Franciaországban, Vence-ban éri utol a halál, ahol élete utolsó éveit töltötte. március 25. – Megalakul a Petőfi Kör. Márton Áron püspök körlevelében megbocsátást hirdet a papi békemozgalom résztvevőinek. március 29. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja KB és a kormány ülésén az életszínvonal növekedését elősegítő intézkedéseket fogadnak el. (Április 1-jei hatállyal csökkentik számos árucikk kiskereskedelmi árát.) április 5. – Winston Churchill brit miniszterelnök lemondása. április 15. – Az előző napi KV-ülés határozatának megfelelően Rákosi Mátyás értesíti Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét arról, hogy Nagy Imrét le kell váltania miniszterelnöki posztjáról. április 18. – Megalakul a Hegedüs-kormány. április 22–24. – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán ismételten harcot hirdetnek a „burzsoá nacionalizmus” ellen. május 9. – A Német Szövetségi Köztársaság a NATO tagjává válik. május 14. – Megalakul a Varsói Szerződés. május 15. – A Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország, illetve Ausztria képviselői aláírják az osztrák államszerződést. A Makalu (tszf. 8463 m) első megmászása. május 25. – A Kancsendzönga (tszf. 8586 m) első megmászása. május 26.–június 2. – Nyikita Hruscsov belgrádi látogatása, a szovjet–jugoszláv államközi kapcsolatok rendezése. június 4–6. – Rákosi Mátyás Hegedüs Andrással Bukarestbe utazik, ahol a szovjet vezetés közli, hogy Jugoszláviával a keleti tömbben mindenkinek megbékélésre kell törekednie. június 7–8. – Az MDP KV – Rákosi beszámolóját követően – kiáll a Jugoszláviával való megbékélés politikája mellett. június 21. – A honvédelmi miniszter 00700/1995. számú intézkedésében elrendeli a területi katonai igazgatási szervek átalakítását. (A meglévő katonai igazgatási szerveket felszámolták és helyettük megalakították a Budapest Főváros Kiegészítő Parancsnokságot, minden megyei székhelyen a megyei kiegészítő parancsnokságot, minden járási székhelyen a járási kiegészítő parancsnokságot, a meghatározott városokban városi kiegészítő parancsnokságot, Budapest minden kerületében kerületi kiegészítő parancsnokságot.) július 18–23. – Párizsban megtartják a NATO parlamenti képviselőinek első konferenciáját. (1966 novemberétől Észak-atlanti Közgyűlés). július 21. 3 év 2 hónap alatt elkészül – szovjet segítséggel – a varsói Kultúra és Tudomány Háza. Lengyelországban meghatározzák az új, ötéves népgazdasági fejlesztési tervet (1956–60). augusztus 8. – Rákosi a csepeli képviselői beszédében a jugoszláv–magyar viszony megromlásáért a felelősséget Péter Gáborra, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykori vezetőjére és „bandájára” hárítja. augusztus 21. – Rákosi felkeresi a budapesti jugoszláv nagykövetségen Svetozar Vukmanovićot és a két állam közötti viszony normalizálásáról tárgyal. október 2. – Romániában Gheorghe Gheorghiu-Dejt Chivu Stoica váltja a kormányfői poszton. október 6. – Görögországban Konsztantinosz Karamanlisz alakít kormányt. november 13. – Csehszlovák kormányközlemény jelenik meg a háborús bűnökért elítélt németek szabadon bocsátásáról. (1 437 személy távozhat a két német államba és Ausztriába. Az intézkedés nem vonatkozik a különösen súlyos bűncselekményeket elkövetőkre.) december 12. Kazincbarcikán felavatják a Borsodi Vegyikombinátot. december 14. – Magyarország, Ausztria, Spanyolország, Ceylon, Nepál, Laosz, Líbia, Jordánia, Kambodzsa, Írország, Olaszország, Finnország, Bulgária és Albánia csatlakozik az ENSZ-hez. december 23–28. – Rákosi Mátyás részt vesz a Román Munkáspárt II. kongresszusán. (Szovjet figyelmeztetésre nem szól a romániai magyarok helyzetéről.) december 30. – A Szovjetunió szerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal, megadva benne annak állami státuszát. Határozatlan dátumú események az év folyamán – Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár kínai látogatása során eléri, hogy a koreai háborúban foglyul ejtett 11 amerikai pilótát szabadon engedjék.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1955-ben 1955 a filmművészetben 1955 az irodalomban november 26. – Nagyváradon megnyílik az Ady Endre Emlékmúzeum. Isaac Asimov: A halhatatlanság halála (regény) Hosszú idő után ismét kötettel jelentkezik a szlovákiai magyar szellemi élet legismertebb képviselője, Fábry Zoltán (A gondolat igaza). Graham Greene: A csendes amerikai (regény) Többéves elhallgattatás után Kodolányi János „személyesen” is visszatér az irodalmi életbe, tagja lesz az Írószövetségnek, megjelenik Éltek, ahogy tudtak c. novelláskötete Vladimir Nabokov: Lolita (regény) Weöres Sándor: Bóbita (válogatott versek) Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn (dráma) 1955 a jogalkotásban 1955 a légi közlekedésben 1955 a sportban Juan Manuel Fangio harmadszor nyeri meg a Formula–1-es világbajnokságot. Június 11-én Le Mansban bekövetkezik az autóversenyzés eddigi legtöbb áldozatot követelő tömegbalesete, az . Kosárlabda Európa-bajnokság Budapesten. A magyar férfi csapat bajnoki címet nyer. A Bp. Honvéd SE nyeri a magyar NB1-et (Nemzeti Bajnokság, első osztály). Ez a klub ötödik bajnoki címe.
1955 a tudományban szeptember 21. – Emilio Segrè és Owen Chamberlain Berkeleyben felfedezik az antiprotont. 1955 a vasúti közlekedésben 1955 a zenében Frank Sinatra: In the Wee Small Hours
Születések január 6. – Rowan Atkinson angol színész január 18. – Nyilasi Tibor magyar labdarúgó, edző január 18. – Kevin Costner Oscar-díjas amerikai színész, rendező január 21. – Zsurzs Kati magyar színésznő, szinkronszínész január 26. – Björn Andrésen svéd színész († 2025) január 27. – Vörös István magyar zenész, a Prognózis együttes énekese február 2. – Leszek Engelking lengyel költő, író február 4. – Mikuláš Dzurinda, Szlovákia miniszterelnöke február 6. – Piláth Károly önkormányzati képviselő (Budapest XVII. kerülete) február 7. – Miguel Ferrer amerikai színész († 2017) február 11. – Ágg Károly fotóművész február 19. – Jurij Avramovics Bajdak ukrán pilóta, katonatiszt, az Ukrán Légierő parancsnoka február 21. – Ioan Rus román szociáldemokrata párti politikus, Románia belügy-, majd közlekedési minisztere február 24. Alain Prost – francia autóversenyző, Formula–1-es világbajnok Steve Jobs – az Apple Inc. cég elnöke († 2011) március 2. – Demény Attila zeneszerző, zongoraművész († 2021) március 9. – Ornella Muti olasz színésznő március 19. – Bruce Willis amerikai színész március 29. – Marina Sirtis angol-amerikai színésznő március 31. – Angus Young az AC/DC együttes szólógitárosa április 6. – Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök április 7. – Andresz Kati magyar színésznő, szinkronszínész († 2023) április 14. – Drahos Béla magyar karmester, fuvolaművész. április 19. – Regőczy Krisztina világbajnok magyar műkorcsolyázó április 29. – Máté Gábor Kossuth-díjas magyar színész május 1. – Törőcsik András magyar válogatott labdarúgó († 2022) május 13. – Elekes Zsuzsa Liszt Ferenc-díjas magyar orgonaművész május 11. – Garádi Géza többszörös magyar bajnok három- és öttusában, úszóedző május 16. – Hazel O’Connor angol énekesnő, színésznő június 2. – Michael Steele gitáros, énekesnő, több amerikai lányegyüttes tagja június 13. – Debreczeni József politikus, politikai elemző július 6. Saríf Iszmáíl egyiptomi politikus († 2023) június 26. – Draskovics Tibor jogász, politikus július 21. – Tarr Béla Kossuth-díjas magyar filmrendező († 2026) július 27. – Sarbak Gábor magyar irodalomtörténész, kodikológus, a Szent István Társulat elnöke augusztus 8. – Herbert Prohaska osztrák labdarúgó, edző, szövetségi kapitány augusztus 12. – Heintje Simons holland gyermekszínész, énekes augusztus 27. – Can Togay magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő szeptember 2. – Tamás István magyar író, költő, újságíró szeptember 8. – Skardelli György Ybl Miklós- és Kossuth-díjas magyar építész, érdemes művész szeptember 14. − XIV. Leó pápa, a katolikus egyház vezetője (2025−) szeptember 29. – Lantos László Triceps, magyar rendező, performer, író október 28. – Tarcsai Szabó Tibor magyar író, meseíró november 2. – Frajt Edit magyar színésznő november 10. – Tóth Armand zeneszerző, karmester, fuvolaművész november 11. – Friedrich Merz német kancellár november 13. – Whoopi Goldberg amerikai filmszínésznő november 30. – Billy Idol brit punk- és rockénekes, zeneszerző december 15. – Szakály György Kossuth-díjas magyar táncművész, balettigazgató, tanár († 2025) december 27. – Almássy Éva magyar származású francia író, újságíró december 31. – Jim Pillen Nebraska kormányzója
Halálozások január 28. – Török Sophie, született Tanner Ilona író, költő (* 1895) február 8. – Zsedényi Béla miskolci jogászprofesszor (* 1894) március 11. – Alexander Fleming Nobel-díjas angol orvos (* 1881) március 13. – Farkas Imre politikus, országgyűlési képviselő (* 1893) március 19. – Károlyi Mihály politikus, miniszterelnök, Magyarország első köztársasági elnöke (* 1875) március 30. – Fuchs Jenő négyszeres olimpiai bajnok vívó (* 1882) április 18. – Albert Einstein fizikus (* 1879) április 19. – Simay Imre festő, szobrász, grafikus (* 1874) május 25. – Fedák Sári színésznő (* 1879) június 11. – Breuer György magyar ornitológus (* 1887) augusztus 15. – Thomas Mann német író (* 1875) szeptember 1. – Schimanek Emil Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (* 1872) szeptember 9. – Zsirai Miklós Kossuth-díjas nyelvész (* 1892) szeptember 19. – Carl Milles svéd szobrász (* 1875) szeptember 22. – Fábián Gyula magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író (* 1884) szeptember 28. – Gyóni Mátyás történész, bizantinológus (* 1913) szeptember 30. – James Dean amerikai filmszínész (* 1931) október 9. – Julij Mihajlovics Brascsajko kárpátaljai ruszin jogász, politikus, közéleti személyiség (* 1875) november 5. – Maurice Utrillo francia festőművész (* 1883) november 12. – Hajós Alfréd olimpiai bajnok, építész (* 1878) november 20. – Jób Dániel magyar színházi rendező, író, színigazgató (* 1880) november 26. – Duronelly László vívómester, a magyar párbajtőrvívás egyik úttörője (* 1907) november 27. – Arthur Honegger svájci származású francia zeneszerző, a „Hatok” egyike (* 1892) december 4. – Galamb József konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell megalkotója (* 1881)
Jegyzetek
Források
Kategória:20. század