Nabil Maâloul (Tunis, 1962. július 25. –) tunéziai labdarúgó, középpályás poszton szerepelt, később pedig edzőként tevékenykedett. Leginkább az Espérance de Tunis játékosaként és vezetőedzőjeként ismert, emellett több alkalommal irányította a tunéziai válogatottat is.
Pályafutása játékosként Maâloul a tunéziai Espérance de Tunis csapatában kezdte profi pályafutását, ahol több bajnoki címet is nyert. 1989-ben a német Hannover 96 együtteséhez szerződött, ahol két idényt töltött, mielőtt visszatért volna Tunéziába.
A tunéziai válogatottban tíz éven át szerepelt, és több mint hetven alkalommal lépett pályára.
Edzői karrier Aktív pályafutása befejezése után edzőként folytatta. Az Espérance de Tunis élén 2011-ben bajnoki címet és afrikai Bajnokok Ligája-győzelmet szerzett.
2013-ban a tunéziai válogatott szövetségi kapitánya lett, később Kuvaitban és Katarban is dolgozott. Második válogatottbeli megbízatása alatt a csapat kijutott a 2018-as oroszországi világbajnokságra, ami az ország történetének egyik legnagyobb sikere volt.
Legutóbb 2023-ban az Espérance de Tunis vezetőedzőjeként tevékenykedett.
Személye és hatása Nabil Maâloul a modern tunéziai futball egyik meghatározó alakja, akit taktikai felkészültsége és a fiatal játékosok fejlesztésére helyezett hangsúlya miatt tartanak számon.
Kategória:1962-ben született személyek Kategória:Tunéziai labdarúgók Kategória:A Hannover 96 labdarúgói Kategória:Tunéziai olimpikonok Kategória:Labdarúgó-középpályások Kategória:Élő személyek