bélyegkép|jobbra|Atlaszok Sopronban Atlasz pár, vagy atlaszok sora épületek horizontális elemeinek tartását szolgálják az oszlopokkal hasonló módon. Az építőművészetben ezek rendszerint az embernél nagyobb, izmos férfi alakját öltik és hasonlatosak a görög mitológiából ismert Atlasz, az égboltot megtartó titánhoz. Atlasz elnevezés helyett a rómaiak a telamon fogalmát használták.
Nőnemű párjaik a kariatidák, de tőlük eltérően a tartásuk előre görnyedt, karjuk a teher alatt van, így látványosan fejezik ki a vállaikon viselt teher súlyát. Alkalmazásuk nem korlátozódott az építészetben pusztán az antik görög, majd római korszakokra, hanem megvalósult a későbbi korokban, a reneszánsz, a barokk, a rokokó, a klasszicizmus illetőleg a neoreneszánsz és a neoklasszicizmus idején is. A 19. században a manierizmus ismertető jegyeit mutatják.
Fordítás
További információk
Kategória:Épületszerkezeti elemek Kategória:Szobrászat