a tizenharmadik regénye a neves japán írónak, Murakami Harukinak. 2013. április 12-én jelent meg Japánban, egy hónap alatt. egy millió példányban kelt el. A háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáz nyolcvannégy) c. műve óta (2009-2010) ez volt az első megjelentetése.

A magyar kiadást Nagy Anita fordította, 2013 októberében jelent meg a Geopen kiadónál. Az angol nyelvű verziót, Philips Gabriel fordításával, világszerte 2014. augusztus 12-én adták ki. Az amerikai bestseller listák élére került BookScan, NPR, and The New York Times „Hardcover Fiction” („Keménykötetes fikció”) kategóriáiban.

Kiadásának története

Eredeti kiadás A kiadás előtt 2013. február 16-án a Bungeishunjū kiadóvállalat bejelentette, hogy Murakami Haruki új regénye áprilisban fog megjelenni. "Haruki Murakami's new work to be published in April", Jomiuri Simbun, 18 February 2013. Március 15-én már a címet is tudhattuk (A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei), de a kiadás pontos dátumát (április 12.) nem hozták nyilvánosságra. "Haruki Murakami's new novel, Colorless Tsukuru Tazaki and His Years of Pilgrimage, to be released April, 12" , MSN Sankei News, 15 March 2013.

Már az első naptól kezdve érkeztek előrendelések és 11 napon belül 10.000 példányt adtak el az Amazon.co.jp nevű oldalon. "Murakami's new novel will be released April 12th! The mystery of 'Colorless' 'Tsukuru Tazaki' 'Pilgrimage' Special Feature" , on Bungeishunjū's weekly Bunshun website, 11 April 2013. Ez egy nappal kevesebb, mint amelyet az elődje, az 1Q84 tartott, és amellyel a leggyorsabban eladott könyvvé vált az Amazon.co.jp-n. A kiadó eleinte 300.000 példánnyal számolt, amely a keménykötetes könyvek kiadásának történetében (első kiadásoknál) az eddigi legnagyobb szám. Sőt 3 további nyomtatássorozatra volt szükség, mivel úgy tűnt, hogy még a megjelenés napja előtt el fogja érni a példányok száma a 450.000-t. "Frenzy over Haruki Murakami's new novel Colorless Tsukuru Tazaki and His Years of Pilgrimage" , MSN Sankei News, 10 April 2013. "Haruki Murakami's first new novel in three years, 500,000 copies already sold" , MSN Sankei News, 22 April 2013.

A kötet megjelenését megelőzően, engedélyezték, hogy a procedúra során keletkezett 7 állításból információtöredékeket szivárogtassanak ki, ezek között szerepelt a szerző február 28-i és március 15-i üzenete is. "Haruki Murakami: 'While I was writing it became a novel.' A message about his new work" , MSN Sankei News, 28 February 2013. and 15 March, were issued to convey fragments of information over the course of seven statements. "Top secret mysterious contents of Haruki's new work, 500,000 copies sold before the release", Jomiuri Simbun, 9 April 2013. Azonban a regény részleteit nem hozták nyilvánosságra. Sőt, ezúttal azok a nyomdai ívek sem lettek elkészítve, amelyeket rendszerint más kritikusoknak, újságoknak és könyvesboltoknak küldenek még a kiadás előtt. A könyv tartalmát csak korlátolt létszámú ember ismerhette. "Bookstores bustling with copies of Haruki Murakami's mysterious new work", Post-Seven News, 11 April 2013, Hozzáférés ideje: 25 April 2013.

A kiadás után A kiadás időpontja 2013. április 12-ére, péntek éjfélre lett meghirdetve. Azok a tokiói könyvesboltok, amelyek éjszaka is nyitva álltak, több mint 150 fős sorokról számoltak be. "Haruki Murakami's new work goes on sale at midnight, fans excited" , Asahi Shimbun, 12 April 2013, Hozzáférés ideje: 28 April 2013. Hét nappal a megjelenése után a könyvet további nyolcszor nyomtatták ki, összesen körülbelül egymilliószor, "The Haruki effect, a classic piece appeared in the novel, sold out", Asahi Shimbun, 20 April 2013, Hozzáférés ideje: 28 April 2013. "How do booksellers sell Haruki Murakami? Enjoy Colorless Tsukuru Tazaki and His Years of Pilgrimage more" , Nikkei Business, 26 April 2013, Hozzáférés ideje: 28 April 2013. és a hírek szerint mindet el is adták az elkövetkező egy hónapban. Novemberben az eladott árucikkekkel foglalkozó Oricon nevű cég 985.000 eladott példányszámot állapított meg.

Magyar kiadás

Fogadtatás Eredeti kiadás

Magyar kiadás

Tartalom

Történet Ebben a realista fejlődésregényben (a szerző mágikus realizmusára utaló nyomok vannak a regényben, főként álmok és mesék) az egyes szám harmadik személyű narratíva által Tazaki Cukuru múltját és jelenét kísérhetjük nyomon, aki szeretné megérteni, hogy miért siklott ki az élete tizenhat évvel ezelőtt.

A korai ’90-es években, a szülővárosában, Nagojában élő Cukurunak egyetlen szenvedélye volt: a vasútállomások. Aztán a középiskolában szert tett négy barátra, két fiúra és két lányra. Azonban ennek a négy embernek mind volt a vezetéknevükben egy színt megjelölő írásjegy, kivéve Cukurunak, aki így kicsit kilógott a „színtelenségével” ebből a harmóniából. Azonban egy nap, 1995-ben, amikor másodéves egyetemista volt, ezek a barátok hirtelen megszakítottak vele minden kapcsolatot. Ez a soha meg-nem-magyarázott kafkai kiközösítés eleinte az öngyilkosság érzését keltette benne, majd azt, hogy ő egy „üres személy, nincsen semmiféle színessége és identitása”, és amikor a következő szemeszterben az egyetlen egyetemi barátja is eltűnt, úgy érezte, „az a sorsa, hogy egyedül legyen.”

Ma, a 2011-es Tokióban, a harminchat éves Tazaki mérnökként dolgozik egy vasúti társaságnál és állomásokat épít. A barátnője, Szala arra próbálja ösztökélni, hogy nézzen szembe a múlttal. Ne naiv, könnyen sebezhető kisfiúként, hanem felnőttként. Keresse fel a régi barátait, tegye helyre a velük való kapcsolatát, tudja meg, miért utasították el őt korábban, mivel ő, Szala már képtelen ezt így tovább folytatni, hacsak Tazaki nem lép tovább ezen a dolgon. Így hát Tazaki elkezdi felkeresni őket egyesével. Először Nagojában, majd a vidéki Finnországban, keresvén az igazságot. Így kezdődnek el zarándokévei a boldogságért.

Szereplők Főbb szereplők

Tazaki Cukuru Tazaki Cukuru (japánul: 多崎 つくる, de 多崎 作 –ként anyakönyvezve). Főszereplő, keresztneve homofon, utalás a „csinálni, készíteni” szóra. Családneve nem tartalmaz semmilyen színt tartalmazó írásjegyet. A történet jelene szerint harminchat éves, egyedülálló. Gyerekkorától kezdve szereti a vasútállomásokat és jelenleg is vasútállomásokat tervez egy vasúti társaságnak Tokióban.

Akamacu Kei Akamacu Kei (japánul: 赤松 慶). Cukuru egyik középiskolás barátja, becenevén Aka, azaz japánul vörös (a vezetékneve japánul vörösfenyőt jelent). A magyar változatban csak Vörös. Jelenleg Nagojában oktató. Üzlete, mely által alkalmazottakat képez ki nagyvállalatok számára, sikeres. Titkon homoszexuális beállítottságú, ezért egy kicsit elfojtva érzi magát Nagojában.

Ómi Josió Ómi Josió (japánul: 青海 悦夫). Cukuru egyik középiskolás barátja, becenevén Ao , azaz japánul kék (a vezetékneve japánul kék tengert jelent). A magyar változatban csak Kék. Jelenleg autókereskedő Nagojában, a Toyota luxusautóját (Lexus) értékesíti.

Sirane Juzuki Sirane Juzuki (japánul: 白根 柚木). Cukuru egyik középiskolás lánybarátja, becenevén Siro, azaz japánul fehér (a vezetékneve japánul fehér gyökeret jelent). A magyar változatban csak Fehér. Korábban magán zongoratanár volt Hamamacuban, azonban 6 évvel korábban megfojtják egy megoldatlan gyilkosság miatt.

Kuronó Haatainen Eri Kuronó Eri (japánul: (黒埜 恵里). Cukuru egyik középiskolás lánybarátja, becenevén Kuro, azaz japánul fekete (a vezetékneve japánul fekete rétet jelent). A magyar változatban csak Fekete. Jelenleg fazekas művész. Férje Edvard Haatainen, egy finn férfi, aki azért jött Japánba, hogy fazekasságot tanuljon. A nő, miután hozzáment, Finnországba költözött Kuronó Haatainen Eriként (エリ・クロノ・ハアタイネン?) és jelenleg két lányuk van.

Kimotó Szala Kimotó Szala (japánul: 木元 沙羅). Cukuru jelenlegi szerelme. Keresztneve szalafát jelent, vezetékneve pedig vagy „a fa alatt”-ot vagy „faalap”-ot jelent. Két évvel idősebb Cukurunál, Tokióban él és egy utazási irodának dolgozik.

Haida Fumijaki Haida Fumijaki (灰田 文紹). Cukuru azon kevés barátainak egyike, akiket az egyetemen szerzett. Vezetékneve „szürke hántolatlan rizs”-t jelent. Két évvel fiatalabb Cukurunál. Eltűnt az egyetemről még az új szemeszter megkezdése előtt.

Másodlagos karakterek

Haida apja Haida apja egyetemi tanár volt. A ’60-as években szabadságot vesz ki, hogy beutazza az országot. Furcsa munkákba kezd bele. Gondnokként dolgozott egy kicsi forrófürdőhöz tartozó kocsmánál, ekkor találkozott Midorikavával, akinek fucsa meséjét később elmesélte a fiának.

Midorikava Midorikava (japánul: 緑川). Dzsesszzongorista Tokióban. Vezetékneve zöld folyót jelent. Haida apjának története szerint Midorikava mindig csak aztán kezdett el játszani, miután egy kis táskát tett a zongorára. Nehéz terhet cipelt a vállán: képes volt látni az emberek aurájának színét.

Az állomásfőnök Ő az, aki mesél Cukurunak az állomáson eltűnt illetve megtalált furcsa tárgyakról, így például arról a formaldehides korsóról, amelyben két levágott ujjat találtak.

Szakamotó Cukuru fiatal munkatársa. A munkája ellenére van egy másik szenvedélye, a genetika.

Olga Szala fiatal barátnője és kollégája. Energikus egyéniség, finn származású. Helsinkiben dolgozik egy utazási irodának. Ő segíti Cukurut, amikor Finnországban van.

Edvard Haatainen Eri férje, finn fazekas művész. Cukuru akkor találkozik vele, amikor a felesége és a gyerekei nincsenek otthon.

Eri és Edvard két lánya Körülbelül 3 és 6 évesek. A nagyobbikat Juzunak hívják, Eri egyik elhunyt barátnője után.

Cselekmény összefoglalása

Első három fejezet Tazaki Cukuru egy harminchat éves ember, akinek egyik jellemzője, hogy szereti a vonatokat, a másik pedig, hogy második egyetemi évében a régi barátai nem voltak hajlandóak szóba állni vele: „Akár az az ember a Bibliában, akit elnyelt az óriás cethal, és aztán a cethal gyomrában tengődött, Cukuru a halál gyomrába hullott és egy sötét nyirkos üregben töltötte dátumot vesztett napjait.” (magyar fordítás: Nagy Anita) Jelenleg Tokióban él és egy lánnyal kezd el találkozgatni, Kimotó Szalával, aki egy utazási irodánál dolgozik. Egy vacsoránál elmeséli neki, hogy a középiskolai barátai mind különböző színekről voltak elnevezve (Ao=Kék, Aka=Vörös, Siro=Fehér, Kuro=Fekete) és ezeken a színeken is hívták egymást, de mivel neki nem volt színe, ő színtelen maradt. Mindig mindent együtt csináltak, akár a kéz öt ujja, egészen addig a napig, amíg telefonon „bejelentették”, hogy nem akarják őt soha többé látni vagy beszélni vele. Ez egy hirtelen eldöntött kijelentés volt, nem volt értelme vitatkozni vele. Nem adtak semmiféle magyarázatot erre a nyers kijelentésre. Egyetlen szóval sem indokolták meg és Cukuru nem merte megkérdezni.

Negyedik fejezet Miután túljutott ezen a veszteségen és az öngyilkosságra való késztetést is feldolgozta („Cukuru talán azért nem próbálkozott meg ténylegesen az öngyilkossággal, mert a halálról alkotott fogalmai túlságosan is tiszták és intenzívek voltak, és nem tudta konkrétan kiötleni a halál ezekhez méltó eszközét.”), Haidával barátkozott össze az egyetemen (akinek a nevében a szürke szín írásjegye szerepelt). Elkezdtek mindent együtt csinálni, olyan klasszikus zenét hallgattak, mint például Liszt Ferenc: Années de pélerinage. „Liszt zongoradarabjait gyakran nagy technikai tudást igénylő, a felszínre koncentráló műveknek tartják. Természetesen ilyen trükkös darabok is akadnak köztük, de ha figyelmesen hallgatjuk őket, észrevesszük, hogy belül különleges mélységet rejtenek. És a legtöbb esetben ez ügyesen el van rejtve a díszítés mögé.”

Ötödik fejezet