Erdély fejedelme (, )Fallenbüchl 1988, p. 77. az Erdélyi Fejedelemség uralkodó államfője volt a 16. századtól egészen a 18. század közepéig. Szapolyai János Zsigmond volt az első, aki 1570-ben vette fel a címet, de használata stabilizálódott.
Eredet
Erdély integrációja az újonnan megalakult Magyar Királyságba 1003 körül kezdődött.Georgescu 1991, pp. 15-16.Pop 1999, pp. 40-41. A tartomány intenzív gyarmatosítás alá került,Georgescu 1991, p. 16. aminek következtében különböző származású gyarmatosítók érkeztek és telepedtek le, köztük a magyar ajkú székelyek és a német nemzetiségűek.Makkai 1994, pp. 178-183. Erdély területét közigazgatási célból „megyéknek” és „székeknek” nevezett területi egységekre osztották.Pop 1999, pp. 53-54.
A hét erdélyi megye (Doboka, Fehér, Hunyad, Kolozs, Küküllő, Szolnok és Torda) elsősorban helyi nemesek által vezetett intézmény volt.Pop 1999, p. 53. Fejük, az ispán vagy székely ispánMakkai 1994, p. 207. azonban egy magasabb tisztségviselő, a magyar királyok által kinevezett vajda fennhatósága alá tartoztak.Pop 1999, pp. 50., 50-53. Az erdélyi vajdának számos közigazgatási, katonai és bírói feladata volt.Pop 1999, p. 50. Például a hét megye közös közgyűlését a vajda vagy helyettese hívta össze és vezette, általában Tordán.Pop 2005, p. 230.
A független Magyar Királyság vége 1526-ban a mohácsi csatában az Oszmán Birodalom legyőzte a magyar királyi hadsereget és megölte II. Lajos királyt. Ezután az oszmánok visszavonultak.
A trónt Lajos sógora, Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János erdélyi vajda követelte. Mindkettőt támogatták a magyar bárók. Ferdinánd kiűzte Jánost Magyarországról, mire János támogatásért cserébe hűséget ajánlott Szulejmán oszmán szultánnak. Szulejmán megtámadta az osztrák földeket, míg János visszaszerezte a magyar trónt. Szulejmánt visszaverték Ausztriából, és egy 1538-as szerződés értelmében Ferdinánd lett Magyarország királya, aki a nyugati országrészt birtokolta. Szapolyai I. János néven szintén magyar király lett, aki a keleti részeket, köztük Erdélyt birtokolta (a történészek „keleti Magyar Királyságnak” nevezték Szapolyai-ház által uralt területeket).
Így Magyarország teljesen szuverén királyságból vagy a Habsburg-ház egyik koronaföldje, vagy oszmán vazallus állam lett.
Az Erdélyi Fejedelemség különválása balra|bélyegkép|208x208px| János Zsigmond fejedelemSzulejmán előtt 1556-ban. János 1538-ban Ferdinándot nevezte ki utódjának a királyi székben. De nem sokkal halála előtt, 1540-ben született egy fia, János Zsigmond. A magyar országgyűlés II. János Zsigmondként választotta királlyá, és amikor Ferdinánd betört, Fráter György régens püspök felszólította Szulejmánt, hogy védje meg vazallusát. Szulejmán kiűzte Ferdinándot, majd Közép-Magyarországot közvetlen a török uralom alá helyezte. János Zsigmondnak adományozta Erdélyt és Kelet-Magyarországot.
1551-ben Fráter püspök elintézte, hogy II. János Zsigmond lemondjon királyi címéről Ferdinánd javára, cserébe a „kelet-magyarországi” földek vazallus uraként ismerték el. Ettől fogva János Zsigmondot és utódjait erdélyi fejedelemnek nevezik.
A fejedelem és jogai bélyegkép|250x250px| Bethlen Gábor
Stílus és címek Az erdélyi uralkodók a következő stílust és címeket használták:
Megszólítása:
Őnagysága Őexcellenciája
Címek:
Isten kegyelméből Erdély fejedelmeDeák 2009, p. 88. A Partium ura A székelyek ispánjaSzegedi 2009, p. 101.
Emellett Báthory ZsigmondPop 2009, pp. 78-79. 1595-ben felvette a „Havasalföld és Moldva fejedelme” címet.
Nemzetközi státusz 1570-től 1699-ig Erdély fejedelmeit nem ismerték el független uralkodóként. Időnként elismerték az oszmánok, máskor pedig a Magyar Királyság uralmát. Az iszlám jogtudomány tanítása szerint Erdély átmeneti státuszú terület az Oszmán Birodalomba teljesen integrált országok és a független államok között.Pop 2009, p. 286. Ennek megfelelően trónra lépésekor minden fejedelem kapott egy hivatalos dokumentumot a szultántól, amely ismertette a fejedelem jogait és kötelezettségeit. Ezek az okiratok vagy athnáme-k megerősítették az erdélyi birtokok szabad fejedelemválasztási jogát, „garantálták a fejedelemség területi épségét”, és katonai segítséget ígértek a fejedelemnek ellenségei inváziója esetén. Másrészt a fejedelmek kötelesek voltak évente adót fizetni, és segíteni az oszmánokat hadműveleteikben.Felezeu 2009, pp. 49-50, 52-53.
Fejedelmek listája
Az intézmény vége A Rákóczi-szabadságharc után a fejedelmeket Az Erdélyi Királyi Gubernium vezetőinek listájahelytartók]] (Az Erdélyi Királyi Gubernium vezetőinek listájagubernátorok]]) váltották fel. Az utolsó fejedelem, II. Rákóczi Ferenc élete hátralévő részét száműzetésben töltötte.
Kapcsolódó oldalak
Erdélyi fejedelmek listája Erdélyi vajda Erdélyi fejedelmek házastársainak listája Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) Erdély Erdély történelme
Jegyzetek
Források