Hevesi Ákos

Hevesi Ákos (Kismarja, 1884. július 9. – Chimillas, 1937. július 12.) gazdatiszt, a Forradalmi Kormányzótanács tagja.

Élete Dr. Hevesi Vilmos (korábban Heck Bernát) szül. 1854 Nagyvárad103. oldal orvos és Wachsmann Lenke fiaként született izraelita vallásúként, családjával 1889. augusztus 7-én áttért a református hitre.Varga Gyula: Egy falu az országban. Debrecen, 1978, 131-132. o. A gimnázium elvégzése után a kolozsmonostori gazdasági főiskolára iratkozott be. Ennek befejezése után tanulmányútra ment Németországba, ahol szakmai ismeretszerzés mellett megismerkedett a szocialista eszmeáramlatokkal is. Visszatérte után gazdatisztként működött. 1907-ben a nagyváradi törvényszék 2 év 6 hónap fegyházra ítélte halált okozó súlyos testi sértés vétsége miatt. 1909-ben belépett az MSZDP-be. 1916-ban behívták, s az olasz frontra került, összesen két évet szolgált. Az őszirózsás forradalom idején a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének csoporttitkára, 1919 elején belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, s bekapcsolódott a szövetkezeti agitációba: a Buza Barna-féle földreform-tervezet ellenében a termelőszövetkezetek létesítése mellett tette le voksát. 1919 februárjában Hamburger Jenő, mint földművelésügyi államtitkár őt bízta meg a téeszesítés tervének elkészítésével. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején tervei alapján kezdték meg a termelőszövetkezetek létesítést. Megbízták a Földművelésügyi Népbiztosság szövetkezeti osztályának irányításával, majd helyettes népbiztossá nevezték ki a Földművelésügyi Népbiztosságnál. 1919. április 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a balmazújvárosi születésű Wertheimer Hermina tejcsarnok kezelővel, Wertheimer Mór és Kohn Fanni lányával.A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. állami házassági akv. 1533/1919. folyószáma alatt Belépett a Vörös Hadseregbe, s a II. hadtestnél szolgált. Később Székesfehérvár városparancsnokaként működött, illetve Fejér megye katonai biztosa lett.

A bukás után, 1919. augusztus 23-án délután letartóztatták. Több mint 4 pere volt, amelyekben felségsértéssel, lázadással, személyes szabadság megsértésével, zsarolással, izgatással és emberöléssel vádolták. A Budapesti Törvényszék 1920 szeptember havában 10 évi fegyházra ítélte, ám a fogolycsere-akciónak köszönhetően 1922-ben Szovjet-Oroszországba került. Itt először a Kominternben működött, majd a Paraszt Internacionálé agitációs és propagandaosztályának lett vezetője, később pedig a szervezet alelnökeként működött. Dolgozott a Nemzetközi Agrártudományi Intézetben is. 1929-ben Berlinbe ment, s 1933-ig itt élt. Ekkortájt könyvírással, cikkírással kereste meg kenyerét. Részt vett a spanyol polgárháborúban, egyes források szerint Neibung Pál,Tetteikben élnek. Székesfehérvár, 1984, MSZMP Fejér megyei bizottsága. más források szerint Tar Ákos néven. Részt vett katonák kiképzésében, a „Rákosi zászlóalj" megszervezésében, amelynek parancsnokaként is harcolt. Később a Nemzetközi Brigád magyar zászlóaljának parancsnoka lett, ám a huescai harcokban elesett.

Hevesi Ákost hosszú ideig „gyanús”ként emlegették a Szovjetunióban. Fiát hazatérése után lefokozták és kizárták a pártból, bár két ízben kapta meg a Vörös Zászló érdemrendet, ami a Szovjetunióban is ritkaságnak számított.Petrák Katalin: Magyarok a Szovjetunióban

Szántó Rezső maga indult Hevesi keresésére és egészen Léridáig elment, de hiába. Egyesek úgy informálták őt, hogy fogságba esett. Közel két év telt el, míg halálának körülményei tisztázódtak. Ezért volt nagy jelentősége annak, hogy a SZK(b)P 1939-ben megtartott XVIII. kongresszusán Dmitrij Manuilszkij előadói beszédében, amikor a spanyol nép harcának megsegítéséről, a nemzetközi munkásmozgalom összefogásáról és a harcokban elesettekről szólt, meleg szavakkal megemlékezett Hevesi Ákosról, a magyar nép fiáról.

Emlékezete Ismeretlen időben, de az 1950-es évek egy részében biztosan az ő nevét viselte Szombathely egyik központi utcája (egyebek mellett ott működött a Vas Népe megyei napilap szerkesztősége is). Jelenleg is utca viseli a nevét Egyházasrádócon és Létavértesen. A rendszerváltás előtti időszakban ugyancsak az ő nevét viselte Szombathelyen a város egyik szakközépiskolája és szakmunkásképző intézete.Száz éve született Hevesi Ákos. Vas Népe, XXIX. évf. 160. szám (1984. július 10.), p8; online hozzáférés (Arcanum): 2026. szeptember 17. A nevét viselő szombathelyi középiskola oladi szakmunkásképzőjének egyik belső udvari falán emléktábláját is elhelyezték 1984-ben, születésének 100. évfordulóján; az 1984. szeptember 3-án felavatott domborműves emléktábla Nagy Géza budapesti szobrász alkotása volt.Emléktábla Hevesi Ákosnak. Vas Népe, XXIX. évf. 208. szám (1984. szeptember 5.), p1; online hozzáférés (Arcanum): 2026. szeptember 17. A rendszerváltás után az iskolát más intézménnyel összevonták, a domborművet leszerelték, holléte azóta ismeretlen.Hevesi Ákos-dombormű. Köztérkép.hu, hozzáférés: 2026. szeptember 17. 1958-tól a nevét viselte a Földművelésügyi Minisztérium, később a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) alárendeltségében működő, eredetileg erdészcsaládok gyermekei számára létrehozott, majd az egész agrárágazatra kibővített illetékességi körű, a nagykovácsi Teleki–Tisza-kastély területén kialakított nevelőotthon.Sütemény szerdán. Nők Magazinja, 25. évfolyam, 3. szám (1989. március), p4-6.; hozzáférés (Arcanum): 2026. szeptember 17. Egyelőre tisztázatlan, hogy az intézmény meddig működött Hevesi Ákos Nevelőotthon néven, de a működéséről szóló 14/1979. (MÉM. É. 20.) MÉM utasítást csak Lakos László földművelésügyi miniszter 51/1995. (XII. 29.) számú miniszteri rendelete helyezte hatályon kívül.Magyar Közlöny, 1995. évi 117. szám (1995. december 29.), 7339-7340. oldal

Jegyzetek

Források Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Budapest, [é. n.], HOGYF EDITIO.

HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 3336

Tetteikben élnek. Székesfehérvár, 1984, MSZMP Fejér megyei bizottsága.

További információk R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.

Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. A szocialista forradalomért (Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1975.) Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában (Budapest, 1959.) Földes Péter: Madridi induló (Budapest, Móra Ferenc Kiadó, 1961.) Csatári József: A spanyol barikádokon. (Egy magyar önkéntes visszaemlékezése. Budapest, Zrínyi Könyvkiadó, 1961.) A munkásmozgalom Fejér megyei története 1919–1919. (Tanulmányok, Dokumentumok. Székesfehérvár, 1919.) Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér megyei Bizottság Archívuma 49. fond. V.Gy./H.

Levéltári anyagok HU BFL - VII.5.c - 7140 - 1920 HU BFL - VII.18.d - 13/7496 - 1919 HU BFL - VII.18.d - 13/2397 - 1919 HU BFL - VII.18.d - 13/3849 - 1919 HU BFL - VII.18.d - 13/3383 - 1920

Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:A Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosai Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai Kategória:KMP-tagok Kategória:A spanyol polgárháború magyar résztvevői Kategória:A szovjet–magyar fogolycsere-akció kicseréltjei Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:Csatában elesett magyar katonák Kategória:Magyar köztörvényes elítéltek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai