Szabados Sándor (szül. Freistadl Sándor,1920-as büntetőügye más források szerint Freistadtl SándorVáry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon, HOGYF EDITIO, Budapest ) (Komárom, 1874. január 14. – Szovjetunió, 1937 után) szociáldemokrata, később kommunista politikus, közoktatásügyi népbiztos, betegpénztári tisztviselő, újságíró, jogász, műfordító. Felesége Kun Béla sógornője volt.Magyar Lajos feleségül vette Korvin Ottó özvegyét. 8 Órai Újság 7. (1921: 158.) 6.
Élete Freistadtl Zsigmond és Krausz Johanna fia. 1892-ben Bécsben és Lipcsében szocialista tanulóköröket vezetett, továbbá tagja volt a munkásképző egyletnek is. 1893-tól a Népszava munkatársa. 1898-ban Komáromba toloncolták, ahol munkásegyletet alapított, és sztrájkokat szervezett. Röpirataiért, és a A magyar nép kátéja című munkájáért másfél évi fogházra ítélték. 1903-ban jelent meg fordításában a Kommunista Párt Kiáltványának teljes szövege. Később az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak lett tisztviselője. Az első világháború előtti években az MSZDP baloldali ellenzékéhez csatlakozott, a háború alatt pedig részt vett az antimilitarista agitációban. 1918-ban az újonnan alapított KMP tagja lett. A Tanácsköztársaság alatt április 5-től június 24-ig közoktatásügyi népbiztos, illetve a propaganda- és népnevelési ügyek vezetője volt, a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagja. A kommün bukása után 1919 augusztus 14-én letartóztatták Budapesten. A népbiztosperben életfogytig tartó fegyházra ítélték. A börtöntől megmenekült, mivel a szovjet–magyar fogolycsere-akció során Szovjet-Oroszországba került, ahol az Irodalmi Főigazgatóság francia-német szekciójának lett a vezetője. A sztálini önkény áldozata lett.
Több szociológiai munkát fordított magyarra, és számos agitációs füzetet is írt.
https://ru.openlist.wiki/%D0%A1%D0%B0%D0%B1%D0%B0%D0%B4%D0%BE%D1%88_%D0%90%D0%BB%D0%B5%D0%BA%D1%81%D0%B0%D0%BD%D0%B4%D1%80_%D0%A1%D0%B8%D0%B3%D0%B8%D0%B7%D0%BC%D1%83%D0%BD%D0%B4%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D1%87_(1874)
Munkái A magyar nép kátéja. Komárom, 1899. Socialismus. Védővám. Budapest, 1903.
Fordításai Karl Marx – Friedrich Engels: A kommunista kiáltvány (Kautsky előszavával, 1918, Budapest, Népszava Kiadó) Karl Marx: A polgárháború Franciaországban (alcím: a nemzetközi munkásszövetség kormányzótanácsának fölirata, a bevezetőt írta: Friedrich Engels, Népszava, Budapest, 1918)
Emlékezete Budapest XI. kerületében a rendszerváltás előtt a jelenlegi Albert utca viselte a nevét.
Jegyzetek
Források
Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon, HOGYF EDITIO, Budapest Ormos Mária:A katedrától a halálsorig, Napvilág Kiadó, Budapest, 2011 Munkásmozgalom-történeti Lexikon (Kossuth Könyvkiadó, 1976 )
További információk Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Rév Erika: A népbiztosok pere. 1969.
Kategória:1874-ben született személyek Kategória:KMP-tagok Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Kivégzett magyar politikusok Kategória:Komáromiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:A Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai Kategória:Magyar újságírók Kategória:A sztálini tisztogatások magyar áldozatai Kategória:A szovjet–magyar fogolycsere-akció kicseréltjei Kategória:Az 1930-as években elhunyt személyek