Események Határozott dátumú események január 2. – Turócszentmártonban megjelenik a Slovenské ľudové noviny (Szlovák Népújság) című ellenzéki, katolikus néppárti irányzatú hetilap. január 6. – Francesco Forgione (a későbbi Pietrelcinai Szent Pio, azaz Pio atya) 15 évesen belép a morconei kapucinus szerzetesek noviciátusába. (Nem sokkal később, január 22-én felölti a ferences habitust és megkapja a Pio nevet, V. Piusz pápa tiszteletére, aki Pietrelcina védőszentje volt.) január 16. Szerbiában I. Sándor király feloszlatja a skupštinát, ettől kezdve maga kormányozza az országot. január 27. – Bolíviai brazil telepesek újból bejelentik az Acrei Köztársaság megalakulását José Plácido de Castro vezetésével. február 7. – A nyitrai vármegyei törvényszék végtárgyalása 3 szlovák ellenzéki politikus – Rudolf és Július Markovič, valamint Ľudovít Čulík – ellen az 1901. évi parlamenti választások alkalmával elkövetett magyarellenes izgatás vádjával. (A 2-5 hónap közti büntetéseket a pozsonyi fellebbviteli bíróság augusztus 6-án megsemmisíti.) április 5. – Belgrádban tömegtüntetésekre kerül sor I. Sándor király diktatórikus módszerei ellen. április 7. – I. Sándor szerb király felfüggeszti az alkotmányt. június 8. – Elindul az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata Miskolcon. (Sikertelensége miatt hamar megszűnik.) június 11. – I. Obrenović Sándor szerb királyt tiszti összeesküvők meggyilkolják. (Dinasztiaváltás I. Karadjordjević Péter révén, egyben külpolitikai irányváltás is.) június 27. – Gróf Khuen-Héderváry Károly alakít kormányt. július 1. – Teodor Pejačevićet nevezik ki horvát bánná. július 4. – Budapesten megjelenik Milan Hodža szerkesztette Slovenský týždenník (Szlovák Hetilap), a korszak legnépszerűbb, radikális ellenzéki szlovák politikai orgánuma. augusztus 4. – X. Piusz pápa megválasztása. augusztus 15. – A macedóniai felkelés kirobbanása. szeptember 19. – A Jaša Tomić vezette magyarországi Szerb Radikális Párt új programja az 1868-as nemzetiségi törvény kiszélesítését követeli. szeptember 20. – Tiszaújlakon és Tiszabecsen felavatták a turulmadaras Rákóczi emlékművet, illetve a tiszabecsi Rákóczi emlékoszlopot. október 3. – I. Ferenc József és az orosz cár mürzstegi egyezménye. (Macedónia külön főkormányzóság, a keresztény lakosság helyzetének javítására a 2 hatalom delegátusai felügyelnek.) október 10. Átadják az Erzsébet hidat Budapesten. A Bayer gyógyszergyár piacra dobja új fájdalomcsillapítóját, az Aspirint. november 3. Gróf Tisza István alakít kormányt. Panama kikiáltja függetlenségét. november 11. – Brazília és Bolívia aláírja a petrópolis szerződést, Acre területét ez előbbi fél kapja meg, ezzel véget ér az acrei háború.
Határozatlan dátumú események az év eleje – A horvát–magyar pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról folytatott tárgyalásokon a magyar fél elutasítja a horvátok által javasolt változásokat. március-április – Jelentős megmozdulások Horvátországban a pénzügyi önállóság, az általános választójog és a horvát vezényleti nyelv ügyéért; továbbá tiltakoznak a magyar feliratok és címerek ellen. az év folyamán – Az 1895-ben Rzeszówban megalakult Néppárt (SL) Lengyel Néppártra (PSL) változtatja nevét, s közzéteszi a parasztság érdekvédelmére korlátozódó programját.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1903-ban 1903 a filmművészetben augusztus 29. – Oskar Mester a berlini Apollo moziban bemutatja a hangos képet, melyet vetítőgép és gramofon csatlakoztatásával hoz létre. Filmjein táncok és operajelenetek láthatóak. november 7. – Léon Gaumont szabadalmaztatja a kronográfot, amely a vetítő és a gramofon párhuzamos működtetésével lehetővé teszi a hangosfilmet. A nagy vonatrablás, rendezte Edwin S. Porter 1903 az irodalomban 1903 a légi közlekedésben december 17. – A Wright fivérek az észak-karolinai Kitty Hawkban Flyer 1 nevű kétfedelű gépükkel végrehajtják az első kormányozott motoros repülést. 1903 a sportban Az FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe. Megrendezik az első Tour de France-t Az első nemzetközi teniszbajnokság Budapesten. A Yolland Arthur kezdeményezésére, a MAC (Magyar Atlétikai Club) által kiírt versenyen férfi egyesben a győzelmet a későbbi olimpiai bajnok brit Josiah Ritchie szerezte meg. április 5. – Nemzetek közötti labdarúgó mérkőzés: Magyarország - Cseh Királyság 2-1 Lásd még: 1903-ban alapított labdarúgóklubok listája 1903 a tudományban Tantál-lámpa. Vasbeton első alkalmazása házépítésnél. Ciolkovszkij elkezdi kidolgozni űrhajózási repüléselméletét. Zsigmondy Richárd és munkatársai kidolgozzák az ultramikroszkópot. Az elektrokardiográfia (EKG) feltalálása. Henry Ford megalapítja autógyárát. 1903 a vasúti közlekedésben december 3. – Átadják a Szentes és Csongrád közötti Tisza-hidat.
Születések január 11. – Dékány András író († 1967) január 13. – Román György festő, író († 1981) január 18. – Bezsilla László entomológus († 1983) január 25. – Benedekfalvi Klein Gáspár jogász, történész, Borsod vármegyei levéltáros († 1970) február 4. – Kőszegi Imre magyar író, újságíró, műfordító († 1995) február 10. – Matthias Sindelar osztrák labdarúgó, az osztrák Wunderteam középcsatára († 1939) február 12. – Rideg Sándor író († 1966) február 13. – Georgij Mihajlovics Berijev szovjet repülőgép-tervező († 1979) február 13. – Georges Simenon belga író († 1989) február 21. – Anaïs Nin kubai származású, franciaországi születésű amerikai írónő († 1977) március 1. – Pártos István hegedűművész († 1920) március 2. – Basilides Barna festő, grafikus, gobelintervező († 1967) március 6. – Berend József agrárközgazdász, egyetemi tanár († 1985) március 7. – Szandai Sándor szobrász († 1978) március 18. – Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter, Mussolini veje († 1944) március 18. – Marik Klára magyar olimpikon († 2005) április 19. – Eliot Ness amerikai szövetségi ügynök, az Al Capone elleni küzdelemről ismert († 1957) április 24. – José Antonio Primo de Rivera spanyol politikus, a Falange alapítója († 1936) május 1. – Ivády Sándor olimpiai bajnok vízilabdázó († 1998) május 8. – Szedő Antal magyar levéltáros († 1975) május 10. – Sipos Gábor magyar mezőgazdász, egyetemi tanár († 1994) május 22. – Jenei Károly magyar államtudományi doktor, levéltáros († 1983) május 24. – Bilkei Gorzó János magyar jogász, levéltáros († 1981) május 30. – Czottner Sándor politikus († 1980) június 15. – Fekete József szobrász, a modern román szobrászat kiemelkedő egyénisége († 1979) június 16. – Francis Charles Fraser brit zoológus, a cetek kutatásának egyik vezéralakja († 1978) június 25. – George Orwell angol író († 1950) július 11. - Rudolf Abel szovjet hírszerző († 1971) július 18. – Gerecs Árpád vegyészmérnök, kémikus, az MTA tagja († 1982) július 24. – Baskay Tóth Bertalan magyar botanikus, mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár († 1976) július 25. – Ajtay Andor színész, rendező († 1975) július 25. – Vaszy Viktor zeneszerző, karmester († 1979) augusztus 23. – William Primrose brácsaművész († 1982) augusztus 24. – Zathureczky Ede hegedűművész († 1959) augusztus 25. – Élő Árpád sakkozó, fizikus, sportvezető, az Élő-pontszámok rendszerének kidolgozója († 1992) augusztus 27. – Keserű Ferenc olimpiai bajnok vízilabdázó († 1968) szeptember 5. – Kemény János erdélyi író († 1971) szeptember 5. – Szepes Béla síelő, gerelyhajító olimpikon, karikaturista († 1986) október 1. – Vladimir Horowitz ukrán származású amerikai zongoraművész († 1989) október 1. – Charlie Booth ausztrál atléta († 2008) október 2. – Maszlay Lajos olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó († 1979) október 4. – Ernst Kaltenbrunner német SS-Obergruppenführer, második világháborús bűnös († 1946) október 7. – Nesz Ferenc magyar zongorista, dalszerző, nyilaspárti országgyűlési képviselő († ?) október 11. – Csallány Dezső régész († 1977) október 17. – Andrej Antonovics Grecsko szovjet marsall, a Szovjetunió kétszeres Hőse († 1976) október 31. – Pásztory Ditta zongoraművész, Bartók Béla második felesége († 1982) november 7. – Konrad Lorenz osztrák etológus († 1989) november 19. – Szegedy-Maszák Aladár közgazdász, washingtoni magyar követ († 1988) november 22. – ifj. Latabár Árpád magyar színész († 1961) november 26. – Oravecz Paula magyar József Attila-díjas írónő († 1990) november 27. – Lars Onsager Nobel-díjas norvég származású amerikai kémikus, egyetemi tanár († 1976) december 5. – Johannes Heesters holland színész († 2011) december 8. – Székely Zoltán hegedűművész, zeneszerző († 2001) december 27. – Széchy Károly hídépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1972) december 28. – Neumann János matematikus († 1957)
Halálozások január 25. – Kuncz Ignác jogtudós, az MTA tagja (* 1841) március 7. – Bittó István, magyar politikus, miniszterelnök (* 1822) március 29. – Dankó Pista nótaszerző (* 1858) május 1. – Vass Mátyás tanító, pedagógiai író, író (* 1837) május 9. – Paul Gauguin impresszionista festő (* 1848) június 11. – I. Sándor szerb király, akit feleségével együtt oroszbarát tisztek meggyilkoltak (* 1876) július 6. – Pauler Gyula történész, levéltáros (* 1841) július 20. – XIII. Leó pápa (* 1810) szeptember 1. – Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök (* 1845) szeptember 1. – Charles Renouvier francia katolikus filozófus (* 1815) szeptember 13. – Carl Schuch osztrák festő (* 1846) szeptember 18. – Adorján Jenő hegedűművész, zeneszerző (* 1874) október 16. – Jantyik Mátyás festőművész (* 1864) október 28. – Fadrusz János szobrászművész (* 1858) november 1. – Theodor Mommsen német történész, irodalmi Nobel-díjas (* 1817) december 8. – Herbert Spencer angol filozófus (* 1820) december 20. – Ábrányi Kornél, zenei író, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus (* 1822)
Jegyzetek
Források