Az 1859. év a tudományban és a technikában.
Események április 25. – a Szuezi-csatorna építésének hivatalos kezdete
Biológia november 24. – megjelenik Darwin A fajok eredete (The Origin of Species) című könyve. Ez a könyv fektette le a modern evolúciós elmélet alapjait.
Fizika Gustav Robert Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen közösen felfedezi, kidolgozza a színképelemzés módszerét A feljegyzett történelem legintenzívebb geomágneses vihara, a szeptember 1-én és 2-án tetőző Carrington-esemény észlelése
Születések február 19. – Svante August Arrhenius svéd kémikus, 1903-ban „az elektrolitos disszociáció elméletének kidolgozásáért” kémiai Nobel-díjjal tüntették kiJohn Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig Ford.: Dr. Both Előd. Akkord Kiadó, Budapest, 2004; 133. o. († 1927) március 16. – Alekszandr Popov orosz fizikus († 1906) május 15. – Pierre Curie Nobel-díjas francia fizikus, kémikus († 1906) június 6. – Bánki Donát magyar gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár († 1922)
Halálozások április 29. – Dionysius Lardner ír fizikus és csillagász (* 1793) május 5. – Peter Gustav Lejeune Dirichlet német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában (* 1805) május 6. – Alexander von Humboldt német természettudós és felfedező (* 1769) szeptember 10. – Thomas Nuttall angol botanikus és zoológus (* 1786) szeptember 15. – Isambard Kingdom Brunel brit mérnök, aki egyebek mellett 25 vasútvonalat, öt függőhidat, nyolc kikötőrendszert, három tengerjáró gőzhajót épített (* 1806) szeptember 28. – Carl Ritter német földrajztudós. Alexander von Humboldt mellett őt tartják a földrajztudomány megalapozójának (* 1779) október 12. – Robert Stephenson angol gépészmérnök (* 1803) december 26. – Johann Friedrich Ludwig Hausmann német mineralógus (* 1782)
Jegyzetek
tudomany Kategória:19. század a tudományban